Tasnádi István: Helló, Héraklész! / Budapest Bábszínház
Dobok egy sárgát, kiáltja Héraklész a nézőtéren helyet foglaló lelkes gyerekseregnek. A tucatnyi próbát teljesíteni kénytelen hősünk az első akadály után pihenőt tart. Héraklész felteszi a kérdést, hogy belebújjon-e az oroszlánbőrbe a második felvonásban. Egyöntetűen lelkes igen a válasz.
Fotók: Éltető Anna, Budapest Bábszínház
Tasnádi István Helló, Héraklész! című regényének egy testvérpár a főszereplője. Az egyikük a renitens kedvenc, a mindenkori rendhez igazodni nem kívánó. Ő Héraklész. A másik fő karakter az örök második, aki a békétlen árnyékában kénytelen élni, holott a családi duóban egyértelműen ő az agy. Ő Héraklész féltestvére, az ötletgyáros Iphiklész. Tasnádi humoros regénye a felnőtteknek szinte megszakítás nélkül olvasható, a gyerekeknek bevezetés lehet a görög mitológia világába.
Felvidéki Miklós fekete-fehér rajzai nem egyszerűen illusztrálják, máskor magyarázzák az újrafogalmazott mitológiai témát, hanem olykor képregényként töltik ki a mesélő, Iphiklész által hagyott űrt a történetben. Ilyen például, amikor rajzban látjuk és olvassuk, amint Zeusz hanyagul odaveti egykori szeretőjének, a mélyen megbántott Alkméné asszonynak, hogy jól áll neked ez a pár kiló plusz.
Tengely Gábor a fenti ifjúsági regényből készült rendezése a Budapest Bábszínházban a megbicsaklott harmóniáról szól. Megbomlott az egyensúly az égiek és a földiek között azzal, hogy a szertelen félisten, Héraklész agyonüti a Királyfi Képzőben a minden lében kanál Línosz pajdagógoszt (Hannus Zoltán). A lázadó fiú a közvetítő a háborgó szférák között.
A rendezői elképzelésekhez illeszkedik Varga Vince elektronikus zenéje. A Kraftwerk, a Tangerine Dream és főleg Philip Glass ihlette muzsika a vihar motívumait variálja. Varga a színpad bal oldalán keveri a zenéket. Az égiháború jön és megy, a muzikális zivatar hol tőlünk közel, máskor távol csap le, az esőcseppek hol koppannak, hol hullanak. A zene érzékletes aláfestését nyújtja a történetnek.
Héraklésznak tehát bűnhődnie kell. Ezért az édesapja, Zeusz a Kitharión hegyére száműzi birkapásztornak. Később Delphoi jósnője 12 próbatételt ír elő számára, amelyet az örök vetélytárs, Eurüsztheusz (Márkus Sándor), a műkénéi király szolgálatában kell teljesítenie a hősnek.
Három színész határozza meg az előadás ritmusát.
Héraklész halált megvető bátorsággal küzd, bár a népszerűséget szereti, a sok vesződséggel járó hős szerepét nemegyszer a háta közepére kívánja. Barna Zsombor úgy játssza komplex személyiségnek Héraklészt, hogy megmutatja a gyengédségét, sőt a gyengeségeit is. Nemcsak megküzd a farkasokkal, hanem közben bátorításként megsimogatja szerelme, Megara (Pájer Alma Virág) arcát is. Héraklész megszerzi Hippolüté (Spiegl Anna) amazon királynő övét, megállja a helyét a földevő óriással, Antaiosszal szemben. De a legjobban az alvilágba tett kalandja viseli meg, hiszen itt szembesülnie kell a szerettei esetleges árulásával.
Szolár Tibornak kevésbé hálás, de fontos feladat jutott. A szemüveges Iphiklész a jófiú, akivel sokat nem kell foglalkoznia a szülőknek, mert megbízható és minden helyzetben lehet rá számítani. Szolár a lakmuszpapír a néző és a színpadi cselekmény között. Iphiklész alakítójaként meséli a történetet és a szerepét is játssza. Megéli az állandóan háttérbe szorult testvér sztoriját, de olykor hátrább lép a karakterétől. Egy alkalommal a színpadi dikciót hanyagolva, civilként beszél, és azonnal megkérdezi, hogy lehetett-e érteni, ezzel is közelebb hozva a gyerekekhez a történetet.
Héra szerepében Ellinger Edina állít görbe tükröt azoknak a nőknek, akik több-kevesebb sikerrel próbálnak illeszkedni a férjek előző kapcsolataiból származó gyerekekhez. Zeusszal nincs könnyű dolga az asszonynak, hiszen a főisten, ahogy mondani szokás, még a legyet is megfektetné röptében. A Helló, Héraklész! világában Ács Norbert megformálásában Zeusz leginkább egy jól informált titkos ügynökség vezetőjére emlékeztet. A mindenütt megjelenő, könyörtelen Héra egyeduralomra tör, mert szeretné kezének nyomát hagyni a férje által kormányzott világon. A mostohafia, Héraklész csak eszköz ehhez. Zeusz és Héra kapcsolatában érzelmekről nem, lappangó (világ)hatalmi játszmákról annál inkább beszélhetünk.
Ha az idősebb nemzedék tagjai a szeretettel nem is tudnak mit kezdeni, egészen más a helyzet a gyerekeiknél.
Olyanok a testvérek, tartja a mondás, mint ugyanazon fának a levelei. Közösek a gyökereik, de azért a különbségek is lehetnek közöttük. Héraklész és Iphiklész „csak” féltestvérek, de nagyszerűek együtt. A féltékenység, a rivalizálás ott kísért a kapcsolatukban, mégis ragaszkodnak egymáshoz és jó értelemben függnek a másiktól. Az akadályokat végül leküzdő testvéri szeretetről szól a Budapest Bábszínház rendkívül látványosan szcenírozott (díszlet: Zöldy Z Gergely) előadása, amely a felső tagozatos gyerekeknek összművészeti élményt kínál.
