Andrzej Saramonowicz: Tesztoszteron / Csiky Gergely Színház, Temesvár – Szkéné Színház
Mit is csinálhat hét felhergelt, ivarérett férfi egy elúszott esküvő vodkával súlyosbított romjai fölött?
Robbanó indulatok, fékezhetetlen szenvedélyek…
A színen hét pasi. Heten, mint a gonoszok. Ünneplőben, esküvői eleganciában, fényes öltönyökben, lakkcipősen. Hergelik, ugratják, zrikálják egymást, kakaskodnak, összekapnak, nemcsak a bicepszüket, hanem a fütyijüket is összemérik, és szidják a nőket a végtelenségig, közülük is kiváltképp egyet, a „büdös kurvát”, ahogy a felbőszült apa (Balázs Attila) rendszeresen aposztrofálja leendő (?) vagy már csak ex (?) menyét. (Pászt Patrícia következetesen ribancnak fordítja a megvetendő szegény nőcit, aki védekezni persze nem tud, mert nincs jelen a szerencsétlen, csak beszélnek róla.) Nevezett nőszemély történetesen egyikük dezertált (?) menyasszonya, aki eljutott ugyan az oltárig, de nem mondta ki a boldogító igent. A színjáték egy bizonyos, kitüntetett pontján hőseink mindenesetre kényszerűen kiegyeznek abban, hogy „a feleségeinken és anyáinkon kívül minden nő kurva”.
Jelenet az előadásból
Esküvői a díszlet, vacsorához terítve, a falakon lufikkal, az asztalokon kajákkal, piákkal, pazar tálakkal, meg főként vodkásüvegekkel. Nyakalnak is belőlük alaposan, de nem részegednek le látványosan, csak mámorosak lesznek, vadak, duhajkodók, meg feltüzeltek. Vadulnak rendesen, de a macsós vadulásnak is megvan a maga költészete.
Az előadás főként erről szól, a macsó vadulásról, a férfilélek végtelen dimenzióiról; a hatalomvágyról, az önzésről, a másokat lebíró agresszió hallatlanul mulatságos, kacagtató szcénáiról. Mert hát mit is csinálhat hét felhergelt, ivarérett férfi egy elúszott esküvő vodkával súlyosbított romjai fölött? Egymást gyötri, hangoskodik, harsogja önnön röhejes indítékait és érveit, dulakodik, társai torkát szorongatja, dicsekszik férfiúi hódításaival, s legfőképp azt igyekszik bizonygatni, hogy az erősebb kutya paráználkodik.
Bandi András Zsolt, Balázs Attila, Kiss Attila, Aszalos Géza, Kocsárdi Levente, Molnár Bence, Molnos András Csaba
A kortárs lengyel szerző, Andrzej Saramonowicz Tesztoszteron című színdarabja remek komédia, időnként már bohózati szélsőségekig torzított groteszk elemekkel, amelyeket Pászt Patrícia érzékeny pontossággal ültetett át magyarra. A temesvári társulat, mondhatni, még rátett egy lapáttal, ad absurdum tágítva a szituáció groteszkségét, szilaj humorát, éles társadalombírálatát. S bár a szereplők között szépen kirajzolódnak a családi és egyéb viszonyok – Stavrosnak, a középkorú apának két gyermeke is jelen van a játékban, mi több, csakhamar kiderül, hogy a szereplők egyike ugyancsak az ő balkézről fogant fiacskája –, mégsem ez a domináns elem.
Az előadást a robbanó indulatok, fellobbanó összecsapások, a fékezhetetlen szenvedélyek, a kakaskodások, néha a macsó báj vagy a mindent felülíró, bugyborékoló humor élteti. Pörögnek, zuhognak az alpáribbnál alpáribb poénok, a színjátékot mégsem érezzük laposnak, mert hisz az előadás épp ezt állítja középpontba, a macsó virtus alpáriságát, a férfierő túltengését, a felfuvalkodott öntudat elrajzolt gúnyképeit. Mindez beleágyazódik egyfajta laza, cseverésző, oldott fílingbe, amelyben a magas labdák leütése, a kihegyezett poénok berobbantása nagyobb erővel bír, mint a szituációk cizellált kidolgozása, vagy a jellemábrázolás ívének precíz megrajzolása.
Mindehhez nem kell más, mint színészi kreativitás, lendület, fogékonyság a vitriolos humorra és persze rendezői figyelem – ez utóbbi az előadásban ugyan kissé nehezen értelmezhető, a színlap szerint legalábbis, amelyen rendező helyett művészeti koordinátorként tüntetik föl a vélhetőleg rendezői szerepet is betöltő Kedves Emőkét.
Az érdes rocknóták is a macsó fílinget erősítik
Mikor a nyitójelenetben bezúdulnak a színre a felhevült férfiak, élükön Stavrossal, a parancsokat osztogató, harsogó apával, még nem tudjuk, hogy Balázs Attila apájának hangszíne, rekedtes-reszelős hanghordozása vajon a figurához igazított indulatból, erőszakosságból fakad-e, vagy részben abból is, hogy délután négytől már eljátszottak egy előadást a Szkénében, amely két és fél órán át alaposan igénybe vette a hangszálakat. Érett férfihangok zengnek, órákon át, s akkor még nem beszéltünk a rockzenei betétekről, amelyeket egy üvegfal mögül időről időre lenyomnak a játékosok. Elhangzik itt a Bizottság híres „Szerelem, szerelem” dala éppúgy, mint a Pálinkadal és más ismert rockszámok. Mindez szervesen, bár kissé hosszadalmasan simul az előadásba, igaz, az érdes rocknóták is a macsó fílinget erősítik.
Kiss Attila vőlegénye legfőképpen önmagát igyekszik artikulálni a sokféle indulatot egymásra zúdító férfiak között. Janis (Bandi András Zsolt) a János nevet nyomatékosítva gunyoros félmondatokkal, félszavakkal kommentálja a történetet, Rovar (Kocsárdi Levente) egy mindenre elszánt, érzelemmentes mikrobiológus ironikusan tudományos szóvirágaival fordítja le a férfivágyakat, s őrjíti meg társait. Titusz (Aszalos Géza) a mindig szemtelen és szemfüles pincér közbekotyogásaival igyekszik eliminálni a brutális összecsapások drámai élét. Tretén (Molnár Bence), akinek már a neve is bohózati, sok humoros percet szerez, akárcsak Dió (Molnos András Csaba), a flegma rockzenész, akire, ha igaz, buknak a nők, s aki mégis örökké elégedetlen. A játék centrumában Balázs Attila apája áll, a cezaromán alfahím és elvakult törzsfőnök, aki agresszíven ugatja le kicsiny truppját, hatalmasra növesztett egóval és nagy arccal tüsténkedik, rendelkezik, ütlegel, üti, vágja övéit. Egyszerre fenyegető és röhejes zsebcézár, felfújt hólyag vagy magába roskadt büszke apa, a kései tinédzserkorból kinőni sosem tudó meglett férfiú. Balázs Attila a maga félelmetességében és csúfondáros kisszerűségében, árnyaltan mutatja meg a jellem libikókáját, a figura végtelen ambivalenciáját.
Balázs Attila Fotók: Biró Márton, Csiky Gergely Színház, Temesvár
Mert a mulattató komédia nagyszabású gúnyrajz a hatalomvágy, a pitiáner ösztönök, a harsogó férfivirtus fölött. A frivol macsójátékban jócskán megmutatkozik a társulat ereje, amely olyan előadásokat hozott színre az évadban, mint a Moliendo Café vagy a Futótűz. Utóbbi az UNITER topmezőnyében versenyez. Előbbi az évad egyik kiemelkedő előadása.
