Tóth Réka Ágnes – Szokol Jutka: A babaház után. Torvald Helmernek / SZFE
Hosszú idő után Nóra ír Torvald Helmernek. Szeretné, ha egykori férje megmutatná levelét a gyerekeinek. Nem magyarázkodik, nem kér, a levél legalább annyira szól önmagához, mint valamikori családjának tagjaihoz.
Nóra: Szlúka Brigitta
Kattog és zakatol a közeli képen a Pfaff varrógép. Az asztalon a tűpárna, az olló, a gyűszű meg a barackszín selyem. Készül az ízléses kalap.
Tóth Réka Ágnes és Szokol Jutka A babaház után című monológváltozata az előzményeket és a lehetséges következményeket egyaránt felvillantja Henrik Ibsen Nóra című drámájából. Az asszony pillanatképe ez, aki az önállósodás gyötrelmes útjának közepén jár és még nem lehet tudni, a végére ér-e egyáltalán. A hagyma magja talán nem is érhető el, a héj rejti az újabb dilemmákat.
Az alapszituáció az, hogy hosszú idő után Nóra ír Torvald Helmernek. Szeretné, ha egykori férje megmutatná levelét a gyerekeinek. Nem magyarázkodik, nem kér, a levél legalább annyira szól önmagához, mint valamikori családjának tagjaihoz.
A szertartás elhagyhatatlan. Az édességre vágyó szigorú rendben helyezi el a padlón a desszertet. A rítus ismétlődik, megkoronázva ezzel a nehéz napok végét. Szeret nassolni Torvald Helmer egykori szertelen madárkája. Karcsú ujjak fejtik le a celofánt az édességekről, hogy aztán a puritán szoba bérlőjének a szájában végezzék.
Mintha napokkal ezelőtt történt volna. Holott pontosan egy év telt el. Csak a kezdő lépés volt nehéz. Kimondani a végleges elválás szavait. Most megint eljött a karácsony. Az ünnep már sohasem lesz olyan, mint valamikor. A fiatalasszony egy évvel ezelőttig, átvitt értelemben sebesen forgó körhintán ült. Nem is gondolt bele abba, hogy le kell majd szállnia a ringlispílről.
A körhintára előbb az édesapja ültette fel, aztán a férje. Az utóbbi volt az esély a nő életének sorsfordulóikor. Először akkor, amikor feleségül vette, mert ekkor sansz mutatkozott arra, hogy az apával ellentétben, Torvald emberszámba vegye, és ne uralt, lélektelen játékbabaként kezelje. Másodszor akkor, amikor fény derül Nóra okirat-hamisítására. Torvald megtehetné ugyan, de nem áll felesége mellé.
Ahogy pereg a majdnem egyórás film, úgy látunk a helyszínül szolgáló cserépkályhás szobából mind többet.
Lány és feleség. Nóra mindkét szerepben a szabadulásra váró fogoly, nem több. De nem érzi börtönben magát, csak jóval később, amikor már nem lehet halasztani a szembenézést önmagával. Szlúka Brigitta két alakot játszik el a dráma figurái közül. A címszereplő mellett a férj, Torvald Helmer elevenedik meg. Nemcsak az átváltozások az erősségei a játékának. A szöveggel egyenértékű a gesztus. Többször belefeledkezünk a szépítőszereket mellőző, karikás szemekbe, mert a fáradtságuk a meggyőző, hiszen Nóra mindennapos, a fennmaradásért vívott harcáról mesélnek. Aztán ott vannak a gyerekek karácsonyi ajándékaival gonddal és szeretettel foglalkozó szorgos kezek. Érződik a szeretet a féltőn alapos mozdulatokban, amint csomagolja a meglepetéseket a gyerekeinek.
Annak idején a házasságból kilépni egyet jelentett az egzisztenciális megsemmisüléssel a nő számára. Ibsen darabjából a XIX. század végén készültek szelíd változatok. E verziókban a házaspár békülésével végződött a történet. A Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor-drámajátékos osztályában végző Szlúka Brigitta monológja Szokol Jutka rendezésében játékosan és ötletesen gondolkodtat el az ismert sztoriról. A befogadás párbeszéd az olvasó és a szöveg között. A babaház után alkotói válaszokat nem adnak, inkább sejtetnek, így vezetve el a diákokat a kérdésekhez. A film nagyszerű bevezetése lehet a tizenéveseknek a norvég klasszikus remekéhez.
A babaház után az Ódry Színpad Facebook oldalán érhető el.
