Kieselbach Galéria
Chovanecz Balázs műgyűjtő érdeme a Gorka Géza-életmű felkutatása, a szakmailag igényes feldolgozás Szabó Lilla művészettörténész alapos és magas színvonalú munkája.
A szerző felvételei
Jól tudjuk, nincs talmibb, mint a hírnév, különösen ebben az értékvesztett világban. Értékek azért jócskán vannak most is, és ez nem volt máshogy régebbi időkben sem. A nevek, életművek lehetnek sokszor sokáig a feledés homályában. Szerencsére azonban vannak olyanok is, akik őrzik az értékeket, és – ha módjuk van – fel is mutatják. Kieselbach Tamás például rendre előáll a magyar képzőművészeti élet olyan jeleseivel, akit felednénk, de ő nem engedi.
Most például kiállítást rendezett Gorka Géza (1894-1971) életművéből, amely Chovanecz Balázs műgyűjtő kollekciójából (több mint ezer kerámia) állt össze, és minden korábbinál teljesebb.
Voltak évtizedek, amikor Gorka nevétől volt hangos az utca. „Mindenkinek van egy Gorkája”, szólt a szlogen. De valóban ki is volt ő? Iparművész, pontosabban keramikus. A használati és dísztárgyak mitől válhatnak művészi értékűvé? Tudjuk, azok, ha a tányérokon Picasso vagy Matisse hagyja ott ecsetvonásait. Gorka járt Picassónál Vallaurisban, és nógrádverőcei otthonában egy tőle kapott kerámiát is őrzött a falon. A műfajról ellentétes volt a véleményük, mert Gorka szerint a Picasso-kerámiák festői élményt jelentenek, nem pedig keramikai élményt.
Mi is az a keramikai élmény, amellyel Gorka hosszú pályafutása alatt megajándékozott bennünket? Készített népies és art deco kerámiákat, habán ihletésű és modern darabokat, korongolt edényeket és plasztikákat, asztali dísztárgyakat és nagy léptékű alkotásokat.
Gorka Topolcsányban született, s tizenhat éves, amikor a család Mezőtúrra költözik. Itt végzi a gimnáziumot és utána Badár Balázs fazekasmesternél inaskodik. 1917-ben választja hivatásának a kerámiát, utána tanul Németországban különböző mestereknél festeni. Nógrádverőcén telepedik le 1923-ban és a Fóris bankház tőkéjével létrehozza a Keramos RT-t. Az anyagipargyár kiállít az Országos Magyar Iparművészeti Társulat kiállításán és alkotásaival érmet nyer. 1929-től szerepel rendszeresen hazai és külföldi kiállításokon. 1942-ben a budapesti Nemzeti Sportcsarnok számára kerámiafalat készít. Munkaszolgálatra hurcolják, de azon kevesek közé tartozik, aki hazatér. A felszabaduláskor éli meg azt az élményt, hogy orosz katonák a kerámiáit agyaggalamb-lövészetre használják és otthonának majdnem teljes kollekciója megsemmisül.
Mattyasovszky Zsolnay Lászlóval 1946-ban a Zsolnai Gyár budapesti üzemében sorozatgyártáshoz kísérletezik. Ekkor létesül otthona mellett saját önálló kerámiaüzem, amelyben haláláig dolgozik.
Életútja változatos, hol sorscsapások sorozata, megaláztatások, hol – nemcsak itthon, hanem külföldön is –, rangos szakmai díjak és kereskedelmi sikerek elismerései.
A munkássága sokszínű és kivételes abban is, hogy az art deco, a XX, század első felének kifinomult stílusa az ő munkásságában jelentős szerepet kapott. Az egyenes vonalak, a geometrikus formák a fauvizmus színvilágával és dinamikájában jelennek meg. Szentgyörgyi István szobrász bírálta Gorka a háromlábú, természetellenes színű zöld szamár szobrát. Gorka azt válaszolta: „ez nem szamár, ez kerámia”. Ezt a művét (Zöld szamár) Bortnyik Sándor 1924-es festménye ihlette. Kosztolányi a Nyugat hasábjain így írt erről: „A zöld szamár helyesen bőgött. Semmi esetre sem olyan unalmas, mint a többi szürke szamár”. Gorka a Kieselbach Galériában bemutatott „Zöld szamár” hamutartói 1930 körül készültek.
Aki körülnéz ezen a bemutatón, annak számára sok minden átértelmeződik.
A kiállításhoz, ahogy már megszoktuk, egy gyönyörű vaskos kötet is kapcsolódik, Egy páratlan gazdagságú, az eddig megszületett legnagyobb iparművészeti album, Czeizel Balázs kivételes tehetségű fotográfus-tipográfus gyönyörű munkája.
Chovanecz Balázs műgyűjtő érdeme a Gorka-életmű felkutatása, a szakmailag igényes feldolgozás Szabó Lilla művészettörténész alapos és magas színvonalú munkája.
A kiállítás kurátora Rieder Gábor.
A kiállítás megtekinthető augusztus 15-ig a Kieselbach Galériában.
