Nem ismer félelmet

|

Guerilla

Kárpáti György Mór első nagyjátékfilmjével nem megy biztosra. A Guerilla közvetlenül az 1848-49-es szabadságharc után játszódik, olyan korban, ami nagyon ritkán elevenedik meg a vásznon, különösen ebben a megközelítésben. A formabontás azonban nem mindig jelent átütő sikert.

Váradi Gergely

A rendező nem a történelem központi elemeinek feldolgozását tűzte zászlajára. Helyette egy pszichológiai mikrokozmoszba kalauzolja nézőit, belehelyezve őket egy megtört, a bizonytalanságban túlélni próbáló meghurcolt hadegység küzdelmes napjaiba. A film gyengeségei pedig éppen ebből az újító megközelítésből fakadnak.

A nagyjátékfilmhez kifejezetten alacsony költségvetésből készült filmnek nem célja a nagy igazságok megfogalmazása, nem próbál revelatív lenni és különösen nincsenek nagyratörő ambíciói. Inkább nevezném meditatívnak tempójában és eszközeiben egyaránt. Ez a tulajdonsága pedig előnyére és hátrányára is válik. Főszereplőnket, az első filmes szerepében brillírozó Váradi Gergely által alakított Barnabást Hartung Dávid kamerája végig szorosan követi. A lassan kibomló cselekményt a fiatal pacifista szemszögén keresztül ismerjük meg, vele együtt csöppenve a frontvonalak mögött harcoló partizánok kínkeserves és reménytelen hétköznapjaiba. A háború lezárásáról nem értesülve, a további parancsaikat mindhiába váró katonák tragédiája a film központi hangulati elemévé válik.

Mészáros Blanka

Mindezt hosszú, néma nézésekkel és egy már-már kellemetlenül lassú folyású cselekménnyel erősíti meg a rendező. Barnabás kívülállóként érkezik a gerillák táborába, honvédnek álcázott civilként, hogy hazajuttassa sebesült öccsét (Vilmányi Benett), akit sebesülései ágyhoz kötnek, így végül mindketten a táborban maradnak, amíg a fiú fel nem épül. Barnabás pedig, és rajta keresztül a néző, szembesül a szabadságharc fájdalmas és kegyetlen valóságával. A históriák és legendák által szőtt romantikus leplet a film ceremónia nélkül rántja le, naturalistán ábrázolva az éhezést, a férgek rágta hullákat és a megtört harcosokat. Magáról a történelmi időszakról azonban nem kapunk képet általa. A karakterekhez hasonlóan, a néző is homályban marad az aktuális eseményekkel kapcsolatban. Konkrétumok helyett a film inkább a háború céltalanságának és személyiségromboló hatásának általános megjelenítésével foglalatoskodik szereplőin keresztül. Ez a technika pedig nagyon is jól áll Hartung Dávid képeinek, aki Barnabás hosszan tartó nézéseitől az erdő végtelen sűrűjéig érzékien mutatja be a film melankolikus világát.

Az érzékeny ábrázolástól eltekintve szinte teljesen eseménytelenné válik a film második harmada. A gerillák életének keserűségéről és egyhangú monotonitásáról hiteles képet kapunk, azonban érzelmeket nehezen tud kicsikarni a film nézőjéből. Barnabás karaktere nem válik érdekes és követhető főhóssé, még Váradi Gergely kiemelkedő játéka ellenére sem. Szerelmi története a Mészáros Blanka által alakított tábori felcserrel is pusztán egy cselekményszálat igazolandó létezik, és mivel nem tudunk meg róluk eleget, a karakterek nem elevenednek meg igazán. A mély, emberi dráma ellenére szereplői soha nem válnak valódi, hús-vér emberekké. Az atmoszférateremtésnek vannak alávetve, a kiszolgáltatottságot, a reményvesztettséget és a háborúk mindenkori értelmetlenségét hivatottak érzékeltetni. Mivel a néző nem tud kellően azonosulni a szereplőkkel, a film cselekménye elveszti jelentőségét és ellaposodik.

A cselekmény hiányosságai ellenére a Guerilla formailag mégis bravúros. A kor jellegét remekül reprodukálja korhű jelmezekkel, színészeiben pedig a mozinézők számára kevésbé ismert arcokat sikerült találnia Kárpáti György Mórnak. Az alacsony költségvetés következményei ugyan rányomják bélyegüket a filmre, ám ez a produkció színvonalán nem érződik. Minden eleme gondosan megszerkesztett és alapos munkát sejtet a kamerák mögött. A Guerilla friss darabja az olyan ’48-as eseményeket feldolgozó filmek szűk körének, mint Bódy Gábor Amerikai Anzixja, de ettől még nem nevezhető jól sikerült alkotásnak.

Kárpáti György Mór filmes munkásságának azonban ez csupán a kezdete. A rendező bátran mer kockáztatni. A jelenkori magyar filmes mezőnyben pedig éppen ilyen alkotókra van szükség, akik mernek változtatni a megszokott trendeken, akik nem félnek népszerűtlen témákhoz nyúlni újszerűen. Az alkotó következő filmje, komolyabb költségvetéssel és tapasztalatokkal felvértezve, könnyedén válhat valódi sikerré.

A Guerilla a Magyar Filmadatbázison

CÍMKÉK: