Tiltottak menedéke

Művészek az Állami Bábszínház műhelyében

Az ötvenes évek elején az Állami Bábszínház Jakovits József vezette festőműhelye volt a mellőzöttek menedéke.

Jakovits József műve A szerző felvételei

Hogy is van ez? Mert ugye mindig „idő van” (forgatókönyv: Esterházy Péter, r. Gothár Péter, 1985). A hatalom pedig soha – semmilyen időben – nem szerette a gondolkodókat, Ők ugyanis nem engedelmeskednek neki, és ha művészek, akkor formát is adnak véleményüknek. Vannak puhább és keményebb diktatúrák és vannak olyanok, amelyek a gondolkodás csíráját is elfojtják.

A Bábszínház ebben az évadban ünnepli fennállásának 70. évfordulóját. Ez alatt a hetven év alatt csodálatos előadások születtek. Nagyon sok művész megfordult e falak között, akik sok-sok örömteli élményt szereztek előadásaikkal. Volt egy időszak az ötvenes évek elején, amikor az akkori hatalom csupán egyféle művészetet kívánt elismerni, és annak számára létalapot teremteni. Ebbe nem tartoztak bele az 1948-ban megszüntetett Európai Iskola alkotói. Nekik az volt a bűnük, hogy az avantgárd stílusirányzatokat kedvelték, és a nyugat-európai művészvilággal is keresték a kapcsolatot. A kor szellemi jelesei kapcsolódtak az Európai Iskolához, akik annak megszűnése után, szó szerint is létbizonytalanságba kerültek. Nemcsak, hogy nem gyakorolhatták művészetüket, de a grafikusoknak nem jutott papír, szén, tus, a festők nem kaptak vásznak és festéket, a szobrászok fát, gipszet, agyagot. Olyan munkát is találniuk kellett, amely valamennyi jövedelmet biztosít a megélhetésükhöz. A színházi műfajok közül a báb műfaja áll legszorosabb kapcsolatban a vizuális művészetekkel, mert valamennyit magába ötvözi.

Korniss Dezső: Bábtervek

Az ötvenes évek elején az Állami Bábszínház Jakovits József vezette festőműhelye volt a mellőzött művészek menedéke. Itt talált munkát Ország Lili, Korniss Dezső, Bródy Vera (1951-től báb- és díszlettervező, ő alkotta Mazsola figuráját, 1968 óta Párizsban él), Márkus Anna (Anna Mark, 1959 óta Párizsban él, elismert festő- és grafikusművész). Nem dolgoztak a Bábszínház műhelyében, de naponként vendégek voltak: Bálint Endre, Mészöly Miklós és Pilinszky János is. Amikor Kemény Henrikék bábszínházát a Népligetben lebontották, akkor a bábok Jakovits József és Bálint Endre lakásán találtak menedéket.

Bábszínházi munkásságuk feledébe merült volna, ha nem Meczner János a Bábszínház igazgatója, aki műveltsége és világlátása révén tisztában van az értékekkel. Ő állt elő azzal a javaslattal, hogy az évforduló kapcsán rendezzenek közös kiállítást a közös épületben. Ez is most történt először. A Képzőművészeti Egyetem pedig ráállt, s így most kivételesen izgalmas kiállítást láthatunk a bábszínházi dolgozók alkotásaiból. Gondolta volna valaki, hogy Bálint Endre készítette Misi mókus újabb kalandjainak a színlapját? Kedvesek és gyerekeket hívogatók a rajzok. Ezeket is láthatjuk és a falakon pedig az ebben a korban készült nagyszerű munkákat.

Ország Lili: Japán halászok

Ország Lili 1950-től haláláig (1978) készített báb- és díszletterveket. A díszlettervei közül a Japán halászokat a mai egyetemisták rekonstruálták. Ország Lili fő művei közül a falakon látható az Önarckép (Kislány a fal előtt, 1955), a Hold, csillag, sarló (1960), a Pompeji I. (1969), az Ikonfal (1969), s a felsorolás nem teljes. Jakovits József – akinek majd’ minden alkotáshoz köze volt – fő művei közül itt a Bagoly (1949), s az Arnolfini (1956).

Igaz emberek, nagyszerű művészek alkotásai láthatók a falakon és a tárlókban: bábok, mesék, plakátok.