Hadik Kávéház és Szatyor Bár
A Hadik Kávéházban vannak elmaradhatatlan klasszikus finomságok, például a rakott krumpli fürjtojással, a juhtúrós sztrapacska parmezán chipsszel, vagy a többféle csokiból készülő Karinthy szelet, mert a nagy író, akinek itt volt a törzshelye, imádta a csokoládét. Nevezetesek az irodalmi koktélok is, például Radnótiról, Nemes Nagy Ágnesről, Juhász Gyuláról, Babits Mihályról, Kányády Sándorról, és persze Karinthyról elnevezve.
A kávéház az 1910-es években élte irodalmi fénykorát. Ott alkottak, éltek társas életet, ettek-ittak, sakkoztak, zsugáztak az akkori nagyok, gyakori csórókként ott volt hitelük, vagy éppen friss versek, novellák kéziratával fizettek a főúrnak. A bejárattal szemben lévő falon, szemléletes montázson, láthatjuk is a törzsvendégeket, például az akkori kor „celebjét”, Karinthy Frigyest, aki az itteni sakk kör elnöke is volt, és mágnesként vonzotta maga köré a művészeket, bohémeket. Látható, többek között, Ady, Móricz, Kosztolányi és persze Déry képmása is. Rengeteg híresség lebzselt ott. Az említetteken kívül, Tersánszky Józsi Jenő, Tóth Árpád, Füst Milán, Nagy Lajos, Hunyady Sándor, Heltai Jenő, Rejtő Jenő, Ascher Oszkár… is szívesen múlatták kedvenc társaságukban az időt.
Fura ide belépni. A Hadik falaiban, miliőjében óhatatlanul érződik a múlt, a kultúra és a gasztronómia összefonódása, ám ott a jelen is, egy modern vendéglátó egység, ami épít a hagyományokra, de mai „emberzsibongó” is. Mostani törzsvendégekkel, sok vendéggel, és két helyiséggel, az egykori miliőt jobban őrző Hadikkal, ahonnan belül is át lehet sétálni a Szatyorba, ami a mai bohémeknek inkább megfelelő, kiállítótérként is szolgáló, művésziesen telivér hely. Mindkettőben ugyanaz az étel-és az ital kínálat, és vannak kulturális események. A harmincas években a Hadik pincéjében jazz klubbot nyitottak. A fali kárpit olyan anyagból volt, mint a cekkerek. Amikor Karinthy lement, azt mondta, hogy úgy érzi magát, mintha egy szatyorban lenne. Innen a Szatyor Bár és Galéria elnevezése.
Szatyor Bár és Galéria
Igen szemléletesen írja le Déry Tibor milyennek látta a Hadikot, amikor először járt ott. „…Kezdetben bambán hallgattam, bámészkodtam. Emberek jöttek-mentek, senkit sem ismertem, a legtöbb belépve nem is köszönt, mintha öröktől fogva s az idő végéig ott ülne az örök asztalnál, amelyet a pincérek egy pótasztallal toldottak meg. Még jóformán le sem ültek, s már folytatták a társalgást, a soron lévő pletykát, megszólást, ugratást, tréfát, folytatták a nevetést is, mely még bejövetelük előtt kezdődött. Valamennyien együtt egy nagy hangszer voltak, melyen a Hadik szelleme játszott.”
Jellemző történet, hogy Karinthy kíváncsi volt milyen gyorsan terjed a vicc Budapesten. Elmesélt egy vadonatújat a Hadikban, majd átment a Centrálba, és ott másfél óra múlva már neki mesélték. A törzsasztaluknál különben meglehetősen költséges is lehetett a viccmesélés. Ugyanis a humorban igencsak tájékozott művészek bevezették azt a szokást, ha valaki már ismert viccbe fogott bele, és bárki közülük előre bemondta a poént, a szakállas viccel előrukkoló társuknak kellett fizetnie a cechet. Ja, kérem, akkoriban a kávéház töltötte be azt a funkciót, amit manapság az internet.
