A Rokonok Kolozsváron

|

Premier február 5-én

Móricz Zsigmond ma is aktuális társadalomkritikája a Kolozsvári Állami Magyar Színház színpadán

Bocsárdi László és Tompa Gábor

A Móricz Zsigmond Rokonok című drámája nyomán készülő előadást a színház nagyszínpadán kialakított stúdiótérben mutatja be a társulat Bocsárdi László rendezésében.

Tompa Gábor a bemutatót megelőző sajtótájékoztatón elmondta:  Móricz története a ’30-as évek Magyarországában játszódik, de a jelenség, amit bemutat, most már globálissá vált. A regényben megjelenő korrupció, nepotizmus, a sikkasztás uralta vezetői réteg és a korrupciós botrányok apropóján nem kell erőltetni a történet aktualitását, hiszen ennek mintha egyenes folytatásában élnénk, és nem csak itt, a mi országunkban, hanem világszerte.”

Bocsárdi László

A rendező szerint a móriczi történet komplexitásának megértése hozzásegíthet annak a helyzetnek a megértéséhez, amelyben ma élünk. „Fontos volt számomra átlátni az akkori zűrzavart, hogy jobban megérthessem, mi történik ma.” Emellett fontosnak tartotta kiemelni, hogy elsősorban a főszereplő, Kopjáss István tragédiája érdekelte, ő a történet kulcsa, akivel azonosulni tud: Abban tudok vele azonosulni, hogy egy csomó egymásnak ellentmondó erő hat benne: a tenni akarás, de ugyanakkor a jobb élet iránt érzett vágyakozás, amelyek egymásnak feszülnek. Hogyan tud az ember egyik napról a másikra úgy haladni, hogy közben bele tudjon nézni a tükörbe? Ez egy erkölcsi szempontból rendkívül fontos mű, és nyilván a nagy kérdés az volt számomra, hogy manapság az erkölccsel foglalkozni színházban mennyire szerencsés dolog, és a közönséget mennyire érdekli.”

A szerteágazó cselekményű regény színpadra adaptálása kapcsán Kali Ágnes dramaturg elmondta, hogy kezdettől fogva a rendezőnek „egy nagyon konkrét kép volt a fejében, hogy az egész történet a főszereplő, Pista körül forog. Mikor megvolt ez a kijelölt út, már egyszerűbb volt elindulni, hogy ezt a realista regényt egy olyan színpadi időre meg térre írjuk át, ahol Kopjáss történetének összefüggésében jelennek meg mind a karakterek, mind pedig a történések. Ez volt a fő döntés, ami meghatározta a későbbiekben a szövegkönyvet.”

Fotók: Biró István

Bartha József díszlettervező szintén a szerteágazó cselekmény és a sok helyszínen játszódó jelenetek kapcsán beszélt az előadás terének megalkotásáról: „fontos volt, hogy a jelenetek között gyorsan lehessen megoldani a változásokat, így nem zsúfoltuk túl a teret. Van egy rojtfüggönyünk és egy alapszőnyegünk, ebbe a térbe pedig dinamikusan gurulnak be különböző, teljesen átlátszó, lecsupaszított bútorok, amelyeknek csak a vázát látjuk. Az én meglátásom szerint ezek még jobban felerősíti a színészek, a test jelenlétét.

A rendezői vízió által meghatározott szövegadaptáció és stilizált tér elemelt játékstílust kívánt meg a színészek részéről is, melyben nagy segítségükre volt Bezsán Noémi koreográfus: „a színpadi mozgással és a koreografált részekkel, arra törekedtem, hogy ebben a vízióban, amit Laci kitalált, a groteszk felé hajló színészi játékot felerősítsük. Hogy a mozgásuk által a szereplőket a realitás síkjától elemeljük, azonban ezek ne leváló etűdök legyenek az előadás szerkezetében, hanem a karakterekhez szervesen illeszkedjenek.

A Rokonok főszerepét Viola Gábor alakítja, további szerepekben Kató Emőke, Györgyjakab Enikő, Bács Miklós, Dimény Áron, Farkas Loránd, Orbán Attila, Bíró József, Imre Éva, Varga Csilla, Kicsid Gizella, Kiss Tamás, Gedő Zsolt, Bíró Gergő, Fazakas Hunor, Filep Gergő valamint Tulogdi Botond látható.

Az előadás létrehozásában a rendező alkotótársai voltak: Kali Ágnes dramaturg, Bartha József díszlettervező, Cs. Kiss Zsuzsanna, jelmeztervező, Bezsán Noémi koreográfus, valamint Bányai Tamás világítási tanácsadó.

A Móricz-adaptáció február 5-i bemutatójára, valamint a február 6-i és 15-i előadásokra jegyek vásárolhatók a színház jegypénztárában (hétköznap 10 és 14 óra között), valamint online a www.biletmaster.ro weboldalon.

CÍMKÉK: