Plakátparafrázisok

A Magyar Plakát Társaság művészeinek Vasarely-átiratai

A kiállítás kurátora Orosz Márton

Ő felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténeti Intézetében és az Iparművészeti Egyetemen folytatta. Doktori fokozatát 2014-ben Kepes György életművét bemutató értekezésével szerezte meg. Kutatási területe a fotográfia, animációs film, kinetikus művészet, valamint a klasszikus avantgárd. Nem véletlenül. Édesapja Orosz István, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas grafikusművész. animációs filmrendező.

Orosz Márton, a Vasarely Múzeum igazgatója

Ősszel kaptuk a szerződést Dél-Koreából, hogy az ottani Art Center, ami a Műcsarnok szöuli megfelelője, hogy ott rendezzünk egy retrospektív kiállítást csak a Vasarely Múzeum gyűjteményéből. Örömmel megtettük, de ez azzal járt együtt, hogy be kellett zárni az állandó kiállítást. Sokat gondolkodtunk, hogy ezeket a tereket mivel tudjuk feltölteni, ha nem akarunk bezárni. Nem akartunk és időszaki kiállításokat szerveztünk. Egy francia műgyűjtő, akit Bruno Fabre, aki az utóbbi három négy évben több műalkotást adományozott a Szépművészeti Múzeumnak, vagyis nekünk, mert a Vasarely Múzeum a Szépművészeti filiáléja. Neki van egy páratlan plakátkollekciója Vasarely kiállítási plakátjaiból. Ezeket a plakátokat nem csak Vasarely tervezte de az ő kompozícióit, az ő műalkotásait, használták fel a galériák, múzeumok különböző kulturális intézmények kiállításainak hirdetéséhez. Ez több száz plakátot jelent, ebből csak százötvenet tudunk kiállítani. Elképzelésünk az volt, hogy az 1947 és 1989 között (ez volt a művész halálának éve), hogy nem kronologikus, hanem motivikus sorrendben állatjuk ki a műveket, amelyekkel ez tudjuk mesélni a plakát-életművet. Tudjuk, Vasarely eredetileg plakátgrafikusként dolgozott, mielőtt a festészettel foglalkozott volna. Ő Bortnyik Sándor tanítványaként, az úgynevezett kis-Bauhausban, vagy magyar Bauhausban alkalmazott grafikát és tervezőgrafikát tanult. Amikor 1930-ban elhagyta Magyarországot és Párizsban telepedett le, plakátgrafikusként dolgozott, vagyis, a vérében volt már ez a kommunikációs eszköz.

Párizsban nem csak művészplakátokat tervezett.

Igen, nemcsak kulturális plakátokat, hanem például gyógyszergyáraknak dolgozott, sok turisztikai plakátokat készített. Az Air France-nak különösen sokat és más cégeknek, például a Renault-val is kapcsolatba került. Ő tervezte 1972-ben azt a logót, amit ma is látunk az autók elején. Denise René, aki Vasarelyvel együtt alapította 1945-ben még a német megszállás alatt Párizsban azt a galériát, amely az absztrakt geometrikus művészet és a kinetikus művészet központja lett a világon – ez a Denise René Galéria – ennek az első plakátját, illetve az emblémáját is Vasarely tervezte.

Itt most a Magyar Plakát Társaság Plakátparafrázisok tárlatán vagyunk…

Fölkértem a magyar plakát társaságot, hogy a tagok számára írjanak ki egy pályázatot, amely reflektál Victor Vasarely művészetére. Az ő motívumaiból, az ő abból a formavilágból ami rá jellemző arra reflektáljanak a kortárs plakát eszközeivel. Jelenjen meg benne a mester, de jelenjen meg a kortár művészek formavilága is. Igy született meg ez a huszonhat alkotás, amelyet itt láthatunk.

Most már az utcán nemigen találkozhatunk művészi plakáttal.

A plakát elvesztette azt a fajta létjogosultságát, ami miatt mint az utca művészetévé vált. A XIX. század végén Henri de Toulouse-Lautrec és Alfons Mucha – hogy csak a két legjelentősebbet említsem – alkotásai teremtették meg a hírnevét, és virágkorát érte még a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben is, amikor a színházi és moziplakátokat a legnevesebb művészek alkották.

Még a rendszerváltozás idején a politikai plakátok is művészi alkotások voltak…

Így van. Ezek tulajdonképpen mémmé is váltak, rögtön beépültek a kulturális emlékezetbe. A Plakátművészet mindig is a populáris és a magas kultúra közötti szakadékot hidalta át. A Magyar Plakát társaságnak az az egyik feladata, hogy a plakátnak ezt a nagyon izgalmas, karakteres jellegét, amitől plakát a plakát, amitől ez a médium autonóm és nem téveszthető össze semmi mással, – őrizzék.. Ápolják a plakát hagyományát és próbálják a következő nemzedék számára élővé tenni. A műfajnak nem csak múltja van, de jelene is. Bizonyíték erre ez a kiállítás.