A tökély finomhangolása

|

The King’ Singers

1968-ban új lapot nyitott az előadóművészet-történet aranykönyvében az a hat fiatalember, amely The King’s Singers névvel világhódító útra indult.

Vállalkozásuk a kamaraének több évszázados termését népszerűsítette, műfaji korlátok nélkül. 1978-ben nyertek díszpolgár-jogot a magyar koncertlátogatók szívében, s úgy tűnik, ez az értékelés örökre szól.

A magyarországi sikertörténetet a King’s Singers varsói koncertje hívta életre: a Varsói Ősz rendezvénysorozatról mámorosan hazatérő, élményeikkel betelni nem tudó muzsikusok lelkesedése oly intenzív volt, hogy eljutott az akkori (centralizált) koncertszervezés vezetőségéhez is. Az első budapesti fellépésük sikere elsöprő volt – amely indokolttá tette az együttes rendszeres „visszahívását”. „Mindenki” hallani akarta őket – aki már részese volt egyedülálló produkciójuknak, azért, aki pedig még nem, legalább olyan intenzitással akart a személyes rajongótáborhoz kapcsolódni.

Idővel nőtt az érdeklődők létszáma – attól függetlenül, hogy időközben mind több lehetőség nyílt hangfelvételeik beszerzésére. S mint ez lenni szokott, kismértékben módosulni kezdett az együttes személyi állománya. Nem kevesen voltak, akik a Budapesten először fellépő együttes tagjait név szerint is „ismerték”, fújták a névsort (hangfajok szerint, azaz két kontratenor, egy tenor, két bariton és egy basszus sorrendben), mint focirajongók az egykori Aranycsapatét! (Összefügghetett azzal is, hogy az autogramvadászattal zárultak a koncertek…)

Aztán a régi közönség inkább csak regisztrálta az „új” tagokat – a rajongótáborba utóbb bekapcsolódók számára pedig a mindenkori tagság jelentette A King’s Singerst. Aztán fokozatosan megfordult a „leltározás” iránya, a változást tekintve alap-állapotnak, a mind kisebb számban megmaradó régi tagokat tartva számon. Elkövetkezett az az idő, amikor teljes egészében lecserélődött a tagság – s ettől kezdve megszűnt a személynevek tanulásának korszaka.

Szelíd mosollyal olvastam az 55 éve fennálló együttesnek a Csodaország címmel meghirdetett lemezbemutató koncertjéhez (Müpa, 2023. október 7.) írott ismertetőfüzetben, hogy teljesítményük színvonala „legkevésbé sem változó” az idők folyamán. Mert való igaz, hogy viszonylagos mélyrepülésük idején sem hagyták el a tökély keskeny sávját, a „finomhangolások” mértékének differenciáltságát aligha kell letagadni. Mindazzal együtt, elismerésre méltó teljesítmény volt a mindenkori új tagoktól a beilleszkedni-igyekvés – és hogy erre külön figyelmet kellett szentelni, az a műsorválasztás igényességében mutatkozott meg. Kétségkívül nagy gonddal tervezhették meg az évadok programjait, figyelembe véve az új összeállítás erősségeit és érzékeny pontjait. Néha bombabiztos sikerszámaik újraéneklése került előtérbe – annak is nagyon örült a mindenkori publikum.

Az október 7-i koncert rendkívül igényes műsora eleve nagy várakozást keltett – és örömmel nyugtázható: minden várakozást felülmúló teljesítményben gyönyörködhettünk. Ligeti: Nonszensz madrigálok című ciklusának megszólaltatását a szerző születésének centenáriuma is inspirálhatta – de még egy értékes különlegességet tartogatott a műsor: Szőllősy András (1921-2007) Fabula Phaedri című kompozícióját, amelyet a Ligeti-műhöz hasonlóan éppen a King’s Singers felkérése hívott életre. Ez utóbbi – miként felkonferálásukban hangsúlyozták is – a bemutató után 40 (!) évvel hangzott fel újra fővárosunkban! (Már csak ezért is indokolt, hogy afféle második aranykort emlegessünk az együttes életében – teljesítményük minden szuperlatívuszt megérdemel!) A koncert műsora Disney-filmzenékkel zárult – a közönség maradéktalan gyönyörködésére.

A gyors egymásutánban sorjázó kerekszámú évfordulóknak köszönhetően, a 2019 januárja óta állandósult együttes újabb CD-felvétele ugyanezt az élményt kínálja, felfokozottan. A Warner Classics újdonságán „barátaikkal” társulva idéznek átiratban 25 betétszámot. A 100 Years of Disney Songs – When You Wish upon a Star című összeállításban méltán népszerű örökzöldek, és árnyékukba került, hasonlóképp tetszetős dallamok varázsolják el a hallgatókat bő ötnegyed órára.

A King’s Singers olyan sugárzó név a zenei világban, hogy világsztárok is boldogan társulnak akár csak egy-egy szám erejéig is. Nagyságok örömzenélésének lehetünk tanúi, nagyszabású születésnapot emelve az időtlenségbe. Egyszersmind a King’s Singers-élményt is, immár függetlenítve a tér-idő korlátoktól. (Az már csak hab a tortán, hogy a kísérőfüzet hozzásegíti az érdeklődőt, hogy megtanulhassa e slágerek zeneszerzőit is.)

CÍMKÉK: