A mi országunk – Mai magyar színdarabok Tar Sándor nyomán
Elkeseredett, fekete világ Tar Sándoré. Már első írásaival fölhívta magára a figyelmet, szociális érzékenységével, pontos emberábrázolásával.
Tar Sándor 1941- 2005
A Selinunte Kiadó Olvasópróba sorozata már önmagában fontos tett: kiadni azokat a kortárs magyar drámákat, melyeket színházaink játszanak. De nemcsak ennyit tesznek a szerkesztők, hanem tematikailag is csokorba rendezik őket. Mindezen túl fontos az a társadalmi elkötelezettség, amelyek mentén kiválogatódnak ezek a művek.
Mint a legutóbbinál, a sorban a hatodiknál, amely nem is eredeti drámákat tartalmaz, hanem Tar Sándor-átdolgozásokat.
Tar Sándor élete is drámai, ő maga akár egy dráma hőse is lehetne, mint ahogy Ménesi Attila Bihari című színművének ihletője is. Szegényparaszti családban nőtt föl a negyvenes-ötvenes években, miközben őrizte a kondát, tankönyvvel a kezében készült a másnapi órákra. Gépipari technikumban érettségizett, különféle gyárakban dolgozott a kilencvenes évek elejéig. Bár ekkor már elismert író volt, a Holmi folyóirat szerkesztőinek egyike, mégis, az orvosi műszergyárból való elbocsájtását úgy élte meg, hogy ezentúl munkanélküliként kell tengetnie életét. A kétkezi munkát tartotta valódi munkának, az írást csak afféle hobbinak. Igazi együttérzéssel fordult a rendszerváltás áldozatai felé, a fekete vonat ingázó, kisemmizett emberei felé – velük érezte egyívásúnak magát. Talán naivitása, talán passzív, belenyugvó személyisége az oka, hogy a hetvenes évek végén a titkosszolgálatok beszervezhették, és tíz éven át jelentett az őt támogató, fölkaroló budapesti ellenzéki értelmiségi körökről. Mikor az ezredforduló tájékán lelepleződött, teljesen összetört, és soha többé nem volt képes talpra állni. Többszörös áldozat: a mélyszegénységből való származása, a védekezni képtelensége a titkosszolgálatok hálója ellen, a munkanélkülisége – minden afelé sodorja, hogy ne legyen képes kilábalni a korszak rámért csapásai alól. Többször megjárta a pszichiátriát, az alkohol fogságban élt – nem tudta démonait legyőzni.
A te országod Rendező: Horváth Csaba Fotó: Kővágó Nagy Imre
Ahogy a maga teremtette hősei sem. Elkeseredett, fekete világ Tar Sándoré. Már az első írásaival fölhívta magára a figyelmet, szociális érzékenységével, pontos emberábrázolásával. De sokáig mindez periférián maradt – ám a kétezres évektől – épp a szellemi-fizikai leépülésével párhuzamosan – egyre nagyobb íróként tartották számon. Mára már megkerülhetetlenül része a magyar irodalomnak. Talán ez is az oka, hogy színpadi előadások használják alapul szövegeit. Drámai helyzetek teremtődnek írásaiban, együttérzést kiváltó hősöket teremt, akik átélhető konfliktusba keverednek a környezetükkel. Bár a katarzis, a föloldás többnyire elmarad. Keserűség és düh önti el az olvasót, illetve a nézőt.
Nagyszerű ötlet volt az Olvasópróba-sorozat szerkesztőitől Tar Sándor munkái után nyúlni. Különös vállalkozásnak tűnhet föl, hisz Tar nem is írt drámát. Mégis, az elmúlt évtizedben megjelent a színházakban. Először talán 2003-ban a Katona József Színház akkor nyíló Sufnijában Bán János Túlélési gyakorlatok címmel keltette életre Tar félrecsúszott életű férfialakjainak egyikét. Aztán bő tíz év múlva Horváth Csaba és Mészáros Tibor szinte egyszerre nyúlt ezekhez a szövegekhez, az előbbi a tanítványaival az Ódry Színpadon Földeáki Nórával közösen írt változatban, A mi utcánk címmel, az utóbbi pedig a debreceni Csokonai Színház alkotóival teremtett előadást Istent falra festeni címmel 2014-ben. Horváth Csaba majd egy év múlva a Trafóban készített újabb változatot a Forte Társulattal és Keresztury Tiborral, ez volt A te országod. A szürke galamb krimiregény két alkotócsoportot is megihletett. Ugyancsak Horváth Csabát 2017-ben, ezúttal Mikó Csaba adaptálásban a Stúdió K-ban, majd 2019-ben Gothár Péter és Németh Gábor készítette el a maga változatát a Katona József Színházban.
De nemcsak a színház, hanem a film is fölfedezte magának. Gothár Péter is forgatott Tar-írásból, ahogy Molnár György is, vagy Mispál Attila, a többszörösen díjazott A fény ösvényeit. Készült kisfilmsorozat fiatal filmrendezők munkájaként, akik közt Hajdú Szabolcs neve is fölbukkant. Hajdú Szabolcs több filmet is tervezett Tar novelláiból, ilyen például az el is készült Délibáb, vagy az ebben a kötetben olvasható Csóka – bár ez még várakozik arra, hogy mozi szülessen belőle. Külön érdekesség, hogy forgatókönyv létére szerepel a Selinunte-válogatásban, hiszen nem is színpadi szöveg. De ki tudja, hátha fölkelti majd egy színházi rendező figyelmét az egyszerre költőien szép és realistán durva történet, szánandó és szeretni való figuráival.
Hajdú Szabolcs mellett Mészáros Tibor, Keresztury Tibor és Mikó Csaba Tar-újragondolásai olvashatóak ezúttal, melyek érdekesen kapcsolódnak egymáshoz. Mészáros az Istent falra festeni-ben és Keresztury A te országodban több Tar-novellából elindulva alkotott egy-egy koherens világot. Érdekes, hogy mindkét előadásnak, mely ezekből a színpadi adaptációkból született, fontos eleme a zene, a mozgás és a látvány – azt sugallva ezzel, hogy a szövegen túl is vannak gondolatok, azok az emberek is éreznek, látnak, akik esetleg verbálisan nem is mindig tudják megfogalmazni. Keresztury, aki a rendező, Horváth Csaba fölkérésére alkotta meg művét, igazán nem is törődik a majdani fizikai színház lehetőségeivel – ő egy javaslatot ad a társulat kezébe, melyből remek előadás született. Mészáros pedig maga is rendezte meg – vagyis ezen a darabon meg az érződik, mintha egy leltár lenne mindarról, ami majd fölhasználható egy komplex előadásban.
Horváth Csaba a megrendelője a másik Tar-adaptációnak is, a furcsa szociografikus kriminek, a Szürke galambnak is. Mikó Csaba megpróbálta a lehetetlent, hogy Tar asszociatív, a térben és időben ide-odaugráló eseményekbe színpadi rendet vágjon, és követhető sztorit hozzon létre, izgalmas szerepekkel. Ez egészen másfajta struktúrájú szöveg, Horváth Csabára és a Stúdió K kicsit terére és színészeire tökéletesen adekvát.
Bár a Selinunte Kiadó köteteinél megszokott, mégis kikerülhetetlen megemlíteni a gondos szerkesztést, a remek függeléket, mely velős rövidséggel mutatja be Tar Sándort és a kötetben szereplő darabok szerzőit és a darabok sorsát.
Tar Sándor tehát nem drámaíró. Vagy mégis? Úgy látszik, érdemes őt olvasni színházi embereknek is.
A MI ORSZÁGUNK – Mai magyar színdarabok Tar Sándor nyomán (Olvasópróba 6.) Szerkesztette: Szűcs Mónika
Budapest, Selinunte Kiadó, 2019. 3200 Ft
