Aranykorunk emlékei

|

A kisszebeni Keresztelő Szent János-főoltár

A középkori magyar művészet remekműve

A kisszebeni Keresztelő Szent János-főoltár        1496

A maga nemében páratlan műalkotást mutattak be a Magyar Nemzeti Galériában 2020. szeptember 23-án.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, Dabronaki Béla a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria vezető restaurátora és Poszler Györgyi művészettörténész, a kiállítás kurátora mutatták be a teljes pompájában újra megtekinthető Kisszebeni Keresztelő Szent János-főoltárt, a középkori magyar művészet remekművét.

Baán László többek között elmondta: „a magyar múzeumi történet talán leghosszabb restaurálása ért most véget. Hetvenöt éven át restaurátorok generációi dolgoztak rajta, az utóbbi években Dabronaki Béla főrestaurátor vezetésével. A mű olyan kort idéz meg, amely egyik csúcskorszaka volt Magyarország történetének; a késő Mátyás-kor és az azt követő Jagelló-kor, még a török háborúk előtt. Vélhetőleg 1496-ban készült el az oltár Kisszebenben, amely jelentős és gazdag város volt Lőcse és Kassa között. A középkori Magyar Királyság egyik legnagyobb, leggazdagabb díszítésű szárnyasoltárának restaurálása fejeződött most be.”

A főoltár részlete

A főoltár története, Budapestre szállítása a millennium évében, 1944-es megmentésének, sok évtizedes restaurálásának krónikája önmagában is figyelemre méltó.

Az évszázadok folyamán súlyosan károsodott műalkotás a 19. század végén került múzeumi tulajdonba. A Sáros megyei Kisszeben Keresztelő Szent János-plébániatemplomából származó főoltárt és a két legimpozánsabb mellékoltárt – „műtörténeti becsük” megőrzésének szándékával – 1896-ban az ország ezeréves fennállását ünneplő fővárosba szállították. Először az Iparművészeti Múzeumban állították fel, 1909-ben került át a Szépművészeti Múzeumba, ahol előbb a Román, majd 1928 és 1944 között a Márvány Csarnokban állt.

Az oltárt 1944 novemberében, Budapest bombázásakor szétbontották, és a múzeum pincéjébe menekítették.

A restaurálás 1954-ben kezdődött és 2020 nyarán fejeződött be. Hetvenöt év után, újra teljes pompájában látható a mű a Magyar Nemzeti Galéria Késő gótikus szárnyasoltárok kiállításában.

A hétköznapi oldalt díszítő képek keretére írt évszám: 1496.

A kisszebeni oltár teljes pompájában a Magyar Nemzeti Galéria Késő gótikus szárnyasoltárok című kiállításában

A virtuózan faragott, lombdíszekkel, szőlőfürtökkel és madarakkal ékes predella (az oltárasztal díszes talapzata, dobogója) az oltáregyüttes egyik legpompásabb eleme volt. Kétoldalt fontos heraldikai díszek, címerpajzsok kaptak helyet rajta. A gazdagon aranyozott ünnepi nézetben, a finom faragású lombornamentikával díszített, nagy formátumú táblaképeken Keresztelő Szent János legendájának nyolc epizódja tárul a hívek elé.

Késő gótikus szárnyasoltárok

A főoltár ikonográfiai különlegessége a hétköznapi oldal képsorában rejlik, amely a magyarországi oltárművészetben, sőt ebben a műfajban, szélesebb körben is példa és párhuzam nélküli: a balról jobbra olvasandó képsor az Apostoli hitvallás, a Credo tizenhat epizódra bontott, a szöveget pontosan követő, hittételről hittételre haladó ábrázolása, illusztrációja. A különleges ábrázolási program feltehetően a kiemelkedő kvalitású és pompájú főoltárt megrendelő adományozó igénye szerint készült.

A predella restaurálás közben

A predella részlete

Oltárrajz az eredeti állapotról         Sáros megye         Kis Szeben         A plébánia templom főoltára

2020. október 9-én, 15 órakor Poszler Györgyi művészettörténész, a Régi Magyar Gyűjtemény főmuzeológusa kurátori tárlatvezetésen mutatja be a Kisszebeni főoltárt
Magyar Nemzeti Galéria, D épület, 1. emelet, Késő gótikus szárnyas oltárok kiállítás

CÍMKÉK: