MOnodráma és STúdiószínházi FESZTivál
A fesztivál előadásai
Elza, vagy a világ vége
A név: Carmen
Prosper Mérimée nyomán színpadi változat Sediánszky Nóra
szerelmi ballada
Rendező: Sediánszky Nóra
A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadása
Carmen, a végzetes vonzerejű, zabolátlan cigánylány egy nap találkozik a teljességgel nem neki való emberrel, Don Joséval, a talpig tisztességes, rendszerető, józan fiatalemberrel – mi sem természetesebb, mint hogy beleszeret. José is belebolondul a megfoghatatlan és szeszélyes szépségbe, sőt, egyenesen a rabjává válik – innentől kezdve pedig mindkettőjük sorsa megpecsételtetett… Fülledt, forró tereken, kocsmai bulikban, bikaviadalokon és hegyvidéki csempészbandák búvóhelyein bontakozik ki a világ- és a zeneirodalom egyik leghíresebb szerelmi története, vágy és végzet lüktető erejű összecsapása. Carmen szenvedélytől perzselő drámáját ismerős dallamok, az andalúz földek kiégett vörösének szikkadt világa, mágia és misztikum kíséri. A jelen feldolgozás külön érdekessége, hogy intim térben, a nézőtől szinte karnyújtásnyira meséli el férfi és nő, szerelem és halál, vonzás és taszítás, természet és társadalom lenyűgöző csatáját. Az előadáshoz új szövegkönyv készült, melyet az eredeti, Prosper Mérimée-kisregény alapján az előadás rendezője, Sediánszky Nóra írt, és amely elsősorban az emberi lélek mélyén rejlő, elemi erejű szenvedélyekre, sokszor önmagunk elől is titkolt, legbenső vágyainkra, félelmeinkre, sóvárgásainkra, egymás felé, vagy egymás mellett elvezető útjainkra helyezi a hangsúlyt. Így szeretünk mi…?
Szereplők
Carmen Kosik Anita
José Nagyidai Gergő
Carlos / Garcia Szegezdi Róbert m. v.
Mercedes Széles Zita
Soledad Horváth Réka
Pascuala Munkácsi Anita
Zenészek Bíró Péter, Olajos Gábor
Alkotók
Látvány Vereckei Rita
Koreográfus Ladányi Andrea, Túri Lajos Péter, Lippai Andrea
Súgó Kovács Katalin
Ügyelő Sárközi István
Rendezőasszisztens Demeter Anna
Rendező Sediánszky Nóra
***
Petri György: Kezdhetek folytatódni – Petri-est
vers-est
Játssza Pál András
Csellista Rozs Tamás
Rendező Valcz Péter
Az Ördögkatlan Produkció és a Radnóti Színház közös előadása
Mikor nem írok verset: nem vagyok – írta Petri György, költőként, ahogy a színész sem színész, ha nem játszik épp, csak úgy, mint a csellista, ki hangszere nélkül csupán egy bárpultnál fészkelődő ujjpercegés. Legyen már egy este, ahol Petri is van, meg Maya is, meg az összestöbbinő, van igazi, élő színész, s hangra pendül a csellista is. Legyen egy este, ahol az ember is nézővé válhat, ülhet és figyelhet egy asztalnál, annak két oldalán, és mindezt azért, hogy eljussunk az est végére, mikor elmondhatjuk, hogy volt egy este, ahol Petri is volt.
***
Csak egy szóval mondd
Elvira Lindo azonos című regénye nyomán a színpadi adaptációt írta Gyarmati Kata
dráma
Rendező Edvin Liverić m. v.
A Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának előadása
A darab két, a harmincas évei elején járó, a társadalom perifériájára szorult nő arcképe, akik gyerekkoruk óta ismerik egymást, és bizonyos értelemben tanúi egymás életének. Találkozásaikat, az együtt töltött éveket, a velük történt leginkább tragikomikusnak mondható eseményeket, különös kapcsolatukat, vitáikat, összetartásukat, mindkettőjük illúziót és csalódásait ismerjük meg az előadáson keresztül.
Szereplők
Rosario G. Erdélyi Hermina
Milagros Körmöci Petronella
Palmira, Pszichiáter,
Pap, Morsa Ralbovszki Csaba
Alkotók
Dramaturg Gyarmati Kata
Rendezőasszisztens, ügyelő, súgó Kocsis Valéria
Az előadás látványvilága,
zenei válogatás és rendezés Edvin Liverić m. v.
***
Leszámolás velem
Edouard Louis: Leszámolás Eddyvel című regénye alapján, Dr Pataki Pál fordításának felhasználásával színpadra alkalmazta Zöldi Gergely és Rába Roland
monodráma
Játssza Nagy Dániel Viktor
Rendező Rába Roland
Az Orlai Produkciós Iroda és a Füge Produkció közös előadása
Apám kétségbeesett. „Fiú ez egyáltalán, vagy mi? Folyton bőg, fél a sötétben. Miért ilyen? Én nem neveltem lánynak, pont úgy bántam vele, mint a többi fiúval!” Fogalma sem volt, hogy engem ugyanezek a kérdések gyötörnek. Ha fiú vagyok, miért nem vagyok olyan, mint a többiek? Miért viselkedem így, miért affektálok, miért gesztikulálok széles mozdulatokkal, miért olyan nőies a beszédem? Nem tudtam, miért lettem ennyire más, és ez borzalmasan fájt.
