Hagyományok Háza
Sok kincset rejt a Népi Iparművészeti Múzeum. Tízezernél is több tárgya között olyanokat is találunk, amelyek a múlt század elején a formakincs megújítását dokumentálják.
Az akkori századforduló az élet jobbulását és szebbülését ígérte, amely a látványvilágban is érvényesült. A szecesszió majd az art deco egy derűsebb, szebb világot ígért. Ennek kifejezői voltak a tárgyak és azok a művészek, akik megalkották őket. Itt a kiállításon a mára már elfeledett, de hatásukban máig is jelen levő nőművészeinek alkotásait szemlélhetjük.
A Zsolnay-nővérek gyönyörű kerámiái nyitják a kiállítást, akiknek díszítő motívumaiban a keleti és a Pécs környéki népművészet is felismerhető. Undi Mariska a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahogy Londonban és Párizsban is. Járt gyűjtőúton erdélyi tájakon. Rajzolt, bútorokat tervezett, és festett, freskókat is, többek között a Tűzoldó utcai gyermekklinika és a Dózsa György úti népszálló (1912) falaira. Az egészséges öltözködés apostolaként, fűző nélküli ruhákat tervezett és díszítette őket a magyar népművészet remekeivel.
Zsindelyné Tüdős Klára nemcsak az úriasszonyokat öltöztette, hanem tervezett az Operaház számára is, például 1926-ban Kodály Háry Jánosának szereplői az ő kreatúráiban álltak a színpadon.
Mallász Gitta és Dallos Hanna a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán ismerkedtek össze, majd közös grafikai műhely alapítottak, amelyben a kereskedelmi plakátjaikon a népművészetet ötvözték a kor képzőművészeti irányzataival. Dallos Hanna és családja a Holokauszt áldozata lett, Mallász Gitta pedig az Állami Népi Együttes jelmeztervezőjeként például az Ecseri lakodalmassal bejárta az egész világot.
Lesznai Annát az Ady-kötetek borítótervezőjeként is ismerjük. Itt három alkotását láthatjuk. Lukáts Kató, férjével Kaesz Gyulával a magyar belsőépítészet megújítói. Bútoraik és bútorszöveteik sok-sok kiállításon szerepeltek sikerrel Európa-szerte. Lukáts Katót az ötvenes években könyvillusztrációiból ismerhetjük. Ilyen a Mesebolt, a Gőgös Gúnár Gedeon és az Ablak-Zsiráf gyermeklexikon.
A kiállításon láthatjuk több népművész, így például Kiss Jankó Bori, és Csurgai Józsefné munkáit, akik ugyanúgy gyűjtöttek is, és alkotó művészként megújították annak értékeit.
A kiállításon bútorok, kerámiák, népviseletek, ruhaköltemények plakátok és fotók látványában gyönyörködhetünk a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum anyagából.
„A ruha vagy anyagban, vagy vonalban, vagy dekorációban
legyen magyaros, de sohasem mindháromban egyszerre”
Tüdős Klára
Szecesszió, Art Deco, Népművészet – Női lélek, népi formák. A kiállítás ötletadója és főkurátora: Dr. Czingel Szilvia, kurátora Üveges Krisztina. Látogatható június 22-ig a Hagyományok Háza kiállítótermében.
