1947 (Marosvásárhely) – 2022 (San Antonio)
2022. január 2-án elhunyt Ágoston Vilmos író, esszéista, kritikus, irodalomtörténész
Ágoston Vilmos 1947-2022 Fotó: Wikipédia
Marosvásárhelyen született 1947-ben, középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem filológia karán végzett angol-magyar szakon. Tanárai Bretter György filozófus és Láng Gusztáv irodalomkritikus. Írásai megjelentek többek közt az Utunk, a Korunk, az Igaz Szó, A Hét, az Ifjúmunkás, a Hargita hasábjain. Kísérő tanulmányokat publikált a Kriterion könyvsorozatához. Az 1980-as években letartóztatták, 1984-85-ben segédmunkából élt. 1986-ban települt át Magyarországra, nyugdíjazása után a feleségével együtt az Amerikai Egyesült Államokba költözött, Texas államban, San Antonio városában élt.
2000-ben jelent meg Az érvelés ideje című kötete, az alábbi recenzió részlete e könyvről íródott:
(…) Ágoston Vilmos módszere: szereti a konkrétumokat, szereti belőlük kibontani az elméletet, s nem fordítva. De aki azt hinné, hogy csupa elvont, filozofikus téma tölti meg a könyvét, nagyon is tévedne. Zöme azokra a tapasztalatokra épül, amelyeket a szerző a Ceausescu-rezsim idején, mint többszörösen hátrányos helyzetű állampolgár szerzett, mert magyar, mert félzsidó, mert értelmiségi, s mert még így sem az önigazoló halinakötéses népiesség vagy az összeborulásos búsmagyarkodás képviselője. Ágoston annak a Bretter Györgynek a tanítványa volt, akiről kötete legszebb (s mégis legkeményebb) esszéjében rajzol portrét. És van itt még valami, amiért ez a kötet nemcsak izgalmas szellemi csemege, de nélkülözhetetlen információforrás is. Ágoston ugyanis a főszövegben leírt történések hátterét, személyekre lebontott mellékeseményeit is megírja. Lábjegyzeteit ki ne hagyja, aki jót akar magának: az erdélyi magyar szellemi élet korábban soha napvilágra nem került kis titkai itt mind megíratnak: ki, mit, mikor, miért nem közölt, ki kit jelentett fel kinél s hogyan, ki, mit, miképp próbált kimagyarázni utólag, és így tovább. (…) /Részlet Nyerges András írásából, 2000, 168 Óra/
Főbb kötetei:
Humanizmus: ettől-eddig? Esszék és kritikák. Forrás könyvsorozat, 1977.
Lassú vírus. Regény, Bukarest, 1981.
Húzd a Himnuszt, ne káromkodj. Kisregény, 1989.
Godir és Galanter. Regény. Noran-Palatinus, Bp., 1998.
Az érvelés ideje. Esszék és tanulmányok. Noran, Bp., 2000.
A konvenció vendégei. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004.
Médiapolitika vagy politikai média. EÖKiK, Bp., 2005.
Lassú vírus. Regény, Noran, Bp., 2008.
Godir és Galanter. Regény. (Új kiadás), Székely Könyvtár, Székelyföld Alapítvány, Csíkszereda, 2018.
