Mindennapi passiónk

|

Bach János-passiója a Les Musiciens du Louvre előadásában

Végre még egy Bach-felvétel Marc Minkowski együttesével, örvendezhet  napjaink eme népszerű előadóinak rajongója.

Még egy felvétel a János-passióból – nem luxus ez? Könnyen felmerülhet a kérdés abban, aki akár csak futólag végigtekintett a remekmű diszkográfiáján. Végre még egy Bach-felvétel Marc Minkowski együttesével, örvendezhet napjaink eme népszerű előadóinak rajongója. És e két reakció egyúttal nemcsak az új felvétel létjogosultságának indokoltságát sejteti, hanem egyúttal érdekességre is felhívja a figyelmet.

Mert Marc Minkowski programválasztásaira (nem ritkán projektjeire) oda kell figyelni, s ha a dirigens a h-moll mise felvételét követően újabb Bach-mű interpretációjának a megörökítésére vállalkozott, akkor az korántsem véletlen.

A gondos kivitelezésű Erato-albumban a műről a világszerte egyik legjelentősebb Bach-kutató, Christoph Wolff írása szerepel, a szöveg pedig három nyelven (németül, angolul és franciául) olvasható. Bevezetőként pedig Jörg Hasselmann beszélgetése a dirigenssel, amelyből „első kézből” kapunk választ olyan kérdésekre, amelyek a felvétel ismeretében felmerülhetnek a hallgatóban. Az elsőre az interjú címe is utal: ensemble-passió.

Historikus előadásoknál mindig felmerül az előadók ideális létszámának a kérdése. A passió esetében a két szélsőséget a 12-től 60-ig terjedő, „tömeg”-jellegű énekkar, a másikat a Joshua Rifkin javaslata értelmében az összes vokális szólamnak az öt énekes általi megszólaltatása képviseli. Minkowski érvek és ellenérvek ismeretében, továbbá a koncertezés (illetve felvételkészítés) napi praxisának figyelembe vételével a felvételt nyolc énekessel tervezte (a gyakorlatban kilencen osztoztak az énekelni valókon).

Minkowski ügyelt arra, hogy a recitativókat német anyanyelvűekre bízza, hogy ne csak a szöveg érthetősége legyen kifogástalan, hanem a jelentés „zsigeri” értéséből következően szívből énekelhessenek. A felvétel énekes-közreműködői nem régizene-specialisták, hanem olyan operaénekesek, akik gyermekkoruktól Bach zenéjén nevelkedtek. A „szereposztásnál” olyan szempontokat is figyelembe vett, mint a lutheri dogma, mely ignorálja a határokat a vétkesek között – ezért tartja fontosnak, hogy egyazon hangon szóljon Pontius Pilatus és Péter apostol. Tudatosan ügyel arra, hogy a sem színház, sem a meditáció szélsősége irányába ne vigye e zenei cselekményt. Liturgia és dráma egyensúlyviszonyai között építkezik.

Mindezek a meggondolások észrevehetők az előadásban is, ugyanakkor nem tagadható, hogy vannak olyan interpretációs sajátosságok, amelyek nem mindig hatnak meggyőzően. Leginkább az zavaró, ha az énekesek egyike, másika (miközben nyilvánvaló, hogy tudja, miről szól a mű, sőt, annak adott része is) alkalmanként mintha megfeledkezne egy-egy szó, kifejezés hangulati értékéről, és a zenei megjelenítést már-már hangszeres affektus módján engedi útjára (elszabadult, mozgásélménnyé transzformált ritmusformulák „terelik el” a figyelmet a szövegről, máskor az énekegyüttes könnyed-táncos faktúrával súlytalanítja el szituációt). Indulati-impulzív meggondolásból adódhatnak néha hirtelen (időszakos) tempóváltások. Prezentáció ez az interpretáció – érzékeny instrumentális háttér előtt. S lehetnek a nevesített szereplők átélői a szituációnak vagy csupán epikusan felidézői, a hallgató nem érez megrendülést, katarzist. Sem a passió okán, amelynek évenként egy-egy jeles nap ad „aktualitást”, sem az esztétikai élmény révén. Éppen ezért viszont betöltheti a „mindennapi kenyér” szerepét – bármikor élhetünk vele. A felvétel külön értékét az adja, hogy az első korong végén – jól elkülönülően az előzményektől – két „függelék” található, két szinte ismeretlen ária (amelyekkel korrekten „elszámol” a kísérőfüzet), adott szituációk másfajta megközelítésének kísérleteiként.

Végighallgatása megerősítheti a filológiai érdeklődésű előadókat kutatásaik létjogosultságában, és arra serkentheti őket, hogy a hagyomány ismeretében merjenek új szempontok figyelembevételével saját koncepciót kialakítani. Hogy az interpretáció soha ne ismételt elmondássá silányuljon, a produkció a mű re-produkálására, ne pedig az előadáséra vonatkozzék.

ERATO – 0190295854058

Mentés

Mentés

CÍMKÉK: