Szakácskönyvek az egész családnak 2.

|

A Corvina Kiadó ajánlata

A férjem napok óta szerelembe esve lapozgatja az albumot, akkor se engedne a közelébe, ha volna gusztusom kézbe venni.

Kezembe került egy csodálatos képes (!) album (HÚS – Alapmű a tudatos húsélvezethez), és rögtön le is tettem – nálunk ugyanis én vagyok a vega. Ellenben a férjem az a húst hússal nyomató fickó, akinek májashurka volt a jele az oviban, és a Playstationén is legszívesebben disznóvágást játszana. A reggeli hogy néz ki minálunk? Én zörgetem a müzlisdobozt, mosom a gyümölcsöt, a ház ura meg már dobja is a serpenyőbe a szalonnát, rá a kolbászt – a gyerkőcök meg persze, hogy átállnak hozzá, a sötét oldalra, mit nekik egészséges táplálkozás. Szóval a teremtés koronájából nekem jutott példány él-hal a húsért, a hasonszőrű haverjaival recepteket, meg hentesek elérhetőségeit cserélgetik, nyaraláskor hosszú kitérőket teszünk, mert arra pont van egy jó mangalica-kolbász termelő… bár azt hozzá kell tennem, miattam is kerülünk, ha igazi őstermelőtől tudok venni juhsajtot, úgyhogy kvittek vagyunk.

A férjem napok óta szerelembe esve lapozgatja az albumot, akkor se engedne a közelébe, ha volna gusztusom kézbe venni. Kérdezgetem, hogy milyen, mert hát valamit azért írnom kéne róla… Ilyeneket mond, idézem: „ez a húsimádók Bibliája!”, „ezt kérem Karácsonyra…, nem is, az soká’ lesz, inkább Mikulásra!”. Megtudtam tőle továbbá, hogy az elején elmagyarázzák, milyen a jó hús, milyen felszerelés kell hozzá, hogyan kell tárolni, sütni, bontani, fűszerezni. Utána sorjáznak a receptek marha, sertés, baromfi, bárány és vad felosztásban. A képek gyönyörűek, azonnal beindul tőlük a nyálelválasztás. Ezt tanúsíthatom, és a gyomor is hangosan korogni kezd.

Amíg gyermekeim apja a nagyalbumot lapozgatja, nekem is jut azért egy másik könyv, a Több mint 70 mártás című. Ez azért jó, mert a húsokhoz sokszor passzol a mártás, de ugyanígy kiegészítheti a vegetáriánus ételeket is. És hát én igazi szószimádó vagyok. Ha egy étel alapból nem szaftos-szottyos-leves, akkor én mindig megkérdem: oké-oké, de hol van a szósz? A családom már tudja, ezért mindig ott figyel valami egy csészében vagy tálkában, úgyhogy elég sok szószt ismerek. Ez a könyv is az alapokkal kezdi: milyen eszközök kellenek, majd belecsap a szaftos lecsóba. Jönnek az alapmártások (barna, hollandi, besamel, beurre blanc és társai), majd következnek a komplexebb, úgynevezett serpenyős mártások, olyan zseniális cuccokkal, mint a tejszínes sörmártás, a tonhalas-kapribogyós vagy narancsos-sáfrányos édesköménymártás. Végül a mártogatós-kultúra szerelmesei is megkapják a maguk adagját, ki ne hagyják a kesudiós-sárgabarackos mártogatót – nálunk kb. egy percig volt életben, a gyerekzsúr-kommandó könyörtelenül kivégezte a triplaadagot.

Lehet, hogy kiscsaládunk tagjai kissé kigömbölyödnek, úgyhogy tárazzunk be néhány sportról szóló magazint vagy túrakönyvet is, de mindenképp érdemes kipróbálni ennyi finomságot! (X)

CÍMKÉK: