Piano Sonatas No. 2 & 3
A Chopin-rajongó zongoraművész, Szilasi Alex különleges feladatra vállalkozott: aktív résztvevője a franciaországi Editions Fuzeau 19. századi zongoraműveket megjelentető projektjének, ő a Chopin fakszimile-összkiadás vezető szerkesztője.
Piano Sonatas No. 2 & 3 – hirdeti a borító Szilasi Alex új Chopin-felvételén. A zongora poétájának megannyi rajongója néz csodálkozva a számokra, hiszen a köztudatban úgy él, hogy Chopinnek két zongoraszonátája van, a b-moll és a h-moll. S ha előbb nem, most értesül arról, hogy Chopinnek van egy fiatalkori, c-moll hangnemű darabja ebben a műfajban (a szakmabeli pironkodhat: Pándi Marianne először 1980-ban megjelent Hangversenykalauzából mér rég megtudhatta volna…). A borítón korabeli (autentikus) Pleyel-zongora látszik, illusztrálásaként annak, hogy a zongoraművész elkötelezettje a korhű hangszerválasztásnak.
Hagyománya van annak, hogy figyelemfelkeltő avagy népszerűsítő szándékkal „lemezbemutató koncert” keretében is elhangzik egy-egy – többnyire rangos – felvétel műsora. A Chopin-albumnak exkluzív helyszínként a Gödöllői Királyi Kastély jutott, ahol október 29-én a XXI. Gödöllői Liszt Fesztivál keretében hallhatta a közönség az érdeklődésre méltán számító programot. „Bónuszként” előtte, a délután folyamán sor került egy beszélgetésre, ahol Hollós Máté kérdezte a művészt, aki elkötelezettje Chopin zenéjének.
A felvétel, információgazdag ismertető-szöveggel, már forgalomba került – a hangverseny-élménynek a média jóvoltából utólag is részesei lehetnek a televíziónézők. Az a többlet viszont, amit a beszélgetés során megtudtunk, a jelenlévőknek jutott. E komplex élmény indokolja a némiképp szokatlan lemezajánlót.
A Chopin-rajongó zongoraművész, Szilasi Alex különleges feladatra vállalkozott: aktív résztvevője a franciaországi Editions Fuzeau 19. századi zongoraműveket megjelentető projektjének, ő a Chopin fakszimile-összkiadás vezető szerkesztője. Ily módon a legautentikusabb forrásból követheti az alkotó egyéniség gondolkozásmódjának sajátosságait, és a komplex anyag ismeretében „súlyozni tudja” a kottában rögzített előadói utasításokat, felfigyelve az egyszeri-egyedi intenciókra, és megszívlelendőnek tekintve a gyakran előfordulókat. Ez a zenei anyag tanulmányozásának filológiai vetülete.
Nem kevésbé fontos a hangszerválasztás kérdése. Szilasi Alex ebben is jeleskedik, Chopin kedvenc Pleyel-hangszereinek alapos ismerőjeként. Ez az „ismeret” azért különösen figyelemreméltó, mert nem a szerző által használt instrumentum analízisére korlátozódik, hanem a Pleyel-hangszerek jellegzetes hangzását más márkákéval veti össze. A zongoragyártás történetének adott fejezetét alaposan ismeri – nem véletlen, hogy a gödöllői hangversenyen Bechstein-zongorán játszotta a szonátákat (hangszerépítőként Bechstein a Pleyel-modellt vette alapul). Egyébként ez a zongora (C Bechstein D model) a Liszt Fesztivál állandó hangszere. De hogy a közönség ízelítőt kapjon az egykori hangzásból, egy Chopin-korabeli Pleyel zongorát is megszólaltatott – a szonáta-programot keretező Noktürn-tételt mindkét hangszeren eljátszotta. És a ráadások során is hallhattuk a filigrán instrumentum személyes – mondhatni, szívhez szóló – hangját…
A beszélgetés során olyasmit is megtudhattunk, ami tovább növeli a felvétel értékét: az a Chopin-korabeli Pleyel-hangszer, amelyen Szilasi Alex megörökítette a szonátákat, nincs többé. Rekonstruálhatatlan állapotba került – így szonáták mintegy a „végrendeletévé” lényegültek.
A kísérőszövegben Gyenge Enikő a felvétel igazi főszereplőjének – primus inter pares – a hangszert nevezi. De méltatlanság lenne megfeledkezni a hangzás életre keltőjéről, aki annyira ismerte a hangszertípus „lelkét”, hogy tudatosan törekedett arra, hogy megfeleljen a chopini kritériumoknak. „Amikor jó kedvem van, biztos, hogy a Pleyelt választom” – mert az érzékeny hangszer visszatükrözi játékosa lelkiállapotát is. Tehát e sajátos tükrözés is hozzájárul ahhoz, hogy a hallgató mintegy megszólítottnak érezze magát.
Élmények és tanulságok avatták szép emlékké a szombat esti programot – amelyek többeket helyszíni CD-vásárlásra késztettek. Remélhetőleg a többi korong is hamarosan gazdára talál.
