Add tovább a verset – 27. hét – Borda Réka
2019-ben, a magyar költészet napján versláncot indítottunk az ART7 művészeti portálon.
Borda Réka Fotó: Dávid Áron
A #verstag menete: a kiválasztott költőt felkérjük, hogy a következő hétre egy másik fiatal költőtől (aki 1984. január 1. után született) ajánlja az olvasóközönségnek kedvenc versét, és írjon róla pár rövid, akár kulcsszavakkal is kifejezhető gondolatot, egyben ezzel adja át a stafétát.
Borda Réka versét választotta a verstag előző heti jelöltje, Deres Kornélia.
Borda Réka: A sötétben ülők
Lekapcsolod a villanyt, leülsz a sámlira.
Anyád és nagyanyád a konyhában mosogatnak,
tizenöt évvel korábban, a céges kötényben.
Kintről nem látják, ahogy borsószem tested
abban az ágyban reszket, ami apád héja is volt.
A Hold ma különösen hosszú
szempillával pislog a falakon.
Néha megrebbenti, és Tisza ömlik
a szemhéja alól. Nagyapa kifogja
hajnali négykor a harcsákat,
melléd önti őket. Egyszer közéjük állt,
akkor a szomszéd halászta ki,
mielőtt Szerbiáig lebegett volna
a nejlonmedúzák között.
A parasztház kivilágított szobájában
gátakról meg zsinórokról beszélgetnek.
Két róka: az egyik évek óta egyenes háttal jár,
a másik mostanában kezd négykézlábra ereszkedni.
Igazából érted, miért neked kell a sötétben feküdnöd:
hogy felettük keringhessen a Nap, és körülötte a bogarak,
ők pedig nézhessék a híradót a tévében, és egymás
bundáját, ahogy szálanként ritkul a munkában.
Odakintről nem látnak a sötétben ülőkre,
míg a bentiek csipkefüggönyön át figyelik,
hogy erdei állatokból faragott gyerekek
rettegnek a kazettabokrok és gardróbtölgyek
között kitakarózni és megkérdezni,
ki ül a sámlin, miért bámulja őket.
Ráeszmélsz, a bőrhal hempergett
veled szemben, és akkor hirtelen,
mint a memóriavesztésnél, kihunynak
a villanykörték. A sámlin ülsz, nézed
az összeharapdált párnát. Annyiszor
kisimították, hogy senki nem hinné el,
ott voltál.
(Megjelent: Borda Réka: Hoax, Scolar, 2017)
Az ősök álmaiból érkezik Borda Réka verse. Sámánoknak, erdei vadaknak, üstökös-tekintetűeknek ismerős csengés. Időutazó-esztétika: megles a jövő(d). De ki takarja ki a faragott gyerekeket? Álmodj velem, rókaszelídítő.
Deres Kornélia
#verstag #art7 #faragottgyerek #ketroka #nejlonmeduzak #hajnaliharcsa
