Kertész, Moholy-Nagy, Capa…

|

Magyar fotóművészek Amerikában (1914-1989)

A Bartók Tavasz programja a Szépművészeti Múzeumban

Fotográfusok, Made in Hungary. Aki elment, aki maradt. Kincses Károly jelentette meg ezt a kötetet, akkor még a Fotográfiai Múzeum kiadásában 1998-ban. „Magyarország a világhírű fényképészet legnagyobb exportőre.1919 és 1956 között innen ment el a világ fotóművészetének legalább tíz meghatározó alakja…. Itt született, itt járta iskoláit Kertész Andor (André Kertész), Moholy-Nagy László (Laszlo Moholy-Nagy),  Brassai (Halász Gyula),  Martin Munkacsi (Munkácsi Márton), Robert Capa (Friedmann Endre Ernő,  akit még Pesten, a gimnáziumban  cápának szólították nagy szája és rámenős természete miatt. Párizsban csak az ékezetet hagyta el),  és testvére,  Cornell Capa (Friedmann Kornél),  György Kepes ( Kepes György), Nicolas Muray (Murai Miklós) és a holográfia Nobel-díjas felfedezője, Dennis Gabor (Gábor Dénes),  Paul Almásy (Almássy Pál) Egry Landau (Landau Erzsébet),  Lucien Hervé (Elkán László)” , és sorolhatnám még hosszasan. Kincses Károly kutatott, levelezett.  Felkereste Hattula Moholy-Nagyot Amerikában, Lengyel Beatrix-szel, a Nemzeti Múzeum Történeti Fototárának vezetőjével Robert Capa fotóiért Angliába utazott, hogy itthon is láthassuk őket. Az, hogy a fotográfia nemzetközileg is elismer nagyjait megismerhessük, több évtizedig dolgozott, könyveket írt róluk  és kiállításokat rendezett.

A kiállítások sora bővült most egy rangos eseménnyel. A Bartók Tavasz programjait a Szépművészeti Múzeum Kertész, Moholy-Nagy, Capa…. Magyar Fotoművészek Amerikában (1914-1989) is gazdagította. A Virginiai Museum of Fine Arts-szal együttműködve több mint harminc művész munkáit láthatjuk a Szépművészeti Múzeum erre a célra felújított helyiségeiben.

A kiállítás szekciókban  – messze van az az Amerika, voltak közben állomások is – mutatja be a magyarországi kezdetektől a fotósokat és alkotásaikat. André Kertész 1914-es fotóján a budapesti utcán cipőjét néző férfit látunk. Ez az indító kép. Moholy-Nagy (Bácsborsod, 1895 –  Chicago, 1946) az 1910-es évek végén kezdett festeni. Uitz Béla, Nemes-Lampért, Bortnyik Sándor, Balázs Béla tartoztak ismeretségi körébe. Bécsből Kassák Lajos ajánlásával ment Németországba a Bauhaus-hoz.  A Ma munkatársa lett és Gropius meghívására lett a weimari, majd a dessaui Bauhaus oktatója. Itt került kapcsolatba Kepes Györggyel. Élt aztán Angliában, majd 1937-ben ugyancsak Gropius hívására a chicagoi Bauhaus beindítására Amerikába utazott. Lételeme volt a tanitás, és ott tanított Kepes György (Selyp, 1906 – Los Angeles, 2001) is. Robert Capa  (1913, Budapest, 1954 Thai-Binh) is Berlinbe érkezett, ahol az első saját fényképezőgépét Kepes Györgytől kapta. 1933-ban költözik Párizsba, itt André Kertész segíti. Első képriportja a VU-ban jelent meg. „Mindenütt ott van, ahol dörög az ég. „A milicista halála című képe bejárta a világot. Itt is láthatunk egy kópiát.

Testvére, Cornell Capa (Budapest, 1918 – New York, 2008)  1937- ben utazott New Yorkba. Dolgozott a Life magazin laboratóriumában, majd 1946-tól a Life fotóriportere, aki neves művészekről készít felvételeket. Itt Kennedy választási fotóját is láthatjuk. Testvére halála után ő a Magnum fotóügynökség vezetője. New Yorkban megalapította az International of Photographyt. André Kertész (Budapest, 1894 –   New York, 1985) 1925-ben költözött Párizsba. 1927-ben nyílt meg első párizsi kiállítása. A megnyitón Kassák, Hans Arp, Goethe, Villon versek is elhangzottak József Attila és Hont Ferenc előadásában.  1936-ban utazott Amerikába . Párizsban a Bibliotheke Nationale-ban (1963) Budapest, Párizs New York  címmel rendeztek képeiből tárlatot . Kertész New Yorkból százhúsz fotót és a képek felhasználását szabályozó adományozó levelet küldött Szigetbecsének, és a falura ruházta 1936-ban Párizsban megjelent könyvének  magyarországi kiadási jogát.  Martin Munkacsi (Kolozsvár, 1896 -, New York, 1961)  fotósként nem járt rossz iskolát, mert itthon a Színházi életnek dolgozott, sportfotókat is csinált.

1928-ban költözik Berlinbe, s  fotóját a  kétmilliós példányszámú  Berliner Illustrierte Zeitung már az év novemberében címlapján hozza.   1933-ban utazott először az Államokba.  Munkácsi volt az első akció-fényképész, aki divatképeket csinált. „Soha ne állítsd be a témádat, engedd, hogy a dolgok természetesnek tűnjenek”.  Brassai (Brassó, 1899 – Párizs, 1984) is tanulni Berlinbe megy. 1924-ben költözik  végleg Párizsba.  1926-ban ismeri meg André Kertészt, akit több útjára is elkísér, de fényképezni csak 1929-ben kezd. A helyiek ámulatát is kiváltva legsikeresebb témája Párizs. 1932-ben kezdődött kapcsolata Picassoval, ettől kezdte fényképezi munkáit, műtermét. Ekkoriban lettek barátai André Breton, Paul Eluard, Salvador Dali, Max Ernst, Giacometti, Tristan Tzara. Háború után új műfajjal ismerkedik, ő tervezi a Jacques Prevert szövegével és Joseph Kozma zenéjével szerzett La Randez-vous balett díszleteit.

A Szépművészeti több mint százhetven művet felvonultató tárlatán harminckét művész szerepel. Nem mind világhírű, de magyar és az általuk választott új hazában, Amerikában fontos szerepet töltött be munkásságuk. A százhetven képből százhúsz fotográfiát  tizenhét amerikai gyűjtemény, köztük a Virginia Museum of Fine Arts, az  Institute of Chicago, a The Getty (Los Angeles) és a National Gallery of Art (Washington) kölcsönözte,

A kiállítás főkurátora Alex Nyerges,  a Virginia Museum of Fine Arts igazgatója, aki  már három évtizede kutatja a az amerikai-magyar fotográfiai kapcsolatokat. Itt volt a kiállításmegnyitón.

Ismerős és ismeretlen képek és alkotók. Többségében olyan felvételek, amelyeket a világ is csodál.

Kertész, Moholy-Nagy, Capa….Magyar fotóművészek Amerikában (1914-1989), megtekinthető augusztus 25-ig a Szépművészeti Múzeum harmadik emeletén.

CÍMKÉK: