Moholy-Nagy 125

|

CAFe Budapest

A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ kiállítása az Erzsébet téren

A CAFe Budapest idei programjait is befolyásolta a covid, ahogy minden mást az életünkben, de ez nem jelentheti azt, hogy lemondhatunk a világszínvonalról. Nagyon kevés művészünk munkássága volt olyan messzeható, mint Moholy-Nagy Lászlóé, aki 125 évvel ezelőtt született Bácsborsodon.  Művészi hajlama már gyerekkorában megmutatkozott. Jogásznak tanult volna, de közbeszólt a világháború. Még a katonai szolgálat ideje alatt is sokat rajzolt, mivel megsebesült, így tehette, tábori levelezőlapokra.  1919 után – ahogy többen honfitársaink közül – Bécsben, majd Berlinben telepedik le. Berlinből ő küldi Kassáknak a Ma című folyóirat számára tudósításait és képeit. Már ekkortól kezdett foglalkozni tudományos módszerekkel, vagyis kísérletezve a fény mint kifejezőeszköz tényével.

Mi, száz évvel később, és ennyi képalkotó játékszerrel magunk körül már könnyen beszélhetünk. Ő már akkor a fénnyel kísérletezett. Konstruktivistaként különleges üvegarchitektúráival vonta magára a figyelmet. Gropius meghívására 1928-ig a Bauhausban oktatott. Itt előkészítő tanfolyamot, fémműhelyt majd fotócsoportot vezetett. Szerkesztette és gyakran írta is a korszerű vizuális nyelv megteremtését célul tűző Bauhaus-kiadványokat. De tervezett Piscator és Otto Klemperer számára díszleteket, fény- és hangeffektusokat (például a Hoffmann meséihez  és a Pillangókisasszonyhoz díszletet és jelmezt). Moholy-Nagy teljesen átalakította a hagyományos színpadot, modern tereket hozott létre, acéllal dolgozott és világítással alkotott perspektívát. Ekkoriban születtek rövidfilmjei is, amelyben a városi életet, de a cigányság sorsát is megörökítette.

Moholy-Nagy László egész életében egyszerre folytatott elméleti, művészeti és pedagógiai tevékenységet. Fény alapú képei – fényképezőgép nélkül alkotott fényképek, a fotogrammok, friss szemléletükkel ma is élményt nyújtanak.  Legalaposabban kidolgozott munkája a fénnyel való alkotás kutatására a fénymodulátor, amely a kinetikus és fényjelenségek  demonstrációjára szolgáló eszköz. Hitler hatalomra jutása után előbb Amszterdamban, majd Londonban, utána Chicagóban élt. Mindenütt alkotott és tanított.  Chicagóban az Új Bauhaust, majd a School of Design néven saját iskolát alapít, amely az ipari formatervezés legjelentősebb amerikai műhelye lett, és ma is az illinoisi egyetem tanszékeként működik.

Moholy-Nagy a modernizmus 20. századi művészetének egyik legjelentősebb képviselője. Kreativitásának dokumentumai, alkotásai és tanulmányai gondolatformálóan beépültek a szakma művelőinek ismeretanyagába. Töretlen optimizmussal hitt abban, hogy ha a művészet mindenki számára elérhető és közösen gyakorolt tevékenység, akkor annak hatásaként a világ jobbá válik. A játék pedig szabad cselekvés, azaz alkotó teremtés.

Mi se feledkezzünk meg erről.

Az Erzsébet téri Capa Center még ebben a szörnyű időben is elízium az arra járók számára. Bepillanthatunk egy óriási, nagy hatású életműbe, amelyet Hattula Moholy-Nagy (a leánya)  és a Moholy-Nagy Művészeti Alapítvány tett lehetővé. A kiállítás kurátora: Csizek Gabriella.

Erzsébet tér, CAFe Budapest

CÍMKÉK: