Beszélgetés Velekei Lászlóval
Velekei László – Harangozó Gyula- és Seregi László-díjas koreográfust a Győri balett GisL előadása kapcsán kérdeztük, melyet május 13-án, az online megrendezett Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében mutatnak be.
Velekei László Fotó: Győri Balett
A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek igazi örömünnep a táncrajongók számára. A táncélet jelesei – a néptáncosok csakúgy mint a balettegyüttesek – mutatkoznak be a Müpában. A tavaly negyvenéves Győri Balett a negyvenéves Tavaszi Fesztivált köszöntötte volna a Giselle új bemutatójával, amelyhez Velekei László – akkor még művészeti vezető, de 2020 júliusától igazgató – készítette a koreográfiát.
A Giselle a 19. századi romantikus balett stílusteremtő remekműve, népszerűsége a mai napig töretlen. Az 1841-ben bemutatott darab Adolphe Adam muzsikájával hódította meg a világot, most pedig Lajkó Félix készített zenét Giselle történetére. Az egyszerre gyönyörű és borzongató történet Szendrényi Éva misztikus díszletei közt kel életre Velekei László táncfogalmazásával. A Bartók Tavasz idén a virtuális térbe költözött és a GisL online tekinthető meg május 13-án 19:00-kor. A darab kapcsán Velekei László koreográfussal beszélgettünk.
Giselle-próba Fotó: Józsa Ágnes
A legnagyobb romantikus balettről beszélünk, amelyet számtalan koreográfus feldolgozott. Hogy jött a darabötlet?
Évekkel ezelőtt Kiss Jánossal beszélgettünk arról, hogy a balettklasszikusok közül elővesszük ezt a darabot, amely a világ nagy együtteseinek repertoárjában ott szerepel. Akkor igent mondtam az ötletre, mert az alkotói attitűdömhöz hozzátartozik a cselekményes balett. Hiszek a történet és az érzelmek erejében. Balettjeimben mindig is női főhősöket választottam. Ezzel a koreográfiával nem azt éreztem, hogy megalkottam a saját Giselle-emet, hanem azt, hogy Giselle története valóban megszólított engem.
Hogy csak két koreográfiáját említsem, az Anna Kareninát és a Skarlát betűt, ezeknél átfogalmazta az ismerős történeteket. Most is ez történt?
Itt is fontos volt, hogy legyen egy főszereplő, egy hősnő, aki túllép önmagán. Igen, az összes darabomban magát az embert keresem. Hiszem, hogy az érzelmeink miatt válunk emberré. Ebben a történetben a valós és a szürreális keveredik. Mindkét világ hat a másikra, ezért Csepi Alexandra dramaturggal a két felvonást egy órába tömörítettük. Egy kicsit hidegebb, egy kicsit rohanósabb, egy kicsit kíméletlenebb világot mutatunk be, de megtaláljuk ugyanazokat a főhősöket, ugyanazokat az érzelmeket és a szerelmet, ami ennek a gyönyörű romantikus balettnek az üzenete.
Giselle-próba Fotó: Józsa Ágnes
Az 1841-es párizsi bemutatón Carlotta Grisi és Lucien Petipa táncolták a főszerepeket. Itt kik fogják?
A teljes társulat szerepel a darabban. GisL: Herkovics Eszter Adria, Albrecht: Daichi Uematsu, Myrtha a vad: Guti Gerda, Hilarion: Luka Dimic. Rendkívül fiatalok, rendkívül tehetségesek és egy kicsit mozdulataikban is másként fogalmaznak. Nagyon fontos, hogy a mai fiatalok szemlélete és mozgásinvenciója így is megjelenhet. Herkovics Eszter Adria egyszerre érzékeny és dinamikus, igazi drámai hősnő, igazi, mai Giselle.
A Győri Balett már okozott meglepetést azzal, hogy táncuk alatt Balázs János Liszt és Wagner műveiből zongorázott a Piano Plays táncelőadásban, most pedig Lajkó Félix a zeneszerző és előadó.
Lajkó Félixet Káel Csabának köszönhetjük. Amikor említettem neki, hogy szeretném másképp megfogalmazni a Giselle-t, felvetette, hogy mi lenne, ha másik zenét is választanánk, s Lajkó Félixet javasolta hozzá. Én nagyon szeretem az ő karakteres zenéjét, számomra az a világzene az életigenlés maga. Első hallásra nem tudtam elképzelni a mi gyilkos indulatokkal és démonokkal tarkított szerelmi drámánkhoz. Ő eljött, hogy megnézze az Anna Kareninát. Azt mondta, nem tud hasonló zenét írni, mint ami akkor az én koreográfiámat kísérte. Nekem pedig olyan zenére van szükségem, amely teret ad a mozgásnak, a cselekménynek. Megnézte az első felvonást, majd a szünetben azt mondta, hogy már tudja a fő motívumot. Elővette a hegedűjét, és csodálatos muzsikát játszott. Annyira belemerültünk, hogy majdnem lekéstük a második felvonást. Két héttel később pedig már a hangstúdióban voltunk és megszületett a mű. Csodaszép, és nagyon kemény zene az izgalmas látványhoz. Nekünk nagy küzdelem volt a darab felépítése, remélem, a közönség már nagyon várja.
Asszisztens: Kara Zsuzsanna
Jelmez: Győri Gabi
Díszlet: Szendrényi Éva
Fény: Stadler Ferenc
Dramaturg: Csepi Alexandra
Koreográfus: Velekei László
Zene: Lajkó Félix
Giselle: Herkovics Eszter Adria
Albrecht: Daichi Uematsu
Myrtha / A vad: Guti Gerda
Hilarion: Luka Dimić
Villik: Tetjána Baranovszka, Gyurmánczi Diána, Joó Lea Napsugár, Marjai Lili Anna, Tatjána Sipilova, Kovács Eszter, Matuza Adrienn, Tüű Barbara
Férfiak: Engelbrecht Patrik, Gémesi Máté, Golubkovics Gergely, Horváth Krisztián, Luigi Iannone, Jekli Zoltán, Téglás Bánk, Thales Henrique
Közreműködő zenészek: Lajkó Félix – hegedű, Sidoo Attila – gitár, Kertész Endre – cselló, Barcza Horváth József – nagybőgő, Mazura János – tuba, Czirják Tamás – dob
A bemutató a Bartók Tavasz keretében a Győri Balettel és a Fonó Budai Zeneházzal közös programként, a Müpa szervezésében valósul meg.