Alkotók
Díszlet / Jelmez Bánki Róza
Dramaturg Zöldi Gergely
Rendezőasszisztens Kis Kádi Judit, Szakács Zsuzsa
Plakát Csáfordi László
Producer Orlai Tibor
Rendező Rába Roland
***
Háy János: A halottember
színházi ballada
Rendező Bérczes László
Az Ördögkatlan Produkció, a Nézőművészeti Kft. és a Szkéné Színház közös előadása
„Amikor írtam, minden olyan vesztésre gondoltam, amikor egy nő elveszíti azt, akivel közös életet tervezett, mert elhagyja, mert félévente jár haza, mert meghal, s neki viszonyulnia kell ehhez a hiányhoz, és gondoltam minden olyan férfira, aki egy ilyen elhagyásból újra vissza akar lépni a múlt valóságába, mintha közben nem telt volna az idő. Gondoltam minden olyan férfira és nőre, aki azt hiszi, gond nélkül tud belelépni a másik ember múltjába, s szinte észrevétlen lesz leölve, ahogyan karácsony böjtje előtt a disznók.” — Háy János
A halottember
Szereplők
Anya Mészáros Sára
Kislány XXX
Férfi Mucsi Zoltán
Kórus Grisnik Petra, Kovács Krisztián, Molnár Gusztáv, Rozs Tamás
Alkotók
Díszlet Cziegler Balázs
Jelmez Cselényi Nóra
Dramaturg Kiss Mónika
Zeneszerző Rozs Tamás
Báb Hoffer Károly
Mozgás Widder Kristóf
Fény Memlaur Imre
Asszisztens Hodászi Ádám
Rendező Bérczes László
***
Túlóra
Lisa Langseth A karmester szeretője című műve alapján átdolgozta Bodor Panna és Vadász Krisztina
(Teplán Ágnes fordításának felhasználásával)
monodráma
Játssza Pálya Pompónia
Rendező Vadász Krisztina
Az Ódry Színpad előadása
Dobozok. Könyvek. Dobozok. Könyvek. Dobozok.
Katarina 25 éves. Életerő 590. Támadási sebesség 0.658. Páncél 27.88. Bátorság X.
A bátorság az élet egyetlen mércéje. Adam szokta ezt mondani.
Meddig lehet a peremen meghúzódva várni? Meddig tud megállni az idő?
Az aznap éjjel szerzett sebhely örök emlékeztetőül szolgál, hogy sosem szabad az érzelmeket a kötelesség elé helyezni.
Képességek: Mohóság, Megszállottság, Racionalitás, Döntéshozatal, Igazságvágy.
Alkotók
Dramaturg Bodor Panna
Látvány Mucsi Balázs
Sound design Keresztes Gábor
Rendezőasszisztens Solténszky Ráhel
Rendező Vadász Krisztina
Külön köszönet Tóth Mátyásnak, Plósz Tibor Norbertnek, Brozsek Nikinek, Gerard Butlernek, és Keira Knightleynak.
***
Martin McDonagh: A párnaember
pszichothriller
Rendező Csiki Zsolt
A csíkszeredai Csíki Játékszín előadása
Történetek között élünk, a történetek közvetlenül vagy közvetve hatnak életünkre, de lehet-e véletlen egybeesés, hogy egy író, Katurian több elbeszélésének eseményei is megtörténnek a mindennapokban? Az esetek azért is furcsák, mert novellái nem mindennapiak, fordulataik sajátosan felismerhetőek és halállal végződnek. Ezért kerül Katurian a rendőri vallatószobába, ahol mégtöbb furcsa részletre is fény derül.
Szereplők
Tupolski Kányádi Szilárd
Katurian Vass Csaba
Ariel Kozma Attila
Michal Kosztándi Zsolt
Anya Márdirosz Ágnes
Apa Bende Sándor
Kislány Fekete Bernadetta
Mostohaapa Bilibók Attila
Mostohaanya Szabó Enikő
Narrátor Szabó Enikő
Alkotók
Jelmez Török Réka
Dramaturg Biró Réka
Fordító Merényi Anna
Zene Veress Albert
Rendező Csiki Zsolt
***
A legnagyobb tilos!
