Móricz Zsigmond-Kocsák Tibor-Miklós Tibor: Légy jó mindhalálig / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház
Az előadáson látszik, hogy a műfajban járatos, a hangzásra, a zenei világra különös figyelmet fordító rendező munkája.
Nyilas Misi: Kecskeméti Bence Odin
A Légy jó mindhalálig musical változata harminc éve, az 1991-es Rock színházas ősbemutató óta járja a magyar színpadokat, generációk nőttek fel rajta. Kecskeméten 1993 után most tűzték újra műsorra. És ha már generációk: a 28 évvel ezelőtti bemutatón Nyilas Misit játszó Orth Péter ma Török Jánost alakítja. Ez a karakterváltás a történet alapkérdésére is utalhat: meg lehet-e őrizni magunkban a nyilasmisiséget, vagy szükségszerű, hogy a felnövéssel valamilyen mértékben törökjánossá váljunk? Hiszen a regény egy keserű kiábrándulási folyamat a felnőttek Misi által sokáig idealizált világából, amit – az irodalomtörténetből tudhatjuk – Móricz 1919-et követő válságkorszaka, világból való kiábrándulása motivált. A szállóigévé vált mondatokat („Nem leszek többé debreceni diák! (…) Nem akarok többet!… bántanak!”) ma is sokan érezhetik magukénak, legyenek iskolai bántalmazás, családi háborúk, munkahelyi intrikák vagy társadalmi méretű igazságtalanságok áldozatai.
A regény musical átirata a zenés műfaj szabályainak megfelelően erősen szelektálva és sűrítve jeleníti meg a történetet, drámaiságát dalokkal és tánccal oldja, teszi könnyen fogyaszthatóvá. Lehet szeretni vagy nem szeretni ezt a befogadónak könnyített, az alkotóknak viszont nagyon is nehéz műfajt, tény azonban, hogy ezek a feldolgozások széles közönséghez juttatják el az alapműveket. Pinczés István átirata, Kocsák Tibor és Miklós Tibor zenéje és szövegei nem véletlenül éltek meg ennyi bemutatót, koncentrált, zeneileg igényes átdolgozás született. Talán Móricz maga sem bánná, hogy története ebben a formában is tovább él.
Fotók: Ujvári Sándor
Az alkotók mindenesetre nem hagyják, hogy megfeledkezzünk az íróról: kinagyított, joviálisan mosolygó arcképe végig ott van a színpadon, mintha velünk együtt nézné a játékot. Ha másik hőse, Rózsa Sándor összevonja, akkor ő most kisimítja szemöldökét. Mosolya éppen úgy aránylik az író komoly / komor oldalához, mint a musicalváltozat a regény keserű kijózanodásához.
Hogy a kecskeméti társulat alkalmas zenés nagyszínpadi produkciók színvonalas színpadra állítására, azt évről évre bizonyítja. Élőben legutóbb a Chicago 2019-es bemutatóján győződhettem meg erről. A Légy jó mindhaláligot is élőben mutatták be 2020 őszén, akkor azonban csak néhányszor tudták játszani. Most több alkalommal online is elérhetővé tették.
Horesnyi Balázs díszletében Móricz portréja mellett könyvespolcok adják az állandó hátteret. Ezek elé gurítják be az aktuális helyszín néhány jellegzetes bútorát. A díszlet fontos eleme még egy sínpár és egy mozdony, amelyek (Misi Debrecenbe érkezését és onnan való távozását jelezve) képi keretbe foglalják az előadást.
A Színházi Adattár szerint Nagy Viktor zenés rendezéseinek hosszú sorában eddig nem szerepelt a Légy jó mindhalálig. Az előadáson azonban látszik, hogy a műfajban járatos, a hangzásra, zenei világra különös figyelmet fordító rendező munkája. És ez a zenei alapanyag igen széles skálán mozog: a 42. zsoltár adja meg a kezdőhangot (hiszen egy református kollégiumban vagyunk), hogy alig tíz perccel később a kisdiákok már rapelve dobálják a felbontott pakkból kilopott pogácsákat.
Bella kisasszony: Szabó Dorottya
Az már megint a műfaj sajátossága, hogy időnként dallal próbálnak feloldani feloldhatatlan konfliktusokat. Erről Orth Péter is beszél az online felvétel szünetében leadott werkfilmben: Török Jánosként nehéz feladat egy szívhez szóló dalban úgy kérni Misi megbocsátását, hogy a prózai részekben kegyetlenül elbánik a kisfiúval. Ugyanígy könnyű oldószer a történet letaglózó befejezése, Misi meghurcoltatása után a záródalban a lélektől lélekig húzódó út bizonyosságáról énekelni. Ha azonban a néző elfogadja ezeket a musicales játékszabályokat, belemerülhet a történet sodrásába, a jól kidolgozott jelenetekbe, a zenei világba, Gyenes Ildikó koreográfiájába.
A gyerekszereplőkkel, különösen a gyerek főszereplővel dolgozó előadásoknál sok minden eldől már a kiválasztásnál. A kettős szereposztásból Kecskeméti Bence Odint láttam Nyilas Misi szerepében. Bár névadója, Odin a háború és a győzelem istene, de a költészeté és a bölcsességé is. Ez a kisfiú már ránézésre is ideális Nyilas Misi, komolyság és tisztaság sugárzik belőle, miközben az énekes részekben is jó teljesítményt nyújt. Szintén nagyon jó választás a Doroghy Sanyikát játszó Holló Zsadányi Norman.
Vannak, akiknek csak egyetlen jelenet jut, és ennyi idő alatt kell a karakter és társadalmi környezete teljességét megmutatniuk. Ezek közül emlékezetes a Törökéknél játszódó jelenet Csombor Teréz elfogult anyafigurájával, az apát játszó Sirkó Lászlóval és a szülőket a realitásban tartani igyekvő, Török kisasszonyt alakító Szegvári Júliával. Dunai Tamás Pósalaky ura már azzal megteremti vitathatatlan tekintélyét és a vakok mindent „látását”, ahogy a foteljában ül. Kiemelésre kívánkozik még Valkay tanár úrként Aradi Imre, gyomorszorító a kollégiumi fegyelmi tárgyalás, és könnyeden szárnyaló Szabó Dorottya (Bella kisasszony) és Orth Péter korcsolyázós jelenete.
Pósalaky úr: Dunai Tamás
Jómagam a kilencvenes években tanítottam néhány évig irodalmat, így Móriczot is. Hosszú évek után most, e cikk kapcsán vettem újra kezembe a Légy jó mindhaláligot – és arra jutottam, hogy legalább kétszer annyi szómagyarázat kellhet hozzá a mostani diáknak, mint húsz évvel ezelőtt. És hogy valószínűleg nagyon lassúnak érzékelhetik. Nem mennék itt bele a kötelezőkről (vagy nem is arról, hanem a megosztottságunkról) szóló vitákba. Jó lenne, persze, ha a mai általános és középiskolások is olvasnák Móriczot és Jókait, és biztosan vannak, akik olvassák is. De legyünk realisták: az sem lebecsülendő, ha a könnyített, musical változattal ismerkednek meg egy olyan, szakmailag színvonalas előadásban, mint a kecskeméti.
