A Prágai Quadriennálé a felvonulástól az önálló téralkotás művészete felé 1967-2023 – Vigadó – Józsa Ágnes írása
Kiállítás nyílt a Vigadóban a Prágai Quadriennálén (PQ) szereplő magyar alkotók látványterveiből. A kiállítás apropóját az adta, hogy a legutóbbi két alkalommal, 2019-ben és 2023-ban szép sikereket értünk el a nemzetközi mezőnyben. Az előbbin a legjobb kiállítás az Országok és régiók kategóriában a Végtelen dűne/Infinite dune, amelynek alkotói: Balázs Juli, Juhász András, Kálmán Eszter, Keresztes Gábor és Nagy Fruzsina voltak, s az idei PQ- az országok és régiók szekció installációja kategóriában az Örkény Színház Winterreise előadásához Drevich Botond látványtervező Tarnóczi Jakab rendezővel közösen készített winterreise.box-a a legjobb dizájn díjában részesült.
Madách – Prága
A színházi látványtervezés négyévente megrendezett nemzetközi seregszemléje a világ egyik legrangosabb képzőművészeti eseménye. Először 1967-ben rendezték. Magyarország 1971-ben vett részt először a munkájában, ahol huszonhat ország között volt az egyik, s a tematikus kiállítás a Shakespeare-darabok látványterveihez kapcsolódott.
Azóta is minden alkalommal részt veszünk a bemutatókon. Ez a kiállítás a magyar tervezők PQ- szereplő műveiből válogat, méghozzá azok közül, amelyek megtalálhatók az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményében. Ezért itt a magyar látványtervezők legjelesebbjeinek munkáit láthatjuk: díszlet- és jelmezrajzokat, maketteket. Így például az idén kilencven éves Kossuth-díjas festőművész, Keserű Ilona, munkáit is. Ő 1967 és 1977 között több színház ( a Nemzeti Színház, az Ódry Színpad, az Operaház) számára készített jelmezeket. Itt a Kiállításon Major Tamás rendezéseihez készült díszlet- és jelmezrajzait láthatjuk.
Madách – Prága
Prágában ezeken a bemutatókon a legnagyobb magyar látványtervezők munkái voltak láthatók: így Schäffer Judit, Jánoskúti Márta, Vágó Nelli, a díszlettervezők közül Székely László Antal Csaba tervei, hogy egy-két nevet említsünk érzékeltetésül. Változott a PQ koncepciója is az évek múlásával, most már inkább installációk, a bejárható terek azok, amik megjelennek, ahogy ezt a sikeresen szereplő, a képzőművészet és a színház közti mezsgyén járó munkák , mint a Végtelen dűne is bizonyítják.
Ez a kiállítás is a frissülő szemléletet dokumentálja. A képernyőkön a PQ történetét és különböző színházi előadásokat is megidéznek. A látvány pedig a léc-és fakeretek, a tervezőasztalok, amin a rajzokat és a maketteket itt bemutatják kulisszákat és a műhelymunkát idézik. Jelezve, hogy ezek nem kiállítási tárgynak születtek, hanem egy születő előadás terveiként. Mira János, a tárlat kurátora készítette a bemutató látványterveit, amelyek ezt a készülődést, ezt az előmunkát idézik.
A Prágai Quadriennálé, a felvonulástól az önálló téralkotás művészete felé 1967-2023, válogatás az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményének anyagából. Megtekinthető a Vigadó emeleti kiállítótermében február 28-ig.
Józsa Ágnes