Kiss Ottó, Ranschburg Jenő, Szabó T. Anna, Lackfi János, Kollár Árpád, Turbuly Lilla, N. Tóth Anikó, Babiczky Tibor, Weöres Sándor, Kukorelly Endre, Ágai Ágnes, Siv Wiederberger és Halász Judit műveiből szerkesztette: Jankovics Anna
verses játék
Játssza és rendezte Jankovics Anna
A Szolnoki Szigligeti Színház előadása
Egy kislány világgá megy. Sokáig nem tudjuk meg miért. Titok. Hatalmas hátizsákkal, pakkal érkezik. Szemmel láthatóan feldúlt Beszélni, játszani kezd, szép lassan kipakol szó szerint és átvitt értelemben is. Elmondja, hogy neki rossz, hogy otthon minden tilos, hogy mi mindent „nem bír” anyuban és apuban. Anyja és apja nézőpontját is megismerjük: az ő bőrükbe bújva megszemélyesíti, eljátssza őket. Többször nekikezd, hogy most elmondja a „titkot”: világgá menetelének okát, de sokáig képtelen erre, mindig elüti valamivel a dolgot. Az előadás egy pontján aztán kiderül, hogy apja elköltözött és szülei válófélben vannak. A kislány önmagát hibáztatja. Egyszer mikor rossz volt és megverte az apja, ő a könnyeivel titkos jeleket rajzolt a falra és azt kívánta, hogy apu tűnjön el örökre.
Szép lassan, búvópatak-szerűen felsejlik egy „szerelmi szál” is: különböző témákkal kapcsolatban indokolatlanul sokat hallunk Márióról, a szomszéd kisfiúról: Megtudjuk, miért nem eszi meg Márió a répafőzeléket, holott kimondottan szereti; hogy amikor a szülei elváltak Márió kutyát kapott ajándékba, hogy Márió szerint, hogyan lehet legyőzni a hasfájást és mikor lehet megszeretni egy kislányt. Később ismét hosszas titkolózás után kiderül, hogy főszereplőnk egyszer már puszilózott (hogy-hogy nem, Márióval) és majdnem olyan jó volt, mint a csiklandozás.
Az előadásban szó esik még: egy nagy kerek és piros rétről, nagypapa haláláról, egy magányos cinkéről, csillagokról, arról, hogy anya szerint először minden férfi megígéri, hogy lehozza nekünk a csillagokat, aztán pedig úgy tesznek, mintha nem is tudnának az egészről semmit, még csak olyan szót sem ismernek, hogy csillag, és sok más látszólag apró-cseprő dologról.
Közben kezd sötétedni, a gyerek fél, tulajdonképpen haza szeretne menni, ezt azonban a világért sem ismerné el. Fáradt. Próbál elaludni, nem megy. Számolja a bárányokat, próbál elaludni, nem megy. Esti imát mond, próbál elaludni, nem megy. Végül álomba „dünnyögi magát”.
Amikor hirtelen meghalljuk Anyja hangját, aki vacsorázni hívja őt. Világgá menetele tehát játék volt, de azért elhatározza, hogy holnap mindenképp nekiindul.
Alkotók
Játssza és rendezte Jankovics Anna
Díszlet és jelmez Jankovics Anna
***
Fábián Péter — Benkó Bence: Elza, vagy a világ vége
hadművelet két részben
Rendező Fábián Péter — Benkó Bence
A Miskolci Nemzeti Színház előadása
Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című regényét felháborítóan megbolygatva.
Igen, a mi mai világunk. Annak a sokat bámult, XX. századi kultúrkör szaknak mi vagyunk a végső eszménye. Az örök harc társadalma: a tökéletes társadalom, melyben a cselekvő és kollektív élet kizárja a dekadens kultúrát, mely köztudomás szerint a régi Európa egyik rákfenéje volt. Mindaz, ami az akaratot bénítja, a cselekvést gyengíti, az erkölcsöket rontja, a fantáziát megfertőzi, az egyén önérzését fölcsigázza, az öncélú művészet, a szellemi tudomány, a metafizikai gondolat, az érzelmi komplikációk kultusza, eltűnt, vagy leszorult azzá, ami! Üres játékká, melyet senki sem vesz nagyon komolyan.
De minden relatív.
Szereplők
MISKOLCZI ELZA, lányka Prohászka Fanni
- MISKOLCZI MÓZES, apja és szülészorvos Harsányi Attila
MISKOLCZINÉ GÖRÖMBÖLYI MÁRIA, anyja Szirbik Bernadett
Miskolczi Máté, testvére és ezredes /
Miskolczi Márk, testvére és százados /
Miskolczi Lukács, testvére és hadnagy /
Miskolczi János, testvére és tizedes,
Miskolczi Gáspár, testvére és közlegény /
Miskolczi Menyhért, testvére és közlegény /
Miskolczi Boldizsár, testvére és halott Farkas Sándor
Babits Mihály, Nyugatos kém * Cenci, bejárónő Fandl Ferenc
Káder Kata, kommunista kém /
Mályi Margit, Csaba párja Czakó Julianna
Nyilas Mihály, nemzetiszocialista kém /
Arnóti Dezső, Elza szerelme Feczesin Kristóf
Radostyán Tihamér, „kalóz” Rózsa Krisztián
Hejő Csaba, közlegény Kokics Péter
Bőcsi Jónás, tanító és pap Szegedi Dezső
Görömbölyiné Neumann Magdolna, nagymama Molnár Anna
Alkotók
Látvány Jeli Sára Luca
Dramaturg Sényi Fanni
Zene Horváth Szabolcs
Súgó Márton B. András
Rendezőasszisztens, ügyelő Egyed Tünde
Író, rendező Fábián Péter, Benkó Bence
