Sikerrel zárult a Magyar Mozgókép Fesztivál
Az elmúlt másfél év hírei arról szóltak: járvány van, online van, nem az igazi… Remélhetőleg a következő időszak hírei már a hasonló örömködésekkel lesznek fűszerezve: ennyi idő után, ismét személyesen!
Három nap alatt közel 90 magyar filmet vetítettek Veszprémben és annak térségében, a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében. Számos kísérőprogram színesítette a rendezvényt, a filmek sztárjai pedig személyesen voltak jelen a Királynék városában, valamint a Balaton-parton.
Telt házzal indult a Fesztivál szerda este. A sorsdöntő német-magyar meccs ellenére a filmek kedvelői megtöltötték a Szentháromság teret a Várban, ahol az című új magyar film premierjét tartották. A megnyitón a polgármester Porga Gyula hangsúlyozta: reméli, hogy ez a fesztivál is szervesen beépül a veszprémi kultúrába.
A fesztivál nulladik napján Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos világított rá a Mozgókép Fesztivál jelentőségére, miszerint a szóban forgó esemény az első olyan találkozó, amikor közel két év után a filmszerető közönség ismét mozivászon elé ülhet és közösen ismerkedhetnek meg az elmúlt két év magyar filmes eredményeivel, utalva a magunk mögött hagyott járványra.
Hozzátette, a filmgyártás területén London után a második legaktívabb város Európában Budapest. És, ha már a magyar filmes tradíciókról beszélünk, nem szabad elfelejteni, hogy éppen idén ünnepli 120 éves születésnapját a magyar filmipar, ez is az egyik legrégebbi történeti időszak Európában.
A fesztivál színvonalas szervezése és levezénylése is hozzájárult ahhoz, hogy jó hangulatú, gördülékeny napok résztvevői lehettünk, az egyetlen problémát a sokszínű események megválasztása jelentette, hiszen természetes, hogy egyszerre csak egy rendezvényt választhattunk magunknak, pedig valószínűleg minden esemény szót érdemel.
Az egyik legizgalmasabb program (számomra) a Filmre vele! esemény volt, melyben kortárs regényeket vizsgáltak, vajon elférnének-e a mozivásznon. Számos magyar regény filmes változatát ismerjük, látjuk, szeretjük olyannyira, hogy gyakran az esetleges filmes berobbanás után tud(ott) a könyv is népszerűvé válni. De mi a helyzet a kortárs magyar regényekkel, és most fókuszáljunk kifejezetten hat nagysikerű műre, melyek megfilmesítési terveikről hat filmes szakember beszélt a háromtagú zsűri előtt, vagyis Lakos Nóra filmrendező, Kántor László producer, és Osváth Gábor producer előtt kellett érvelni a regények megfilmesítése mellett.
A moderátor Lévai Balázs hangsúlyozta a játék egyik célját: a kortárs magyar regényekre több figyelem háruljon, és kiderült az is, hogy azért éppen a szóban forgó hat regény került a játékba, mert ezen műveknek még nem vásárolták meg az opciós jogait. Mielőtt az érvelésre került volna a sor, Vecsei H. Miklós színművész olvasott fel részletet mindegyik műből, ezzel is érzékeltetve a regény hangulatát.
Nehéz műfaj, hiszen egy alkotó fejében már készen van a film, és ezt a fejében lévő filmet kellett közvetíteni úgy, hogy a hallgatóság is ugyanezt a filmet lássa maga előtt. Az első regény Háy János A cégvezető című regénye, melynek megfilmesítési terveiről Sümegi Klaudia beszélt. Mint mondta, nagy kihívás volt számára a játék, hiszen egy E/2-es monológról, fanyar, de szórakoztató stílusú műről beszélünk. A fiatal filmes szerint Woody Allen talán nem rémült volna meg a feladattól.
A második regény Láng Zsolt nagysikerű Bolyai című regénye, melynek filmes terveiről Maruszki Balázs forgatókönyvíró beszélt. A rendkívül átgondolt terveinek ismertetése után elmondta, a film is egy ellentmondásosnak tűnő gondolatra épülne: az élet nem logikus, bármennyire is erről álmodott Bolyai.
A harmadik mű Toroczkay András Boldog emberek című regénye volt, melyről Lemhényi Réka Balázs Béla-díjas vágó ötletelt, ráadásul a szerző jelenlétében, ahogy a negyedik műnél is jelen volt a szerző, vagyis Benedek Szabolcs, akinek Kádár hét napja című művét Nagy V. Gergő mutatta be a filmezés oldaláról. Péterfy Gergely A kitömött barbár című regényéről Kolozsi László, míg Vámos Miklós Dunapest regényéről Kerkay Zsanett beszélt.
A zsűri értékelése után végül két első helyezést „állapítottak meg”, így Maruszki Balázs és Nagy V. Gergő érvelése győzött.
Örömteli tehát, hogy bár filmes rendezvényről beszélünk, a regények is fontos szerepet kaptak.
Mint kiderült, a szervezők nem titkolt célja, hogy Velence, Cannes, vagy éppen Karlovy Vary mellett hazánk filmes fesztiválja is felnőjön a hasonló európai filmes rendezvények sorába.
