Lanczkor Gábor: Tájsebzett színház
Mert mi is ez? A címben ott van, hogy színház. Tájsebzett színház. Belelapozva, a kötetben műfaji megjelölésként az olvasható, hogy Cselekvő versek. Végigpörgetve látható, hogy párbeszédes formában íródott szövegek.
Lanczkor Gábor
Gondolkodó, töprengő, kérdező – ő maga, Lanczkor Gábor is az, és az a minta is, amit fölmutat.
Kutatja a világot, keres benne valamit – és mindezt szenvedéllyel igyekszik föltárni mások előtt is.
A technika, korunk technikája a segítője a teljes mű létrehozásában, ideértve a fotózást, filmezést, internetet, you tube-ot – melyek mellett a szöveg csak az eszközök egyike.
A kötet alapos jegyzetapparátusában pedig efféle kitételek a drámáiról (ha drámák ugyan ezek – többnyire néhány oldalas szövegekről van szó): „megvalósítva”, „közönség nem volt jelen”, „megtekinthető a Lanczkor Gábor-you tube-fiókban”, „nem volt bemutató”…
„A Tájsebzett színház előképei olyasféle drámai szövegek voltak, amikben kitapintható valamiféle rituálisság – Aiszkhülosztól Kálidászán át Beckettig”[1] – fogalmazza meg Lanczkor Gábor egy interjúban, s ezzel kulcsot is ad olvasójának. Bár egyáltalán nem biztos, hogy ez amúgy szándékában áll. Mintha eleve eldöntené, hogy amik itt olvashatóak, azok afféle rituális szertartás verbális részei, és egyáltalán nem olyanok, ami alatt manapság többé-kevésbé színházat értünk, tehát – vonja le a következtetést ugyanebben az interjúban –, ez nem is fogja érdekelni a színházcsinálókat.
Lanczkor Gábor költő-író-drámaíró-zenész-performer 1981-ben született Székesfehérváron. Szombathelyen nőtt fel, egyetemi tanulmányait Budapesten és Szegeden végezte. Ezeken a helyeken kívül élt Rómában, Ljublanában, Londonban, Indiában. Az elmúlt években feleségével és két kislányával Balatonhenyén, egy erdőszéli kis házban laktak. Többek közt Gundel-, Faludy-, Gérecz Attila-, Sziveri-, Füst Milán- és József Attila-, Quasimodo Emlék- és Príma Junior díjas. Eddig négy verseskötete, négy regénye, három, gyermekeknek szóló könyve, egy tanulmánykötete jelent meg, és most, íme, megjelent az első drámakötete, melyben különös szövegek találhatóak – legkevésbé szabályos drámák. Lanczkor Gábor ugyan már korábban is próbálkozott ezzel a műnemmel, viszont épp ezekből be sem válogatott ebbe a kötetébe. Közel tíz éve írt első drámája, A malária Kőrösi Csoma Sándor megszállottságáról is szólt – no meg arról is, mit kezdhetünk ezekkel a történeteinkkel manapság. A 2011-es Háromlábú kentaur témája röviden Liszt és kora, melynek több változata is készült. Ezek közül a legizgalmasabbak egyike, mikor Liszt és Erkel képzeletbeli és szimbolikus párbeszédei mellett két bujdosó honvédtiszt is megjelenik (ugyananak a két színésznek javasolja játszani Lanczkor), és a szegénylegények és fogvatartóik világa is fölsejlik, a Jancsó-filmek hangulatát is fölidézve. A nyelvezetében erősen érződik Lanczkor költői tehetsége, és az, ahogy újra és újra megpróbálja a mítoszt összetalálkoztatni a hétköznapi történetekkel. Ahogy a szintén korábbi Made in Chiná-ban is, ami eredetileg dráma, vagy inkább „cselekvő vers”. Ez a műve értelmezhető egyrészt tisztelgésnek az ősi kínai kultúra előtt, másrészt látleletnek a nálunk élő kínaiak beilleszkedési problémáiról. A halálbüntetést eltörölték a Nemzeti Színház 2011-ben meghirdetett dokumentumdráma-pályázatára született, melynek témája a romagyilkosságok voltak. Fikciós mű, ebben is több síkon zajlanak az események – több nézőpontból mutatja be az embert. De ezek egyike sincs a most megjelent kötetben.
Van viszont a Föld, az egyetlen ezek közül a drámai szövegek közül, mely bekerült a Tájsebzett színházba. Ennek a tágan vett témája (vagy talán inkább kiindulópontja) a pár évvel ezelőtti Csepel-sziget erdős északi részén hajléktalanok ellen hajléktalanok által elkövetett gyilkosságsorozat. Az archaikus és az atavisztikus társadalom képe ötvöződik a dokumentarista és költői látásmóddal. Az idő- és történetsíkok között két narrátor közlekedik szabadon: az ő jelenlétük adja meg a színdarab látomásos alaphangját.
A Föld mellett a Tájsebzett színház című kötet másfajta munkákat is tartalmaz. A Médeia alszikhoz és az Eukratidész fiaihoz – mint a szerző utal rá – videodokumentáció is tartozik, melyet a you tube-on lehet követni. A Médeia alszik a Maros tiszai torkolatánál, a két folyótest közé beékelődő erdős-bokros félsziget végében játszódik, az Eukratidész fiai pedig télen, hóban, a Szeged–Makó főút mellett, Deszk falu Szeged felőli határában, közvetlenül a helységnévtábla előtt, ahol Hajas Tibor 1980. július 27-én halálos autóbalesetet szenvedett, illetve annak tágabb környezetében. Merthogy mindkét darabot a megadott helyszínén elő is adták, dokumentálták, vagy inkább: „performálták”.
A kötet jegyzetapparátusához érve, az érződik, mintha Lanczkor Gábor már letett volna arról, hogy megtalálja a munkái iránt érdeklődő színházat, rendezőt. Ennek ellenére mégis fontos a magyar színháznak, hogy ezeket a műveit megírja, kigondolja, hogy új perspektívákat találjon a tájsebzett színháznak, a cselekvő versnek.
Lanczkor Gábor: Tájsebzett színház – Cselekvő versek (2009 – 2016) Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2017, 112 oldal, 2750 Ft
[1] Ayhan Gökhan interjúja Lanczkor Gáborral
http://olvasat.hu/most-hogy-a-kotet-megjelent-a-kor-bezarult/
