Szabó György kiállítása – Art Salon Társalgó Galéria
Szabó György szobrász másodszor szerepel az Art7.hu portálon – mert akkorát fejlődött szobrászata, hogy betölti a Társalgó Galéria szinte egész terét újdonságaival.
Egyszer már – valamikor 2018-ban – szerepelt itt a művész. Amit most lehet látni a Társalgó Galériában, azonban egészen más, vagyis nem ismétlés, hanem valami egészen új szobrászkodás: angyalok kórusa a Föld nyomorában, óraszerű álló érmék (másfél méteres botokon álldogálnak…). Szóval a művész megújult, erről akarok röviden beszámolni.
Kezdem a termet beragyogó Vizitáció című szoborcsoporttal, angyalok állnak kb. tizenketten – a főangyal vezetésével csoportdinamikával megáldva és téged magával ragadva a mennyekbe.
Nem vízió ez, hiszen fém, mégis azt a benyomást kelti, mintha a transzcendenciába lépnél, pedig itt állsz egy félhomályos kiállítóterem közepén. És közben az álló figurák mintha röpködnének körötted – nagyon ki van találva ez a csoportdinamika.
A főangyal egy magasító tartón áll, lebegést varázsolva, így tűnik ki, hogy nem emberlény, hanem transzcendenciából idelátogatott valaki – angyal-főnök…állna előtted, tudomást se véve rólad: igazi angyal, aki mit se törődik a földi lényekkel, legfeljebb, ha baj van, akkor ugrik le a transzvilágból, hogy segítsen. És nagyon megkapó a szoborfigura lába, mintha csak féllábon állna. Jogos: az angyal nem állhat földön, annak lebegnie kell, na jó, itt némi segítséggel.
De megyek tovább, a másik terem kiemelt darabja az Esendőség című mágikus korong, amiben az a csodálatos, hogy nem egy lapos fémtárgy, hanem egy dobszerűen háromdimenzióssá váló szerkezet, és a dob szélein bekukkant a terem ilyen-olyan fénye: vagyis a Korong belül is él, a tények ott is játszanak. Túl azon, hogy a korong maga mindenféle figurával van ellátva. Kívül-belül élmény, amit csak ritkán képes elérni egy művész.
A mágikus hatást fokozza, hogy a korong alsó harmada olyan, mintha az öntésnél elégett volna, pedig nem: külön – mágikus – jelentése van. Szabó éremkészítőként vált híressé, itt viszont az éremszerű (dob alakú érem) egy állványon-boton-tartón áll, ami kiemeli furcsaságát, mágikus valóját. Voltaképp ez egy varázsdob ősi (föníciai) pénzérmének álcázva. Pedig egy élő, önmagát megkettőző hangszerként is felfogható. Ha egyáltalán ilyen pórias gondolatokkal lehetne közelíteni a szoborhoz.
Oldás és kötés.
De itt előbb mutatom a szobrot, címe: Oldás és kötés, nem tudom megfejteni, csak rögzíteni a furcsaságát. Itt is állványon áll a „kígyók harcára” emlékeztető valami, és persze azonnal beugrik Jancsó Miklós híres filmje, az Oldás és kötés, vagy Arminius barbár német törzs Varus légióját legyőző serege. (Kicsinyítve, mintha olyan semmiség lenne a római birodalom összeomlása…)
De itt nincs utalás a filmre, sem a teutoborgi erdőben folyt véres csatavesztésre. Itt csak harc van – a kígyók alatt egy kard formátumú tárgyalakzat élesedik, és szól közbe (bele) a küzdőkbe. Mindez egy lándzsa hegyére tűzve, hogy ez lesz majd az oldás. Merthogy ilyen az életünk, harcolunk, vérzünk, nem engedünk – és így, összeakaszkodva ellenséggel-baráttal éljük nyomorult életünk.
Szabó György: Időutazó. Art Salon Társalgó Galéria
A kiállítás megtekinthető 2023 február 3-ig.