Eastwin Gasztronómiai Udvar
A frissen sülő hús finom illata messziről megcsapja az orrunkat, és hamar látni akarjuk, mik is készülnek. Bárány, fürj, csirke, marha, rák éppúgy, mint például osztriga, amit az Eastwin Gasztronómiai Udvarban nem nyersen, ahogy szokták, hanem kívánatosan meggrillezve adnak, és bizony így is jó.
A megrendeléskor kezdik el készíteni a különböző fogásokat, el kel felejteni azt, amit nálunk a kínai önkiszolgáló vendéglőkben tapasztalunk, hogy ott melegedik minden a pulton, és ezzel törvényszerűen némiképp romlik az állaga, kiválasztjuk mit szeretnénk, és már kapjuk is. Legfeljebb kicsit megmikrózzák az ételt, hogy a langymelegnél valamennyivel megfelelőbb hőfokú legyen. A júniusban nyílt gasztronómiai udvarban, ahol egy hatalmas, fűtött sátorban télen is lehet majd enni és az időt mulatni, csak a megrendeléskor kezdik el sütni az ételeket, több mint tíz fabódéban, melyek zömében kínai, egyben thai, és egyben vietnámi ínyencségeket kínálnak. Látjuk azokat, akik készítik őket, gyakran férj és feleség áll előttünk, meg lehet beszélni, hogy pontosan mi micsoda, és azt is végig lehet nézni, hogyan csinálják.
De a bodegák falára ragasztott színes képeken mindent szemléltetnek is, megfelelő magyar és angol, no meg persze kínai nyelvű szöveggel, hogy mik a főbb összetevők. A bódék nem csiricsáré összevisszaságot tükröznek, mindegyik egyforma, gusztusos, natúr fa külsejű. Körbefogják az udvart, melynek közepén van a jókora vendégtér, asztalokkal, székekkel, felnyitható hatalmas sátorral, melynek oldalait rossz idő esetén le lehet ereszteni. Még egy színpad is van, hétvégén ezen zenekarok szórakoztatják a vendégsereget. Kicsit hasonlatos ez egy sörsátorhoz, ahol hamar lesz jókedvük az embereknek, és ugyanilyen gyorsan közvetlenné, közlékennyé is válnak. Itt is fogy sok sör, de nagyon megy több kínai pálinkafajta is, amiket díszcsomagolásban, üvegesen is meg lehet vásárolni, miután megkóstoltuk, hogy ízlik-e. És nagyon megy a kesernyés, de azért kicsit édeskés, kínai herbál likőr, ami 8 gyógynövény kivonatát tartalmazza, és 800 millió fogy belőle évente világszerte.
Aki ezt az egészet kieszelte, és megvalósította, az Chen Michael, hazájában még radiológus orvos. Mivel Kínában szegények voltak, elment New Yorkba szerencsét próbálni, odahagyva hűségesnek bizonyuló feleségét, akit évekig nem is látott. De nem igazán boldogult Amerikában, és a Magyarországon élő rokonai, ismerősei biztatták, hogy érdemes lenne nálunk is próbálkoznia. És ki is próbált sok mindent, cipőkkel való kereskedés, élelmiszerbolt, vendéglő egyaránt szerepelt a palettán. Ide már jöhetett a felesége is. Módszeresen megvetették a lábukat, szépen gyarapodtak. Még a gasztro udvar körüli egyik épület is az övék már, aminek alsó szintjét egy kínai étteremnek adják bérbe.
Ahogy a fabódékat is ők húzatták fel, ők adják bérbe, ezért lehetnek egységesek. Mindez az Operaház Eiffel Műhelyházának közelében, Kőbányán van, ahol eleve sok a kínai, és, hogy a vendégek körülbelül fele közülük kerül ki, mutatja, hogy jónak tartják a helyet, megtalálják a hazai ízeket, otthoni hangulatot. Élet van itt, akár nagyobb társaságok, összetolt asztaloknál, kártyázók, társasjátékozók, labdázó gyerekek láthatók. Ha már elfogyott az étel, poharazgatva, diskurálva, akkor is órákig el lehet üldögélni itt, és, ha netán újra megéhezünk, szert lehet tenni megint egy kis nassolni valóra, mondjuk néhány sóban sült, isteni fürjtojásra, vagy piros-ropogós, karikára vágott édesburgonyára, amit önmagában is meglehetősen élvezetes falatozni. A krumpli sem tocsog előre lesütve zsírban, akkor kezdik sütni, amikor megrendeljük.
A csípős kókusztejlevest üdítővé teszi a citromfű, kérhető csirkével és tenger gyümölcseivel is. A vietnámi rizstészta leves pedig csirke vagy marhahússal kapható. A faszénen sült fürj az egyik különlegesség, annyira kicsi, hogy eléggé nehéz hozzáférni ahhoz a kevés húshoz ami rajta van, de amikor sikerül szájba venni, igencsak kellemes. Ilyen helyen persze szinte kötelező bárányhúst enni, nyársra húzva „pörkölik”, úgy jó, ha kívül valamennyire elszenesedik, belül pedig még „tombolnak” a húsnedvek. BBQ módra elkészítve kérhető még bárányvese, borjú, csirkezúza, csirkeszárny. De van például húsos tofu, kolbászból pedig bajor éppúgy, mint kínai vagy thai. Aki rákra vágyik az is többféle fogásban megtalálja, ahogy a wok-ban készült ételeket kedvelők sem maradnak hoppon.
Desszertekből is széles a választék. Mi azt kóstoljuk, aminek az Ázsiában, Óceániában meglehetősen elterjedt taro gyökérzöldség az alapja. Golyócskákat formálnak belőle, bevonják édesített gyógynövény zselével, többféle gyümölcsöt is hozzáadnak, és jól lehűtik. Sörből, no persze boból és koktélból is van jó néhány-féle.
A kőbányai kőrengetegben egy gasztro oázis. Fesztelenség jellemzi. Simán be lehet ülni egy pohár sörre is, de sokfogásos ebédet, vacsorát szintúgy összeállíthat magának az ember. Többen pedig, akik nagyobb társasággal jönnek, középre rakva az ételeket, tulajdonképpen svédasztalt csinálnak maguknak, és ebbe is, abba is, amabba is belekóstolnak.
Ifj. Johann Strauss A cigánybáró című remek operettjében énekli a borvirágos orrú, hatalmas pocakú, falstaffi méretű Zsupán Kálmán, hogy „Az élet célja semmi más, mint jó evés és jó ivás…” Ezzel azért csipetnyit lehetne vitatkozni, de aki jó evésre és jó ivásra és vele jó hangulatra vágyik, az Eastwin Gasztronómiai Udvarban megtalálhatja.
