Magyar Plakátmagány Társaság
Pócs többségében kulturális és politikai plakátokat készít. Olyan állandóan visszatérő motívumokkal, régi és új szimbólumokkal dolgozik, mint a vörös csillag, a sarló és kalapács, a zászló, a könyv, a gyümölcs, az emberi arc és a magyar országhatár.
„A plakát az én gyors, aktuális, vizuális üzenetem arról, mit gondolok, mit érzek. A plakátjaim a világgal folytatott végtelen dialógusom részei. A plakátom én vagyok.”
Lópici Gáspár még lehetett az utca hírmondója. Azóta nemcsak őt, de a plakátművészetet is elfeledte a világ. Mucha még hirdethette Sarah Bernhardtot Gismoldaként a Teatro Renaissance előadásában, Berény Róbert a Modiano cigarettát, Tóth József Füles, hogy a Videoton tévé élmény az ágyban, Orosz István pedig, hogy Tavariscsi konyec. A huszadik század elején az utcaképet meghatározó látványelem a huszonegyedik század elejére számítógépes programok sokaságával készített harsány szöveg és fotóskreáció lett.
A plakátművészet kiállítótermekbe szorult. Most is vannak jelentős, nemzetközi hírű alkotói, köztük az egyik legjelentősebb, Pócs Péter. (1986: Brünni Nemzetközi Alkalmazott Grafikai Biennálé, bronzérem; 1986, 1987: The Hollywood Reporter, nemzetközi filmplakát kiállítás különdíja; 1988: Silver Cube, The Art Directors Club 2. nemzetközi kiállítása, New York; Varsói Nemzetközi Plakátbiennálé különdíja; VI. Országos Alk./Terv. Grafikai Biennálé, Békéscsaba különdíja; 1989: Nemzetközi filmplakát kiállítás, Annecy, Jules Cheret-díj; 1992, 1997: EPICA Award, Európa legjobb hirdetése verseny, Párizs; 1994: Master”s Eye Award, Nemzetközi Plakát Triennálé, Nagyszombat; 1996: International Invitational Poster Exhibition, Fort Collins, különdíj; 1997: Munkácsy-díj; 9th Annual Dimensional Art Directors and Illustrators Award Show, New York, négy bronzérem; 2000: Nemzetközi Plakátbiennálé ezüstérme, Mexikóváros stb.) Plakátjai a Fészek Művészklubban láthatók.
A jó plakát informatív, látványos, gazdagon grafikus, ha kell ironikus, vevőcsalogató, vásárlásra – színház- és mozijegy vásárlására – is késztető. késztető. Pócs Péter teljesíti ezeket a kritériumokat. Az utóbbi három év alkotásait tekinthetjük meg most a Fészek Művészklub nagy kiállítóterében, a Herman – teremben a nyolcvanas évek első feléből láthatjuk a konceptuális akció-performanszait, s az objekteket, például a magyar lobogós Sulykolófát, és a nagy utcakövet.
A jelen kiállítás egy nagy visszatérési kísérlet, mert több évig felesége diplomáciai küldetése miatt többnyire külföldi országokban élt. A Plakátmagány Társaság az ő leleménye, egy személyben a tagja is, mert úgy érzi, kiszakadt az itteni művészeti életből.
A mintegy száz alkotás öt B1-est (eredeti méret) kivéve, A4-es méretű, hogy minél több férjen ezekre a falakra. Pócs többségében kulturális és politikai plakátokat készít. Olyan állandóan visszatérő motívumokkal, régi és új szimbólumokkal dolgozik, mint a vörös csillag, a sarló és kalapács, a zászló, a könyv, a gyümölcs, az emberi arc és a magyar országhatár.
Pócs mindig aktuális, mert a jelen történéseinek eseményeire, a múlt és jelen sorsfordulóira reagál. A vizuális reprezentáció sokszor szöveges. Például a fekete űrben lebegő földgömb, amire egy covidos szájmaszkot húzott. Használja a fotót, ugyanakkor az expresszív rajzot is megtartja. Kulturális plakátjaiban kicsit provokatív, de mindig fantáziadús, jellegzetes világot teremt.
Fejér Gábor és Rédei Ferenc Fotó: Keleti Éva
A kiállításon van mit nézni, van min gondolkodni.
Megtekinthető a Fészek Galériában (Budapest, VII., Kertész u. 36)
