Bertolt Brecht: A gömbfejűek és a csúcsfejűek / Nemzeti Színház
Nem más az egész, mint egy írói vegykonyhában véghezvitt látnoki kísérlet, amely hátborzongató módon a valóságban is bekövetkezett.
Trokán Nóra, Farkas Dénes Fotók: Eöri Szabó Zsolt
Ma a jogtalanság magabiztos léptekkel járkál.
Az elnyomók tízezer évre rendezkednek be.
Minden így marad, ahogy van, állítja a hatalom.
Egyetlen hang sem hallatszik az uralkodókén kívül.
Csak most fogok bekeményíteni,
harsogja a piacokon a kizsákmányolás.
Brecht A dialektika dicsérete című verséből
Halasi Zoltán fordítása
Az izzó politikum, amely elszívta a levegőt Brecht költészetétől, drámáinak sokaságát emelte az égig. A Gömbfejűek… lassú átmenet a politikai költészet és a drámai beszédmód között. Költészete a szimbolikájában rejlik, drámaisága pedig a zord társadalomkritikában. A Yahoo birodalom úgy keres kiutat a válságból, hogy az Alkirály önkéntes inkognitóba vonul s helyette az aszkéta jellemű Iberin veszi kezébe a kormányzást. A zsarnokság új képviselője sátáni tervvel áll elő…
Egy manipulatív trükkel kettéhasítja a társadalmat.
Ezzel próbálja elterelni a figyelmet a valós problémákról (egyre emelkedő földbérlet, könyörtelen birtokosok, totális népnyomor…), hogy kifogja a szelet az elégedetlenkedők vitorlájából. Oly módon, hogy a társadalom horizontális megosztottságát negligálva (ú.m. szegények és gazdagok) vertikálisan szeli ketté a nemzetet. Faji alapon. Gömbfejűekre és csúcsfejűekre, azaz támogatandó csuhokra (mint maguk a kormányzó hatalmasságok) és idegen lelkű csihekre. Bizonyságként egyben arra is, hogy a társadalmat semmi perc alatt bármely indokkal meg lehet osztani. Nem más az egész, mint egy írói vegykonyhában véghezvitt látnoki kísérlet, amely hátborzongató módon nem sokkal később a valóságban is bekövetkezett. A szöveg legfőbb értékét az alkotói real time fenyegető mivolta adja. A történelem egyidejű leképezése. (Brecht 1932-től 1936-ig tökéletesítgette a szöveget.) Ezen túlmenően – mai fejünkkel legalábbis – mintha túlontúl sterilen, sematikusan szerveződne a szöveg. A laboratóriumi körülmények között Brecht tézisei a végletekig lecsupaszodnak, a színpadon pedig abnormális hangerővel előadott, rémisztő tanmesét látunk, amely az érzelmeinket eggyel kevésbé teszi próbára, mint az intellektusunkat.
Udvaros Dorottya
Hűvös távolságtartással működik a brechti elidegenítő effektus.
Kivéve talán Trokán Nóra prostitúcióra kényszerült Nanájának a történetszálát, amelyet úgy tesz átélhetővé a szöveg, hogy az alapjául szolgáló shakespeare-i sztori, a Szeget szeggel csúfos végkifejletét tovább fokozza. Nanát nem csupán az aszketizmustól messzire távolodott Iberin teszi magáévá, de dolga végeztével a katonáinak is odadobja… (Itt kéne megjegyezni, hogy Trokán Nóra mindent elsöprő, érzelemdús flegmasága az elmúlt évek alatt a rendező első számú védjegyévé vált.) Zsótér Sándor a Színművészetin már színpadra vitte a darabot, de úgy tűnik, azóta sem hagyta nyugodni a szöveg aktualitása. Ezúttal sematikusan leegyszerűsített, miniatürizált világot képzel el a történet hátteréül. (Díszlet: Ambrus Mária.) A fémoszlopok szabdalta térben aprócska házak, groteszkre kicsinyített épületek hirdetik, itt hatalmasságok uralkodnak az emberi életek felett. Azok a gömbfejűek, akik a gömbfejűekben képzelik el a jövőt. Akik, ha tehetik, a halálba üldözik a csúcsfejűeket, legyenek nincstelenek vagy akár befolyásukat vesztett, nagy vagyont birtokló hatalmasok.
Katona Kinga, Varga József, Kristán Attila, Söptei Andrea
A látvány meghatározó eleme mindezzel együtt egy fém hintaló.
Pontosabban lóváz, amely a maga csontvázszerű, fémesen hideg, taszító mivoltában, ugyanakkor a gyerekkort idéző játékos jellegével – érzéki – rendet tesz ebben a kaotikusan örvénylő világban, amelyben nem mindig egyszerű kihámozni, hogy ki gömb, ki csúcs, ki kivel tart éppen és hova. (Miközben kisebb értelmezési zavarral is küzd a néző. A bérlő /Pächter/ és a bérbeadó /Pachtherr/ fogalma nem egyértelműen válik szét a szövegben. Utóbbit bérbeadó – tulajdonos, földesúr stb. – helyett bérlőúrnak titulálja tükörfordítással a szöveg, némiképp összemosva ezzel a két ellenkező oldalon álló felet.) A valóságos és mesterségesen fölcsiholt ellentétek mentén – horizontálisan és vertikálisan – szétszaggatott társadalom örök lúzere, a napi betevőért csatázó kisember küzd ezért a lóért, hogy szántóvetőként megkapja azt, ami jár neki, miközben „ott fenn“ elhintázgatnak rajta, akár Mátyássy Bence államtanácsosa a kezdő jelenetben. S míg Kristán Attila Callasát és a hozzá hasonló földbérlők tömegét a fogcsikorgató nyomor fenyegeti – példaként arra is, hogy a gömbfejűeknek sem mind fenékig tejfel – a hatalom birtokosai kéjes tekintettel otromba hazárdjátékot játszanak velük.
Jelenet az előadásból
Élen az Udvaros Dorottya formálta nőnemű Alkirállyal, aki nyafka őszinteséggel ragaszkodik pénzhez és hatalomhoz. A figura karakterjegyeitől eltekintve nagyjából ugyanúgy, ahogy a másik szerepében rendfőnöknőként teszi. Valamint az uralkodásban őt váltó helytartóval, Herczeg Péter e. h. hatalmi bábként funkcionáló, majd önálló zsarnoki létre ébredő Iberinjével, aki a figura érzéketlen, zordon méltósága mellett a hangerejével mutat erélyt. Ordító indulatai nem csupán egy vagyonos csúcsfejű – a Farkas Dénes formálta Emanuele Guzman – életét követelik, de szintén csúcsfejű húgának – Söptei Andrea a szöveg humorára rendkívül érzékeny Isabellájának – a szüzességét is. (Őt helyettesíti végül a már nem annyira szűz Nana.)
A félelem, amely a szöveget mozgatja, nem alaptalan. Minden korban ott van a végső bukás lehetősége.
