Keserédes

|

Csiky Gergely után Mohácsi István és Mohácsi János: Buborékok / Radnóti Színház

A korrupció jeges leheletét érezzük a tarkónkon, de nem fázunk tőle.

buborekok_ea_02_domolky_daniel_PRINT_069 (1140x641)

A fiúk kártyáznak és isznak, a lányok a pénzköltésben jeleskednek.

A Mohácsi testvérek, a rendező János és az író-dramaturg István a már oly sokszor bevált recepthez nyúlt, amikor a Radnóti Színházban Csiky Gergely Buborékok című színművét gondolták és írták tovább. Ezúttal nem lett jóval hosszabb színpadra alkalmazásuk nyomán a játékidő, ám a cselekmény egysége (mint máskor is) megmaradt, sőt néhol új lendületet kapott a darab, valamint néhány szerep árnyalásával több lehetősége adódik a színészeknek. Persze itt az a fránya pisztoly, amelynek aztán el kell sülnie, ha nincs komoly dramaturgiai funkciója, akkor is, hiszen biztos, ami biztos, csak meg kell győződni arról, hogy működik-e, vagy sem.

A magyar társadalmi dráma az eredetileg katolikus pap Csiky Gergely műveivel jelent meg a hazai színpadokon a 19. század utolsó harmadában, az addig uralkodó történelmi témák és népszínművek mellett. Az elegáns francia drámatechnika, amely a kortársak közül Henrik Ibsenre is igen erősen hatott, adta a keretet a hol visszafogottabban, hol élesebben megfogalmazódó társadalomkritikai aspektushoz. Nem kivétel ez alól a Buborékok sem, amelyben kétségtelenül a korrupció a legfontosabb téma.

buborekok_ea_01_domolky_daniel_PRINT_017_ (1140x814)

Kováts Adél, Schneider Zoltán

A Mohácsi testvérek előadása a Budapesten élő, fokozatosan lecsúszó Solmay család öt gyermekének házastársi, párkeresési machinációiról szól. A szépreményű utódok olyan társat keresnek életük hátralévő részére, akinek sok pénze van. A fiúk kártyáznak és isznak, a lányok nem túl okosak, inkább a pénzköltésben jeleskednek; magyar dzsentrisorsok a javából. Mindenki úgy hiszi, hogy a másik a tehetősebb, ezért fektet energiát a kapcsolatba, amely majd buborékként pattan szét, ahogy kiderül a legfőbb igazság, mármint hogy mindenki szegény, akár az a bizonyos egér a templomban.

A második felvonásban tovább bonyolódik a cselekmény, na nem túlzottan, nem kell megijednie a kedélyállapota miatt aggódó nézőnek, a korrupció jeges leheletét érezzük ugyan a tarkónkon, de nem fázunk tőle, nem sajognak a csontjaink, mivel sajnálatosan nem eléggé hangsúlyos a kritikai él. A konfliktust sokkal inkább a családi tragikomédia szálai mozgatják, semmint a panamagyanús közügyek. Jobban elevenünkbe marhatna a dolog, elvégre nagyon nem mindegy, ki nyeri el, és hogyan a kormány által kiírt pályázatot a Körös szabályozására. A heves vérmérsékletű, a pályázatért felelős osztálytanácsosnak, Rábay Miklósnak és feleségének, Szerafinnak zúzós-dobálós közös reggelije a felvonás egyik jól eltalált jelenete. Az előbbit Pál András, az utóbbit Szávai Viktória alakítja nagyszerűen.

buborekok_ea_02_domolky_daniel_PRINT_033 (1140x760) 2

Fotók: Dömölky Dániel

A harmadik felvonásban keserédes dráma lesz az addig bohózatba hajló vígjátékból. Petrik Andrea nem először bizonyítja, hogy nem kell feltétlenül főszerepet alakítania ahhoz, hogy emlékezetessé váljon, legalább egy jelenet erejéig. A család férfi tagjai úgy osonnak be az általa alakított csinos szolgálólányhoz éjjelente, ahogy az aludttejre vágyó, leleplezéssel kacérkodó macska szokott a kamrába. Betti, a szolgálólány a felszólításoknak engedelmeskedve tejet töltene a kávéscsészékbe, de valami mindig közbejön, a legtöbbször persze az, hogy a csészét tartó kéz elhúzza az edényt a folyadék elől, így nem marad más hátra, mint a padló folyamatos sikálása. De nem lehet mindent elfedni, feltakarítani, így a valamelyik családtag által nemzett gyereket az inassal kénytelen felnevelni.

A könnyes zárlatban inkább a végső számadás dominál, hiszen a mindent elvesztő szülőknek irány az isten háta mögötti Pankota, ahol talán hátralévő éveikben meghúzhatják magukat, anélkül, hogy ki lennének téve a hitelezők és a behajtók állandó zaklatásának.

Annak, aki már több előadást látott a Mohácsi fivérektől, sok újdonságot nem jelent majd a Radnóti produkciója. Radikálisabb átalakítást igényelt volna ugyanis a szöveg, hogy a bohózat keretein belül megjelenjen a hamisítatlanul keserű szépség. Azonban azok a nézők, akik elsősorban önfeledt színházi élményre vágynak, ne hagyják ki a Buborékokat.

CÍMKÉK: