2017
Megkérdeztük kritikusainkat, melyik irodalmi művet, könyvet találták legjobbnak, legfontosabbnak 2016-ban. Alább közöljük az összesített listát.
Nádas Péter: Világló részletek (Jelenkor Kiadó)
Igen, az emlékezés regénye, de „hidegsége” teszi hihetetlenül izgalmassá ezt a regényfolyamot. És ahogy elmesélődik egy gyerek tudatra ébredése, amint megérteni próbálja a felfoghatatlant. /Almási Miklós: Önéletrajz mint társadalomtörténet/
Parti Nagy Lajos: Létbüfé (Magvető Kiadó)
Parti Nagy lírai teremtménye, Dumpf Endre létiparos itt van újra. 2000 óta írja verseit a kórházkerttől a létbüféig és tovább. Sorai mögött ott a komplett lírai emlékezet, és Dumpf is ott van minden félrecsúszott fülkefényben. /Részlet a kötet fülszövegéből/
Tompa Andrea: Omerta /Jelenkor Kiadó/
Tompa könyve szándékosan lezáratlan: a múlt továbbélésének bizonyítéka. Az ember elmúlik, de nem nyomtalanul, tetteinek következményeit az utódok hordozzák – mi, akik kézbe vesszük az Omertát, azt gondolván, hogy jogunk van megítélni a történelem szereplőit. /Evellei Kata: De a némaság mi helyett?/
Bognár Péter: A fényes rend /Magvető Kiadó/
A megképzett nyelvi tér, úgy érzem, ebben a kötetben lett az eddigiek közül a legfrappánsabban kihasználva, a szándékosan dilettánsba hajlóan megkonstruált elemek itt új távlatokat nyitnak a szerző költészetének. /Bödecs László: Szinte egy sincs/
Nádasdy Ádám: Nyírj a hajamba /Magvető Kiadó/
Nádasdy költészetének állandó vonása a szinte zavarba ejtő intimitás, egyrészt az én és a másik titkainak boncolgatása, másrészt kényelmetlen dolgok kertelés és közhelyek nélküli kimondása. /Evellei Kata: Az emberélet útja/
Báthori Csaba: Melankólia /Scolar Kiadó/
A költő új verseskötete egyetlen lombozatos szonettsorozat, amely az emberi lét súlyos témáit részletezi nagy művészi erővel. A magasköltészet híveinek kínál ígéretes találkozást, ritka varázslatot és elmélyült gondolati élményt. Sőt többet: megismerést. /Részlet a könyv ajánlójából/
Egressy Zoltán: Júlialepke /Európa Kiadó/
„Becsukom a szemem, van olyan kollégám, aki azt gondolná, most adom neked a láthatatlan halhatatlanságot. Egy másik társam nyilván azt szeretné, ha megtanítanám neked, a másik önzésén keresztül hogyan győzd le az egódat. Neki ez a specialitása, mindig olyanok mellé osztják, akiken gyakorolhatja szakértelmét. Nem adok rád halhatatlanságot, nem bántom az egódat sem, nem is tehetem, nem vagy az ügyfelem, én csak mesélni jöttem neked, ehhez gyűjtöm az erőt.” /Részlet a könyvből/