A Hadikot pár évvel a háború után bezárták, a kávéházak, mint polgári csökevények, nem voltak kívánatosak, éppenséggel a hírterjesztő funkciójuktól féltek leginkább. A helyén, barbár módon, rövidáru kereskedés ugyanúgy működött ott, mint cipőbolt. Bosznai Tibor az ügyvezető igazgató, akinek temérdek a vendéglátós a családjában, a másik 6 tulajdonossal összefogva, nyitotta újra, 2010-ben. Őrzi a patináját, veretes, hatalmas tükörben is bámulhatjuk a vendégeket, ódon hangulatú falépcső vezet a felső szintre, az egyik szegletben pedig olyan a berendezés, ami megmutatja milyen lehetett itt a miliő a két világháború közötti békeidőkben.
A Hadik belső terei az egykori törzsvendégek portréival
Apor Bálint séf, bár még fiatalember volt, a Gundelban már séfhelyettesként dolgozott, de önálló munkára vágyott. Itt már több mint 10 éve ő felel az étlapért, amiben magyar és nemzetközi fogások egyaránt vannak. Mivel akár 500 ételt is kiadnak naponta, nincs lehetőség nagyon bonyolultakat, temérdek összetevőjűeket csinálni. De jó alapanyagokból dolgoznak, ízletesen főznek, szemrevalóan tálalnak. És, ha nem is engedhetik annyira szabadon a fantáziájukat, nem szárnyalhatnak úgy, mintha fine dining étteremben lennének, de azért szívesen kísérleteznek.
Karinthy Mártonnal, Frigyes unokájával, többször vacsoráztam itt a saját törzsasztalánál. A mosdó felé vezető folyosón láthatók voltak a Karinthy Színház plakátjai, ezekből egy még megmaradt mementónak. Ebben a negyedben a Hadikon kívül jó néhány olyan vendéglátóhely található, ami valamilyen formában foglalkozik kultúrával is, ez a Bartók Béla út, nemzetközi szinten is jegyzett, sajátossága, ami igencsak hozzájárul ahhoz, hogy a környéket a jól élhetők között tartják számon.
Előételként padlizsánkrémmel kezdünk, jó füstös íze van, ahogyan általában Erdélyben csinálják, és hozzá a lepényt szintén fatüzelésű kemencében sütik. A lágy tojáskrémhez is ugyanilyen lepény dukál. Nem az előételként sok helyen elterjedt kacsamáj pástétom szerepel az étlapon, hanem meleg pirított kacsamáj, amit alaposan megízesítenek konfitált fokhagymával és zöld almát is adnak hozzá. Kovászos kenyérrel tálalják. Az étlapról levehetetlen a juhtúrós sztrapacska, ehhez, hogy még ízletesebb legyen, hagymasaláta dukál, és kérhető hozzá bacon chips. A borjú bécsi is elmaradhatatlan, a hús minőségi, a panír roppanós, a körete szájban elolvadóan krémes burgonyapüré, még zelleres remoulade mártás is járul hozzá. A vaj-puha, roséra sült kacsamell, fűszeres cseresznyeragúval, burgonyás zellergratinnal és pirított mogyoróval érkezik. Legendás a rakott krumpli, amit itt kör alakúra formáznak, nem a megszokott tyúk, hanem fürjtojással adnak, és nem ráolvasztják a sajtot, hanem parmezán chips kerül a tetejére. Így akár vegánok is ehetik, de természetesen kérhető, hogy legyen benne kolbász is.
Melegben jólesik a frissítő, lime-os pohárkrém, csokoládé imádóknak pedig ott van, a többféle minőségi csokiból komponált Karinthy desszert. Az alkoholosakon kívül rendelhetők mind divatosabb alkoholmentes koktélok, úgynevezett moktélok. Leginkább Kaszás Norbert üzletvezető szolgált ki bennünket szakértelemmel, közvetlen oldottsággal, szívesen beszélve ételekről, italokról, a kávéházról.
A Hadik és vele együtt a Szatyor változatlanul kultuszhely. Az utóbbi főleg a fiataloké, az előbbiben minden korosztály képviselteti magát. Sokan nem csak esznek-isznak bennük, hanem mint a régi kávéházakban, bizonyos napszakokban akár itt léteznek, élnek, nagyokat dumálnak, félig-meddig az otthonuknak tekintik.
