Billy Van Zandt – Jane Milmore: Bocs, félrement / Belvárosi Színház, Orlai Produkciós Iroda
Elejtett, elveszített, félrecímzett, tévesen kézbesített levelek már sok bonyodalmat okoztak színpadokon.
Schruff Milán, Kovács Patrícia, Mészáros Máté Fotók: Takács Attila
Hol csak a véletlen, máskor ártatlan tréfa vagy éppen gonosz ármány téríti el a leleplező dokumentumot. Molière Mizantrópjának féltékenységét csigázza a végletekig egy ilyen papírlappal a galád barátnő, Beaumachais Figaróját és gazdáját a szerelmes hitves ugratja egyszerre ugyanabba a csapdába randevúra hívó irománnyal. Caragialénál egy román kisváros politikai életét dúlja föl egy elkallódott szerelmi üzenet.
Mostanában elektronikusan levelezünk. Nem kell sem kézzel vagy írógéppel bepiszkolt papír, sem posta, sem kézbesítő vagy hordár. Elegendő egy számítógép, egy laptop, hogy üzeneteink félremenjenek. A naprakészséget mindig fontosnak tartó vígjátékszerzők már az ebben rejlő lehetőségeket is időben fölfedezték, a Rózsavölgyi Szalonban mostanában is játsszák az amerikai írónő, Hindi Brooks Romance.com című chatelésen alapuló vígjátékát, és a Belvárosi Színházban jó ideje megy a Gyógyír északi szélre című Orlai produkció, amelyben Fullajtár Andrea és Őze Áron fut össze egy félreütés folytán.
Schruff Milán
A Belvárosi Színházban most öten leveleznek keresztül-kasul. Három nő, két férfi. A hagyományosan kötelező boldog véghez nem éppen eszményi fölállás, de a komplikációkhoz éppen megfelel. Van egy házaspár az ostobaságig naiv, ártatlan feleséggel és csapodár férjjel, van egy fullánkos kedélyű, mellesleg ronda tehén barátnő, egy facér barát és egy nimfomániás szerető. És mindenkinek van laptopja. A mellett él, azon tartja kapcsolatait.
A többit ki is találhatja a kedves olvasó. Elég egy félreütés a címzett kiválasztásakor, és már omlik is össze a gondosan kidekázott egyensúly. Lavinaként csúsznak egymásra az elcseszett levelek, amik a műfaj szabályai szerint újabb elcseszett leveleket szülnek.
Kovács Patrícia
Billy Van Zandt és Jane Milmore darabja, a Bocs, félrement címmel bemutatott legújabb Orlai-produkció igazi kunsztja nem a bohózati be- és kibonyolítás, nem is az ősi vígjátéki sablonok korszerűsítése, számítógépes világra adaptálása, hanem a színészi megvalósítása. Filmrendező, Paczolay Béla állította, pontosabban ültette színpadra a szöveget. Az öt színész végigüli az előadást. Mi mást tehetne, ha laptopon kell kommunikálnia. Még jó, hogy mondhatják is, amit írnak. (Fordító: Zöldi Gergely.)
Péter Kata
A játszóknak ez nemcsak nagy feladat, de nagy lehetőség is. Minden rajtuk múlik. Mindenekelőtt a nagyon érzékeny egyensúly megtalálása és fenntartása. Ami fotót láttam a mű Off-Broadway előadásáról, az szélsőségesen harsány ripizést sejtet. A pesti előadás a mulattató móka-bókát igyekszik igényes mértéktartással ellensúlyozni, a röhögtetésbe valamelyes életigazságot csempészni. Nem annyit, amennyi már elbillentené a mérleget a paródia, a műfaj kigúnyolása felé, éppen csak annyit, amennyit a jobb ízlés megkövetel. Gondolom, következik ez a színészek játékkultúrájából is. Nem tudnak önmaguknál rosszabbak lenni. Nem bonyolítják túl az egyvonásúra írt alapkaraktereket, de nem is vastagítják túl azt az egy vonást.
Járó Zsuzsa
Schruff Milán kicsit szenved is a férji linkségtől, Péter Kata meg nagyon is a leépített és állásából is kidobott szerető nemi kielégíthetetlenségétől. Mészáros Máté frusztráltságaival szinte kérkedő barátot jelenít meg. Járó Zsuzsa nem változhat a szöveg szerinti dagadékká, így a barátnő külső-belső ocsmányságát rosszindulatú piszkálódásban teljesíti ki. Kovács Patrícia butuska asszonyhoz illő bájos gyanútlansággal ért félre mindent, ami félreérthetetlen. Bezzeg amikor mindent megért…
Mészáros Máté
