Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár
A könyvtár kincsei A szerző felvételei
Nézegetni való időszakot élünk. Rá lehet csodálkozni a kincseinkre. Ilyenek egyike az Egyetemi Könyvtár gyűjteményének régi anyaga.
A könyvtárat 1561-ben alapította Oláh Miklós esztergomi érsek. Az első évtizedekben jezsuita kollégium könyvtáraként működött Nagyszombatban, Znióváralján és Vágsellyén, majd 1635-ben a Pázmány Péter esztergomi érsek által alapított egyetem könyvtára lett Nagyszombatban. Itt már egyértelműen az egyetemi oktatást szolgálta. Mária Terézia rendeletére 1777-ben az egyetem és a könyvtár Budára, a királyi palotába költözött. A rendfeloszlatások során keletkezett óriási könyvmennyiséggel II. József 1784-től a könyvtárat Pestre telepítette a Barátok terén (ma Ferenciek tere, de volt ez Felszabadulás tér is) álló ferences zárda mellé. A 18. század végére – becslések szerint – 22 ezer kötetes lehetett ez az állomány, amelynek nagy része a föloszlatott pálos, kamalduli, trinitárius, ferences, szervita, premontrei, domonkos, ciszter, kapucinus és egyéb rendi gyűjteményből (számos értékes kézirattal és ősnyomtatvánnyal) került a könyvtár állományába.
Kezdetben latin-görög szerzőket, teológiai irodalmat gyűjtő kollégiumi könyvtár fokozatosan vált történelmet, földrajzot, jogot, természet- és orvostudományt, matematikát beszerző, minden tudományt átfogó egyetemi bibliotékává.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem központi könyvtára a nagy múltú Egyetemi Könyvtár, mely az első magyar egyetemi könyvtár, s amely alapítása óta folyamatosan működik. Nem tipikusan egyetemi könyvtár, hiszen a nagyszombati idők kivételével nem az egyetem „testében” működött, ezért már az 1700-as években tanszéki könyvtárak sora jött létre mellette.
A Ferenciek terén álló gyönyörű kétemeletes épület az első Magyarországon, amelyet kifejezetten könyvtári célokra szántak. Az épület 1873-tól 1876-ig Szkalnitzky Antal, majd ifj. Koch Henrik vezetésével épült neoreneszánsz stílusban, de a díszítményei inkább eklektikusak. Homlokzati grafikáit Than Mór tervezte, a nagy olvasóteremben Lotz Károly freskói láthatók.
Ez az első, igazi világi szakkönyvtár, mint felsőoktatási könyvtár, s az első olyan közkönyvtár, amely mindenki számára hozzáférhető. Az állomány folyamatosan épül és amíg nem volt nemzeti könyvtár, addig ez a könyvtár látta el a nemzeti könyvtár szerepét. Itt gyűjtötték a kötelespéldányokat. Most is van olyan állományrész, amely teljes egészében csak itt található. Az épületben közel egymillió hétszázezer dokumentum található. A szisztematikusan épített gyűjteményből nincs is másik ilyen Magyarországon. Az egyetem alapításkor három fakultással alakult. Ez a három fakultás minden tudományterületet átfogott, és az akkori elődök ezért megvásároltak minden nyelven minden szakirodalmat, vagyis minden fontos könyvet, tudományos munkát, ami az oktatáshoz és a professzoroknak a kutatáshoz kell. Ez a hagyomány azóta is folytatódik, virtuálisan a több mind ötezer olvasó és évente a több mint húszezer látogató hozzáfér több nagy tudásrendszerhez.
Nemcsak az épület érdekes, hanem azok a kincsek is, amelyeket itt őriznek. Az igazi univerzalitásra felkészülők és az egyetemen oktatók számára a felkészült szakemberek segítenek. Munkájuk nagy és sokirányú tudást és kreativitást igényel.
Aki életében már egyszer címleírt, az tudja, hogy miről beszélek. A könyvtáros tevékenysége látványában nem ingergazdag, de szellemi és fizikai mivoltában ugyancsak fáradságos. A tevékenység gyönyörű. Különösen akkor, ha minden itt dolgozó tudja, hogy kivételes kincseket őriznek.
Kulturális örökségként sok olyan dokumentum megtalálható itt, amely egyedi és különleges. A világon egyedül itt található a Dante Kódex, amely 1343-1354 között keletkezett és 94 színes miniatúra, iniciálék és rajzok díszítik. Valószínűleg Nagy Lajos király idején került Magyarországra. Ez a kötet is megjárta Konstantinápolyt, és 1977-ben, amikor kibékültünk a törökökkel, önzetlenül visszaadták a harmincnégy Corvinával együtt, amelyből négy ugyancsak ebben a könyvtárban található. Kéziratos könyvek, ősnyomtatványok, csaknem kétszáz kódex, háromszáz középkori oklevél, ezerkétszáz ősnyomtatvány és hetvenhétezer XVI-XVIII századi könyv, vagyis négyszáz-ötszáz éves imakönyvek, háromszáz éves tudós munkák, Comenius és Pázmány művei. Csupa gyönyörűségek.
Természetesen, ez a könyvtár is, ahogy minden hasonló intézmény, valójában a jövőt szolgálja.
