Filmfesztiválkörkép, konferencia-előadások publikálásával
Az országos viszonylatban a legjelentősebbek közé fejlődött Savaria Filmszemle programkínálata új elemmel bővült 2021-ben: a hazai filmfesztiválok helyzetét szemléző konferenciával. Az itt elhangzott előadások javarészének írásos verziója jelent meg könyv formájában. A kötet, túl azon, hogy a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének a korábbi értékes filmszakmai kiadványainak sorába tartozik, a tervek szerint első része egy olyan könyvsorozatnak, amely a magyar filmfesztiválok helyzetét mutatja be.
Az áttekinthetetlenül gazdag, korábban elképzelhetetlen mennyiségű és minőségű információt (villámgyorsan) biztosító világháló-kínálta lehetőségek közé született generációk – éppen e perspektívák ismeretében – aligha tud(hat)ják felmérni annak a fekete lyuknak a mélységét, amelybe megannyi, az adott kor szellemének megértéséhez akár elengedhetetlenül szükséges ismeretanyag nyomtalanul eltűnt. Népművészeti értékek utolsó pillanatban történő „megmentésének” (lásd népdalgyűjtés, táncházmozgalom) gyakorlata általánosan ismert – azonban az egyéni teljesítményekre és a kollektív értékekre fókuszáló szemléletek kettős vonulata között „köztes” területek is vannak, amelyek termésében a szervezőmunka is oroszlánrészt vállal. Ilyen, korábban mostohán kezelt területnek tekinthetőek a rendezvények, amelyeknek művészi értékeiről részletező ismereteket kap az utókor, azonban az a tanulság, amit a háttérmunkálatok „természetének” feltárása biztosítana, könnyen elvész. Márpedig a szándékoktól a megvalósult eredményekig korántsem kényelmes-kikövezett út vezet – és az egykori buktatókból, akadályozó és segítő tényezőkből olyan tapasztalatok nyerhetők, amelyek zsákutcák bejárásának meddő energiapazarlását akadályozhatják meg.
Ilyen meggondolásból is kiemelt jelentőségűnek számít a Dr. Kollarik Tamás szerkesztésében megjelent „Filmfesztiválkörkép”, amely „A magyar filmfesztiválok működése és lehetőségei 2011-2020 között” alcímet kapta. Mely alcím – bocsássuk előre – nagy örömünkre, korántsem „pontos”. Elkötelezett filmesekről lévén szó, távlatokban gondolkodva, gondoskodtak az előzmények ismertetéséről, hogy az alkalmi érdeklődő is megérezze a folyamat-jelleget egy-egy rendezvény életében, s főképp: követni tudja azt a felelősségteljes, körültekintő szervezőmunkát, amely nélkül aligha alakulhatott volna ki az egyes fesztiválok sajátos jellege.
A könyv két nagy részből áll, az elsőbe a tanulmányok, a másodikba helyzetértékelések, beszámolók tartoznak. Három és hét írás, olyanok tollából, akik gazdag tapasztalatok és tanulságok birtokában, perspektivikus bemutatásra képesek. Más kérdés, hogy egy-egy szerző személyisége is rányomja bélyegét az olvasnivalóra, amiből a tárgyalásmód változatossága következik. A személyesebb hangot a meggyőződés ereje hatja át, máskor a tények, számok „önmagukért beszélnek”, és a könnyű áttekintésben sokat segítenek a szemléltető ábrák, grafikonok, táblázatok.
A mozirajongó, a filmbarát pedig elismeréssel adózik a betekintés lehetőségéért a kulisszák mögé – és közben szerény ismeretei és emlékezetes élményei egy részletezően kidolgozott mozitérképre kerülnek. Tájékozódva az országos rendezvényekről, akár máris tervezhet utazásokat, felkeresve egyik-másik rendezvénysorozatot – amelyek értékét-jelentőségét a nemzetközi szakmai kapcsolatok és elismerések ékesen bizonyítják. Göcseji Filmszemle, Savaria Filmfesztivál, CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, szolnoki fesztivál-körkép, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál – a mindennapjainkban immár megszokott gazdag információáradtból ismerős „kifejezések”. A tanulmányoknak köszönhetően többek, személyesebbek, mint „áruvédjegyek”, kirajzolódott sajátos profiljuk. És kitekinthetünk az országhatáron túlra is, Zágoni Bálint a Filmtettfesztet ismerteti, beszámolva az Erdélyi Magyar Filmszemle első huszonegy évéről, Bartók Csaba írásából pedig arról értesülünk, hogy milyen a „Magyar televíziózás, illetve a képírók helyzete a Felvidéken”.
A szakmának még inkább tanulságos ez a kötet, okulva az egyes írások tárgyalásmódjából.
A közvetett értékmentés szép példája ez a kötet, amely remélhetőleg sorozattá válva térbeli-időbeli „filmgömb” szerepét töltheti be.
