Henrik Ibsen: Hedda Gabler / Miskolci Nemzeti Színház
Meglepi élete párját a hangtalanul megjelenő fiatalasszony. Rövid időre megáll az ajtóban, hogy felmérje a terepet. Teszma örömmel, ám némi aggodalommal hangjában fordul a belépőhöz. Jogos a félelemmel vegyes kíváncsisága, hiszen a férj nem tudhatja, hogy milyen hangulatban találja Gabbit. A Miskolci Nemzeti Színház Hedda Gabler című előadásának középpontjában egy megfejthetetlen, titokzatos személyiség áll.
A néhai édesapa, Gabler tábornok által elkényeztetett, hosszabb nász- és tanulmányútról hazatérő Gabbi rövidesen rádöbben, hogy férje anyagi lehetőségei korlátozottak. Így nem kaphatja meg a polgári lét talmi kellékeit, ellenben a férfiak uralta világhoz alkalmazkodnia kell(ene).
A Rusznyák Gábor rendezte Ibsen-produkcióban Mészöly Annáé a címszerep. Mészöly igyekszik más perspektívából láttatni Gabbit, mint azt megszoktuk. Eleinte rejti a femme fatale motívumait. Enyhe távolságtartása kellemes vonzerőt ad már első megjelenésének is. Vonzó lány, nem a végzet asszonya. A szűkülő életlehetőségeit felismerve válik a kötöttségeitől szabadulni kívánó nővé. Idővel Mészöly színészi lényének alapvető kedvessége, közvetlensége mögött a tartózkodás idegensége, később az életundor hangsúlyozódik. Végül a kétségbeesett, semmitől vissza nem riadó rosszindulat uralkodik el a fiatalasszonyon.
Mészöly modern környezetbe helyezett Diana istennőt játszik. Ibsen hősnője a miskolciak produkciójában az antik mítosz hősnőjéhez igazodva a vadászat, a szülésre készülő nők, valamint a gyerekek istene. Az asszony pisztolyfetisiszta, havonta kétszer fekszik le férjével, és képtelen szabadulni gyermeki énjétől. Jelen előadás újdonsága ez utóbbi, és az, ahogyan mindez a színpadon megjelenik.
Feczesin Kristóf, Mészöly Anna – Fotók: Éder Vera
Három férfi próbálja a polgári rendbe illeszteni a címszereplőt. Teszma (Feczesin Kristóf), a házastársként a férj jogát kéri számon rajta. Lőpor (Simon Zoltán), az egykori udvarló a beteljesült szerelmet szeretné megkapni. A házibarát pozíciójára pályázó Kramp (Farkas Sándor) a szerető képmutató társadalmi szerepét erőltetné Gabbira. Mészöly Gabbija kizárólag lelki és szellemi síkon kapcsolódik a másik nemhez. Hedda öngyilkosságának egyik oka, hogy mindennek ellenére sohasem lehet olyan múzsája Lőpornak, mint Rizling.
Mészöly-Gabbi távol tartja magától, mégis mágnesként vonzza a férfiakat. Amennyiben autonómiáját veszélyeztető férfi tűnik fel az életében, azonnal kamaszlánnyá alakul. Kíváncsi és óvatos egyszerre, akár a lázadó tinédzserek. A kacéran közelítő, ám a mindenfajta érintéstől alapvetően ódzkodó test a felettébb szuggesztív alakítás fő jellemzője. A férj szájon csókolhatja őt, de csak röviden. A régen látott szerelmét örömmel fogadja, a férfi foghatja a kezét, de a pamlagon már elhúzódik tőle. A rámenős udvarló csak átmenetileg teheti Gabbi combjára a kezét, hiszen az asszony alig észrevehetően, de annál biztosabban távolodik a másik közvetlen közeléből.
Mészöly Anna, Edvi Henrietta
Rusznyák rendezése a jelenkorba helyezi Ibsen darabját. A rendező alkotta újra Henrik Ibsen darabjának szövegét. A modorosságoktól és következetességektől nem mentes a Hedda Gabler előadása. Nem világos, hogy miért szerepelnek más neveken a szereplők, mint az eredeti drámában. Ejlert Lövborg ebben a verzióban Lőpor, Brack bíró Kramp névre hallgat. Már Ibsennél körülményes, hogy a nagy mű kabátzsebben rejtőzik. Jelen előadás esetében az még nehezebben hihető, hogy a jövő társadalmát ijesztő pontossággal megrajzoló Lőpor élete művét mindösszesen egyetlenegy helyre, egy pendrive-ra menti el.
A rendezés alaposabban gondolta át a szereplők közötti kapcsolódási pontokat. Végre, más előadásoktól eltérően nem egy, a címszereplőnél jelentéktelenebb karakter a tehetséges, de kallódó férfinak erőt és ihletet adó nő. Rizling szerepében Edvi Henrietta kettősei Gabbival izgalmasak, mert a vonzó és öntudatos asszonynak nehezen rendíthető meg a hite a szeretett férfiban.
Hasonló a helyzet Lőporral. Simon Zoltán jól hozza az elvonót megjárt szenvedélybeteget. A tudós átlendülvén a ló túloldalára az egészséges életmód képviselőjeként kigyúrta magát. Vélhetően megállná a helyét az életben, ha balsorsa nem hozza össze újfent végzetével, Gabbival.
Simon Zoltán, Mészöly Anna
Miskolcon bizonyosságot nyer, hogy a Hedda Gabler Ibsen legkényelmetlenebb drámája és nem véletlenül tartják a női Hamletnek. Amikor azt hisszük, hogy Gabbi nem léphet tovább saját passiójában, az asszony konokul mégis tovább megy. A címszereplő a világ mellett leginkább önmagával áll harcban.
Nemcsak a konkrét utazás miatt láthatók kezdetben bőröndök és utazó táskák a színpadon. Rusznyák Gábor díszlettervében párhuzamosan kapott helyet a biztonságos, soha vissza nem térő gyermekkor és a felnőttek álságos világa. Gabbi az egyikből nem tud szabadulni, a másikba soha nem érkezik meg, mert nem akar. A hősnőt a férfiak igyekeznek saját képükre formálni. Mindegyikük benyújtja a számlát, de csak egy részt akarnak birtokolni belőle, teljesen egyikük sem akarja. A sokszínű színészi alakításokat hozó előadás ezeknek a próbálkozásoknak a kudarcairól szól.
