A vendéget képviselik

|

Komédiás Kávéház

A Komédiás Kávéház a Nagymező utcában nyugodtan nevezhető művésztanyának, miközben persze egyáltalán nem csak az. De több színház közelsége meghatározó.

Szívesen térnek ide be próbák, előadások után a színészek. Nem véletlenül láthatók olyan színészek fotói a falakon, akik törzsvendégek, vagy azok voltak, csak már eltávoztak közülünk. Lorán Lenke például a szemben lévő házban lakott, és, hogy ideköltözött, abban komoly szerepet játszott az is, hogy nap mint nap itt lehessen. Amíg Budapesten élt, Verebes István is rendszeresen megfordult itt, de például Balázs Andrea, Csonka András, Molnár Piroska, egykor Csala Zsuzsa, vagy akár Garas Dezső szintén szívesen jártak ide. A Budapesti Operettszínház művészei közül ugyancsak sok a törzsvendég, a Radnóti Színház tagjai viszont inkább a velük átellenben lévő Két szerecsent preferálják. Előre sejthető még az is, hogy a közönség tagjai közül melyik előadás után jönnek be többen, és melyik után kevesebben, ebben akár még az aktuális szereposztás is közrejátszhat. A Thália műsorpolitikája jó ideig olyan nézőket vonzott, akik közül nemigen kerültek ki vendégek. Ez mostanában kicsit változóban van,

Lorán Lenke

A Komédiás 1999 óta ismert színfoltja a fővárosnak. Nyüzsgő, élettel teli a hely, ahol viszonylag sűrűn vannak az asztalok, emiatt könnyen előfordulhat, hogy egyiktől átbeszélnek a másikhoz. Sőt, az sem ritka, hogy a külön -külön bejövőkből hamarosan egy társaság alakul. Akár azért, mert amúgy is ismerik egymást, akár, mert itt könnyű barátkozni. Ottjártunkkor a mellettünk ülő fiatal pár az ő „szomszédságukban” tanyázó négy francia sráccal diskurált hosszasan. Ukrán menekült anya, gyerekestül is volt a vacsorázók között. Az interneten fedezte fel a helyet, és azt, hogy két nemzeti eledelük, a szoljanka leves, meg a pelmenyi, húsos töltött tészta, is megtalálható az étlapon. Amúgy a diplomás, hosszabb ideje Magyarországon élő, pultos hölgy, Lytuyienko Tetiana is ukrán származású.

Csonka András és Schőn Zsuzsa

A nyitás óta van élő zene. Most Csík László az ifjabb korosztályból, és Blum József, aki a Magyar Rádió zenei szerkesztője volt, Korda György számainak jelentős részét is szerezte, zongoráznak úgy, hogy játékuk jó idő esetén hamarosan a népszerű teraszra is kihallatszik. Operettet, musicalt persze ugyanúgy tudnak, mint örökzöldeket, aktuális slágereket, vagy éppen klasszikust. Figyelik kik jönnek be, és hozzájuk illő zenével szolgálnak. Alapszabály, hogy amikor az Operettből kitódul a publikum, nem tarthatnak szünetet, feltétlenül játszaniuk kell, hogy ezzel is még inkább becsalogassák a vendégeket. Akik közül egyébként sokan színház előtt szeretnek vacsorázni. Magam is többször láttam, hogy este 6 óra körül zsúfolásig telik az étterem, amelynek személyzete fel is készül arra, hogy ilyenkor az átlagosnál gyorsabban hozza ki a rendeléseket. Ha valaki azonban este fél 7-re esik be, és három fogást szeretne 7-ig megenni, akkor támadhatnak gondok.

Schőn András és felesége Schőn Zsuzsa a tulajdonosok, rendszeresen ott ülnek megszokott asztaluknál, a pult közelében, fogadják a vendégeket, szóba elegyednek velük, és közben intézik, amit kell. Ha úgy adódik, ők is kiszolgálnak. Hornyánszky Tamás díszlettervező alakította ki a belső teret, eleve francia hangulatú kávéházat akartak, ami megfelelő idő esetén kiterjeszkedik az utcára. A kanapék bordó huzata, bársonyos tapintása a színházi zsöllyéket idézi. A nagy tükrök, a falfestések kitágítják, még hangulatosabbá teszik a helyet, ahová nem kellemetlen, ha valaki csak pohár borra, levesre, vagy éppen pástétomra jön be.

Zsuzsa ízlésvilága sok mindent meghatároz. Eredetileg négy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező gazdasági szakember, a Divat Intézetnél külföldi kapcsolatok ápolásával kamatoztatta nyelvtudását, de dolgozott pékként is, így a házi kenyér, a sütemények elkészítésében is „ludas”. Kárpátaljáról származik, az ottani zsidó magyar konyha hagyományai ezért fokozott szerepet kapnak. Így mindig rendelhető az akár egytál ételnek is beillő, tartalmas, hússal, kolbásszal, uborkával teli, pikáns szoljanka leves, és pelmenyi ugyancsak, melyeket ezúttal sem hagytunk volna ki a világ minden kincséért sem. András gépkocsiszerelő végzettségű, változatlanul megvan a műhelye, főleg az ott termelt haszonból vették annak idején a majdani kávéházat, ami előtte fodrászüzlet volt. Nem a vendéglátás felől jöttek, de ma is szeretnek máshová étterembe járni, ők tulajdonképpen a vendéget képviselik. És olyan helyet akartak, ahol ez a fő szempont. Eszük ágában sincs követni a modern éttermi trendeket, nem is nagyon használják a korszerű eljárásokat, és nem is törekednek arra, hogy fölkerüljenek az éttermi toplistákra. Itt a házias jelleg, az otthonosság a lényeg. És fontos, hogy a vendég jóllakjon, mert azt mondják, bárhol is jártak, hiába volt finom az étel, ha nem volt elegendő, hiányérzetük maradt. A huszonéves séf, Kakuk Csaba sem akarja újragondolni a különböző fogásokat, a külalakjuk megújításában ellenben jeleskedik.

A vajpuha hideg libamáj a zsírjában érkezik, a hozzáadott kalács a tradicionális barhesz tésztájából készül. Az erős marhahúsleves, aminek bikanyak az alapja, lágy, öklömnyi maceszgombóccal, ugyanúgy elengedhetetlen az itteni kínálatból, mint a szoljanka. A sűrű gulyásleveshez marhalábszárat használnak, ami különösen ízletessé teszi. A sólethez töltött libanyak és persze főtt tojás is dukál. A lakkozott oldalas az egyik fő sláger.

Annyira lefegyverzően omlós, olyan megnyerően füstös ízű, hogy egy közelben ülő angol házaspár rögtön meg is osztja a Facebookon, hogy ilyen jó oldalast még nem ettek. A bejegyzést a felszolgáló a telefonján mutatja Schőnéknek. A napi ajánlatban szereplő szarvaspörköltre, szalvétagombóccal, sem lehet semmi panasz. A somlói galuska pedig a lehető leghagyományosabb módon készül.

Nem készítenek túl bonyolult, igen sok összetevőjű ételeket, a viszonylag egyszerű fogásokat azonban gondosan kiválasztott alapanyagokból, ízesen főzik. A Komédiás biztos pont a Pesti Broadwayn.

Komédiás Kávéház, 1065 Budapest, Nagymező u. 26.

CÍMKÉK: