Grecsó Krisztián: Tíz eszkimó / Katona József Színház
…Grecsó Krisztián Tíz eszkimója direktebb napi kérdéseket feszeget. Mészáros Béla Bélája például bulvárlapok celebjeire rímelő, káprázatos hitelességgel megjelenített, par exellence mai figura, s ugyanilyen elszántsággal kapaszkodik a virtigli magyar valóságba Szirtes Ági Ágija is.
Fotók: Dömölky Dániel
“Nektek mindent lehet, úgy-e?
Azt csináltok, amit akartok.”
(vagy valami nagyon hasonló…)
A cím metaforikus. Tíz kicsi eszkimó jobb időkig lefagyasztva. A többi mind a mai magyar valóság elsőre nyakon csíphető eleme. A nácizmus ugyan a kertben elföldelve (két világháborús német katona valahai személyében), a nárcizmus kortárs szelleme viszont átjárja az összes szereplőt. (Mai elit.) Az úszósportban elkövetett abúzusoktól, a nőverésig hűséges, hús-vér szobainason át, a kiszolgáltatott ukrán menekültek testi-lelki valóját kizsákmányoló béranyaságig van itt minden.
Mi más ez, ha nem társadalomkritika.
Fullajtár Andrea és Bezerédi Zoltán
Pontosabban társadalomkritikusnak készült társalgási darab, amely – tematikusan – feszegeti a mai magyar társadalom hétköznapjainkat szétfeszítő problémáit. Nincs is mit tennünk, mint helyből elfogadni, hogy Szikének, a családfőnek ebben a rendszerben korlátlan hatalma van. Mégpedig azért (sugallja egyértelműen a sztori), mert a hatalmi elithez tartozik. S ha eddig eljutunk, innentől már minden megy a maga útján. Kollektív módon szembesülünk azzal, amivel (ezen a tájékon leledzve) intimebb körökben is nap mint nap szembesülnünk kell.
A budai luxusvilla lakói vendégeket várnak vacsorára. A családfő, Bezerédi Zoltán onkológusprofesszora, a feleség, Fullajtár Andrea Andreája, valamint az ex-úszóbajnok ikertestvér, Szirtes Ági Ágija. Közben az inas serénykedik. Jó felütés. Bezerédi Szikéje a megtestesült hatalom maga. Az a fajta hatalom, amely egy teljes hatalmi gépezetet mozgat. Beleértve a mindenre kész komornyikot, a pszichiáterként levitézlett feleséget, továbbá azt a kiválasztott kört – magánéleten innen és túl –, amely nem csupán egy elnyomó, hűbéri társadalom haszonélvezője, de jól megérdemelt kiszolgáltatottja is.
Péter Kata és Mészáros Béla
Ki-ki a piramis felső szintjén elfoglalt helye szerint.
Nincs abban semmi érdekes, ha a színház most épp ezzel foglalkozik. Sőt. Ez a dolga. Budaörsön például Az eprésző kislányt mutatták be a minap azzal a különbséggel, hogy Varsányi Anna szövege azt is igyekszik föltárni, hogy ez a hatalom, kissé mélyebbre ásva, pontosan miként működik.
Grecsó Krisztián Tíz eszkimója direktebb napi kérdéseket feszeget.
Mészáros Béla Bélája például bulvárlapok celebjeire rímelő, káprázatos hitelességgel megjelenített, par exellence mai figura, akárcsak Péter Kata extrém történetívet bejáró Katája, s ugyanilyen elszántsággal kapaszkodik a virtigli magyar valóságba Szirtes Ági ex-úszóbajnoka is, aki a libsi RTL-ről hablatyol, miközben a lágyan surranó liftet sem nélkülöző színfehér luxuskörnyezet (népi bonmót idéző nosztalgiával mondjuk így) „matyóhímzéses” párnákkal van föltuningolva. (Nem, nem véletlen. A szerepek Thomas Bernhard Ritter, Dene, Voss című darabjának mintájára a színészekről elnevezve.)
Mészáros Béla, Péter Kata, Bezerédi Zoltán, Fullajtár Andrea és Vizi Dávid
Látjuk, amit látunk. Halljuk, amit – így, kollektív megélve is – hallani kell. (Rendező: Máté Gábor.) Azzal együtt, hogy a virtigli népi környezetbe helyezett Varsányi-darab a hatalom gyakorlásának mélyebb összefüggéseit kutatja. Az, persze, indifferens, hogy adott esetben mi a háttér. Budai luxusvilla vagy határmenti falucska.
Bárhova nézünk, így vagy úgy csupa lakhatatlan hely.
