Litkai Gergely: Gyalulj Gyulával! / Delta Produkció, Dumaszínház
Gyulának nincs szerencséje a nőkkel.
Rita, hősünk hőn szeretett luxusprostituáltja Magyarország 2026-ban leváltott miniszterelnökének női hasonmása. Azért ez már komoly politikai és közéleti szövődmény, ahogyan azt mondani szokás. Holott Esztert, a gyógypedagógus feleséget, a diplomás hülyét, amint Gyula megjegyzi, épp ideje lecserélni egy fiatalabb, feszes bőrű hölgyre.
Az Átriumban látható, Litkai Gergely írta monodráma, a Gyalulj Gyulával! nem a csattanókra épülő humort működteti. A Rába Roland szereplésével készült előadás olykor megmosolyogtat, alapjaiban azonban komoly történetet mesél, hiszen a jelenkor magyar közéletének megkerülhetetlen problémáját tárgyalja egy, a bukott hatalom kivételezett személyének szemszögéből. Ennek a társadalmi problémának, az elszámoltatásnak hazánkban nincs hagyománya, még nem látni a mikéntjét, a végéről nem is beszélve. Litkait a hatalom gyakorlójának és élvezőjének hivatalos arca, imágója mögötti ráncok érdeklik. Így volt ez a szerző előző monodrámája, a szintén a Delta Produkció és a Dumaszínház közös vállalkozásaként, hasonlóan Kiss-Végh Emőke rendezésében színre vitt Burn Out Baby, avagy a hatékony vezetés hat szabálya esetében is. Az előbbi szöveg egy önreflexióra képtelen, bájosan érzéketlen női vezető kalandjait meséli. A Gyalulj Gyulával! előadása közéleti perspektívát is működtet, ám a szereplő kevésbé árnyalt.
Rába sokszor volt formátumosan és szuggesztíven keserű lelkű, rossz ember, most nehezen kapja el a ritmust. Jobbára ülnek a poénok, ám a neurotikus történetszilánkok szaggatottsága mögött körülményesen alakul a fő csapásirány. A lényeg az út, amelyen a börtönből szabadult egykori vállalkozó halad, hiszen próbál a megváltozott körülmények közé illeszkedni. Minden anyagi juttatás járt neki és pont. Gyula nem gazember, egyszerűen élvezte, amit az egykor nehezen megkérdőjelezhető hatalom juttatott neki. Eleinte hebeg és habog, keresi szavait, láthatóan nem könnyű új foglalkozása, pedig saját youtube csatorna is segíti újsütetű munkáját.
A Ráfaragás és influenszerkedés egy felvonásban alcímű előadás legerősebb percei líraian szépek, hiszen az elszalasztott szeretettel foglalkoznak. Bár Gyula imádja kislányait, Sárát és Lilirózát, egyikük gyógyíthatatlan betegsége meghátrálásra készteti. Rába itt van elemében, mert karakterét ambivalensnek mutathatja. Az irracionalitás határmezsgyéjén járunk: a megmagyarázhatatlan ember- és férfigyávaság területén. A színész érzékelteti Gyula belső küzdelmeit, amely nem könnyű feladat, mert hősünk egyszerű akár a vajas kenyér. Ezt a háborút a valaha dúsgazdag vállalkozó nem a hatalom kivételezettjeként veszti el, hanem a gyerekeihez egyébként ragaszkodó férfiként és főleg apaként. Gyula, természetesen az anyagiakról beszélünk ehelyütt, mindent megtesz lánya gyógyulásáért, mégis külön lakásba költözik. Úgy tűnik, hogy szakít a családdal, ám nem véletlen, hogy olyan asztalokat készít, amilyeneket. Ennél többet elárulni poéngyilkosság lenne.
Ritkán érezni annyira, mint az Átriumban, hogy a színház a JELEN művészete, hiszen villámgyorsan képes reagálni a változékony világra. A publikumot megosztó előadás született, mert nem mindegy ki miképpen viszonyul az elmúlt tizenhat évhez. A humor ezúttal nem feloldást ad, nem fed el jótékonyan, helyette szembesít a jelen közéleti anomáliáival. A vezetőre vágyó társadalom minduntalan maga fölé növeszt egy here uralkodói réteget, amelynek tagjai szinte mindent megengedhetnek maguknak. Nem kell különösebb képesség ahhoz, hogy a kiváltságos kaszt része legyen valaki. A hullámzó színvonalú Gyalulj Gyulával! olykor engedi lankadni a néző figyelmét, máskor nem marad adós a humorral, és egy esetben a meghitt pillanatokkal sem.








