A Bethlen Téri Színház története a kerítéskiállítás kapcsán – Józsa Ágnes írása
Budapest 150 éves, és 94 éve nyílt meg Csikágó (így hívták és hívják a Keleti Pályaudvar VII. kerületi környékét) színháza, akkori nevén a Bethlen-téri Színpad.
Az évfordulók arra is jók, hogy figyeljünk olyanra is, amire máskor nem tennénk. A főváros ünnepel. A város házakból áll, ezek egyike a Bethlen-tér 3. számú.
Tudjuk, nemcsak az embereknek van sorsa, hanem az épületeknek is.
A telket a múlt század húszas éveiben Rákosi Jakab és Weiler Berta vásárolta meg, és erre a hatemeletes, két udvaros bérház terveinek elkészítésével Reiner Dezső műépítészt bízták meg. Száz lakás fért el az épületben, az egyszobástól a négy szoba hallosig, és a fürdő még a legkisebből sem hiányzott. Leghíresebb lakója akkoriban dr. Raitsis Emil nyugalmazott főiskolai tanár volt, az Állatkert egzotikus állatainak háziorvosa. A földszinten Polgár Leóné sajt-, vaj-, és csemege kereskedése, egy fodrász, egy borozó és egy cukrászda is helyet kapott. De nem ez lett itt a fő nevezetesség, hanem az, hogy a tulajdonosok az épületben egy színházat is kialakíttattak.
A teátrum 1929-ben nyílt meg Pásztor Béla igazgatása alatt, Korcsmáros Nándor művészeti vezetése mellett, – napi két előadásban – irodalmi, filléres kabarék és avantgárd hangvételű egyfelvonásosok játszására. A főrendezőt, akinek darabjait láthatták az 550 személyes nézőtéren ülök, úgy hívták, hogy Kellér Dezső. A kabarék után, 1932-től, már egész estés darabokat adtak. Elsőként Erdélyi Mihály Csókos regiment című hat képből álló énekes-táncos revüjét. Ám a legnagyobb siker mind között a Timosa cár katonája volt, amely több mint háromszáz előadást élt meg. Felléptek itt a kor legnevesebb művészei: Fedák Sári, Kiss Manyi, Sulyok Mária, Csortos Gyula, Gózon Gyula, Feleki Kamill, Kazal László, Bánhidy László. Az utolsó főrendezője a Független Szinpad mozgalmat és a Szegedi Szabadtári Játékokat elindító Hont Ferenc volt.
Bethlen Téri Színház
A harmincas évek közepére tulajdonosok nagyratörő álmainak – megvették a Royal Orfeumot – áldozatául esett a színház. Ekkor – Asztalos Béla tervei alapján – , mozivá alakítják a helyet. Aranyszínű tapétafalakkal 1937. április 22-én nyílik meg a Hollywood filmszalon, amelyet a korszellem 1942-ben (magyar név kellett) Bethlen filmszínházzá módosítja. Mozi működött itt 1986-ig, ahol nemcsak filmeket vetítettek, de felléptek időnként zsonglőrök és bábosok is. A hányatott sorsú Rock Színház Várkonyi Mátyás vezetésével 1988-ban ide helyezi a próbatermét. Itt mutatják be Xantus János rendezésében a z Öngyilkosok című musicalt. A Rock Színház jogutód nélkül megszűnik, s a színháztermet Bozsik Yvette társulata és a Közép- Európai Táncszínház kapja meg. Ez utóbbi vezetői – Ebenhardt Klára, Karik József és Szögi Csaba – 1997-től táncelőadásokat rendeztek itt.
2012-től újra Bethlen téri Színház lett a neve, ahol befogadó színházként táncelőadásokat, kisebb társulatok színházi produkcióit fogadják, sőt fesztiválokat is rendeznek. Ilyen a SÖT7, amelyet idén már tizedik alkalommal tartottak meg. Az egyhetes táncfesztiválon budapesti és vidéki táncegyüttesek mutatkoztak be. A Bethlen-téri Színház artmenedzsere Szögi Csaba Harangozó-díjas táncművész, koreográfus, táncpedagógus, egyetemi adjunktus, a Közép-Európai Táncszínház igazgatója. Mindig gondoskodnak arról, hogy ezen a helyen fiatal tehetségek is megmutatkozhassanak.
Aki belép az ajtón azt, száz évvel ezelőtti látvány fogadja,: dédmamáik bútorai , fényképei, szőnyegei, körben a falakon a színházi múlt jeleseinek fotográfiáival. A színházteremben a gipszstukkók alatt kortárs színházi és tánc- és újcirkuszi produkciók láthatók.
A Bethlen Téri Színház épülete kilencvennégy éves, s ez alkalomból egy épülettörténeti kerítéskiállítás látható, amely bemutatja a házat és a ház történetét is. Kurátor: Marton Ildikó művészettörténész. Az igényes grafikai munkák Benkó Bernadettet dicsérik. Helyszín: 1071, Budapest, Bethlen Gábor tér 3.
Józsa Ágnes
