Magyar fotóművészek Amerikában (1914-1989)
A Bartók Tavasz programja a Szépművészeti Múzeumban
Fotográfusok, Made in Hungary. Aki elment, aki maradt. Kincses Károly jelentette meg ezt a kötetet, akkor még a Fotográfiai Múzeum kiadásában 1998-ban. „Magyarország a világhírű fényképészet legnagyobb exportőre.1919 és 1956 között innen ment el a világ fotóművészetének legalább tíz meghatározó alakja…. Itt született, itt járta iskoláit Kertész Andor (André Kertész), Moholy-Nagy László (Laszlo Moholy-Nagy), Brassai (Halász Gyula), Martin Munkacsi (Munkácsi Márton), Robert Capa (Friedmann Endre Ernő, akit még Pesten, a gimnáziumban cápának szólították nagy szája és rámenős természete miatt. Párizsban csak az ékezetet hagyta el), és testvére, Cornell Capa (Friedmann Kornél), György Kepes ( Kepes György), Nicolas Muray (Murai Miklós) és a holográfia Nobel-díjas felfedezője, Dennis Gabor (Gábor Dénes), Paul Almásy (Almássy Pál) Egry Landau (Landau Erzsébet), Lucien Hervé (Elkán László)” , és sorolhatnám még hosszasan. Kincses Károly kutatott, levelezett. Felkereste Hattula Moholy-Nagyot Amerikában, Lengyel Beatrix-szel, a Nemzeti Múzeum Történeti Fototárának vezetőjével Robert Capa fotóiért Angliába utazott, hogy itthon is láthassuk őket. Az, hogy a fotográfia nemzetközileg is elismer nagyjait megismerhessük, több évtizedig dolgozott, könyveket írt róluk és kiállításokat rendezett.
A kiállítások sora bővült most egy rangos eseménnyel. A Bartók Tavasz programjait a Szépművészeti Múzeum Kertész, Moholy-Nagy, Capa…. Magyar Fotoművészek Amerikában (1914-1989) is gazdagította. A Virginiai Museum of Fine Arts-szal együttműködve több mint harminc művész munkáit láthatjuk a Szépművészeti Múzeum erre a célra felújított helyiségeiben.
A kiállítás szekciókban – messze van az az Amerika, voltak közben állomások is – mutatja be a magyarországi kezdetektől a fotósokat és alkotásaikat. André Kertész 1914-es fotóján a budapesti utcán cipőjét néző férfit látunk. Ez az indító kép. Moholy-Nagy (Bácsborsod, 1895 – Chicago, 1946) az 1910-es évek végén kezdett festeni. Uitz Béla, Nemes-Lampért, Bortnyik Sándor, Balázs Béla tartoztak ismeretségi körébe. Bécsből Kassák Lajos ajánlásával ment Németországba a Bauhaus-hoz. A Ma munkatársa lett és Gropius meghívására lett a weimari, majd a dessaui Bauhaus oktatója. Itt került kapcsolatba Kepes Györggyel. Élt aztán Angliában, majd 1937-ben ugyancsak Gropius hívására a chicagoi Bauhaus beindítására Amerikába utazott. Lételeme volt a tanitás, és ott tanított Kepes György (Selyp, 1906 – Los Angeles, 2001) is. Robert Capa (1913, Budapest, 1954 Thai-Binh) is Berlinbe érkezett, ahol az első saját fényképezőgépét Kepes Györgytől kapta. 1933-ban költözik Párizsba, itt André Kertész segíti. Első képriportja a VU-ban jelent meg. „Mindenütt ott van, ahol dörög az ég. „A milicista halála című képe bejárta a világot. Itt is láthatunk egy kópiát.
Testvére, Cornell Capa (Budapest, 1918 – New York, 2008) 1937- ben utazott New Yorkba. Dolgozott a Life magazin laboratóriumában, majd 1946-tól a Life fotóriportere, aki neves művészekről készít felvételeket. Itt Kennedy választási fotóját is láthatjuk. Testvére halála után ő a Magnum fotóügynökség vezetője. New Yorkban megalapította az International of Photographyt. André Kertész (Budapest, 1894 – New York, 1985) 1925-ben költözött Párizsba. 1927-ben nyílt meg első párizsi kiállítása. A megnyitón Kassák, Hans Arp, Goethe, Villon versek is elhangzottak József Attila és Hont Ferenc előadásában. 1936-ban utazott Amerikába . Párizsban a Bibliotheke Nationale-ban (1963) Budapest, Párizs New York címmel rendeztek képeiből tárlatot . Kertész New Yorkból százhúsz fotót és a képek felhasználását szabályozó adományozó levelet küldött Szigetbecsének, és a falura ruházta 1936-ban Párizsban megjelent könyvének magyarországi kiadási jogát. Martin Munkacsi (Kolozsvár, 1896 -, New York, 1961) fotósként nem járt rossz iskolát, mert itthon a Színházi életnek dolgozott, sportfotókat is csinált.
1928-ban költözik Berlinbe, s fotóját a kétmilliós példányszámú Berliner Illustrierte Zeitung már az év novemberében címlapján hozza. 1933-ban utazott először az Államokba. Munkácsi volt az első akció-fényképész, aki divatképeket csinált. „Soha ne állítsd be a témádat, engedd, hogy a dolgok természetesnek tűnjenek”. Brassai (Brassó, 1899 – Párizs, 1984) is tanulni Berlinbe megy. 1924-ben költözik végleg Párizsba. 1926-ban ismeri meg André Kertészt, akit több útjára is elkísér, de fényképezni csak 1929-ben kezd. A helyiek ámulatát is kiváltva legsikeresebb témája Párizs. 1932-ben kezdődött kapcsolata Picassoval, ettől kezdte fényképezi munkáit, műtermét. Ekkoriban lettek barátai André Breton, Paul Eluard, Salvador Dali, Max Ernst, Giacometti, Tristan Tzara. Háború után új műfajjal ismerkedik, ő tervezi a Jacques Prevert szövegével és Joseph Kozma zenéjével szerzett La Randez-vous balett díszleteit.
A Szépművészeti több mint százhetven művet felvonultató tárlatán harminckét művész szerepel. Nem mind világhírű, de magyar és az általuk választott új hazában, Amerikában fontos szerepet töltött be munkásságuk. A százhetven képből százhúsz fotográfiát tizenhét amerikai gyűjtemény, köztük a Virginia Museum of Fine Arts, az Institute of Chicago, a The Getty (Los Angeles) és a National Gallery of Art (Washington) kölcsönözte,
A kiállítás főkurátora Alex Nyerges, a Virginia Museum of Fine Arts igazgatója, aki már három évtizede kutatja a az amerikai-magyar fotográfiai kapcsolatokat. Itt volt a kiállításmegnyitón.
Ismerős és ismeretlen képek és alkotók. Többségében olyan felvételek, amelyeket a világ is csodál.
Kertész, Moholy-Nagy, Capa….Magyar fotóművészek Amerikában (1914-1989), megtekinthető augusztus 25-ig a Szépművészeti Múzeum harmadik emeletén.
