Molière: Tartuffe / Miskolci Nemzeti Színház, Városmajori Szabadtéri Színpad
A Rusznyák Gábor rendező jegyezte szövegkönyv mondatai cinkos és bátor összekacsintások a nézővel. Majd minden sor ismert valahonnan. Leginkább Parti Nagy Lajos szabadfordítására emlékeztetnek az elhangzottak, azonban a Miskolci Nemzeti Színházban bátrabb, szókimondóbb alapanyagot használnak az alkotók.
Dorine: Czvikker Lilla
Kulturális szövegtörmelék zúdul ránk a színpadról, de az intenzitása nem zúzza szét a publikum érzékeit, inkább élvezettel követjük a nyelvi orgia kínálta utalásokat. A sok helyről ismerős szöveg hosszú pillanatokig lüktet a fülben. Molière Tartuffe című komédiájának cselekménye egyben marad, ám a szövegbeli betoldások adják a játék savát-borsát.
A Rusznyák Gábor rendező jegyezte szövegkönyv mondatai cinkos és bátor összekacsintások a nézővel. Majd minden sor ismert valahonnan. Leginkább Parti Nagy Lajos szabadfordítására emlékeztetnek az elhangzottak, azonban a Miskolci Nemzeti Színházban bátrabb, szókimondóbb alapanyagot használnak az alkotók. Főleg más klasszikus drámák szállóigévé lett soraiból, könnyűzenei slágerek refrénjeiből és reklámszlogenekből áll a szövegkönyv. A nézőt végig önfeledt játszótársnak tekintő előadásban a kihagyás a dialógusok különlegessége: a hirtelenjében abbamaradó mondatot a publikum tagjainak kell magukban befejezniük.
A produkció mindig más szemszögekből vizsgálja a fanatizmust, amelyet nem, vagy túl későn kezd ki a kétely. Három színész beszéli anyanyelvi szinten a nyelvi devianciákat.
Máhr Ági szaggatott monológja a poentírozás mesterműve Czakó Julianna és Máhr Ági
A felütés egyértelműen a Pernelle asszonyt adó Máhr Ágié. Szaggatott monológja a poentírozás mesterműve. Tartuffe felbukkanásával a dilemmát nem ismerő asszony vallásosan rigorózus élete magyarázatot nyer. Képletesen szólva Orgon családtagjai adják fel a labdákat, amelyeket a színésznő kivétel nélkül olyan ütemérzékkel csap le, hogy a másiknak esélye sem marad védekezni. A bigott Pernelle asszony kioszt mindenkit és bizonyos dolgokban igaza lehet, ám az arányok komikusan túlzók. A színpadot uraló Máhr alakítása láttán hajlamosak vagyunk elgondolkodni azon, hogy Tartuffe jelenléte akár ösztönző is lehet(ne) a kétségtelenül a szétesettség jeleit mutató famíliának.
Orgon a titkok embere. Görög László játéka kezdetben oly átlátszó, akár a békésen csörgedező hegyi patak vize. Új életét ünnepli minden egyes szava. Mély vallási meggyőződése jóval újkeletűbb, mint Pernelle asszonyé. Elhisszük neki, hogy valóban tisztán szeretne az Úr színe elé kerülni. Görög szerepformálásának erőssége, hogy nincs az a közbeszólás vagy ellenvetés, amelyet ne tudna Orgon konzervatív világképének igazolásává tenni.
Prohászka Fanni
A Tartuffe-előadások bátorsága a címszereplők személyén mérhetők le. A képmutató külseje egyenes arányban áll a rendező a merészségével. Minél bátrabb a produkció színpadra álmodója, annál kevésbé visszataszító Tartuffe. Megbízhatóan jelzi az adott társadalom képmutatásának fokát, ha Tartuffe-nek ellenszenvesen elnagyolt a külseje. Mintha nem lenne elég átlagos megjelenésű, esetleg vonzón álságos tettető a hétköznapjainkban is.
Rusznyák köztes megoldást választott, amikor Harsányi Attilára osztotta a címszerepet, aki eleinte elhanyagolt, hosszú hajú férfinak mutatja a képmutatót. Túl korán derül fény az álszent igazi személyiségére. Szinte nem is visel álarcot a címszereplő. Viszont Tartuffe megy át a legtöbb stáción a karakterek közül. Harsányi Tartuffe-jének a pénz az istene. A szociális munkást, aki egyesével adagolt sós pálcikával eteti a kerekesszékében magatehetetlennek tűnő Lojális Ignácot (Keresztes Sándor), nem hisszük el neki. Harsányi manipulatív betolakodóként jóval meggyőzőbb. Ha a családtagok ennyire megvezethetők, akkor mindent szabad. Nagyszerűen kidolgozott, Elmirával (Czakó Julianna) közös jelenetében már a hódító férfi hatol hátulról kíméletlenül Orgon asszonyába. Közvetlenül a lebukása előtt a rövidre vágott hajú macsó énekel és táncol.
Fotók: Éder Vera
Molière darabjai egy-egy negatív, felnagyított személyiségjegyet helyeznek szélesebb összefüggésbe. Rusznyák rendezése igyekszik feltérképezni a Tartuffe figuráinak előéletét, hogy aztán szokatlan kapcsolódási pontokat találjon közöttük. Orgon famíliája végtelenül sznob és indokolatlanul arisztokratikus. A szegénységtől, a munkavégzés fenyegető rémétől egyenesen rettegnek a családtagok. A Miskolci Nemzeti Színház előadásában a meglepő újdonság az ibseni pszichológia. Nincs tabula rasa. A múlt árnyai a jelenig nyúlnak, így kísértik a szereplőket. Különösen igaz ez a családfőre, akinek titkos viszonya Dorine (Czvikker Lilla) édesanyjával egy vérfertőző kapcsolatot sejtet Orgon fia, Damis (Tegyi Kornél) és a ház alkalmazottjaként dolgozó Dorine között.
Elismerésre méltó a humor és a társadalmi analízis harmóniája a miskolci Tartuffe-ben. Nem működik a család, de a kesernyésen boldog vég felvillantja az újrarendeződés lehetőségét. A kiköltöztetést, az elszegényedést elkerülik Orgonék, aztán majd csak lesz valahogy.
Az írás a Városmajori Szabadtéri Színpadon 2022. július 6-án látott vendégjáték alapján készült.
