A berlini Pierre Boulez Saal nyitókoncertje DVD-n
2017. március 4-én került sor Berlinben a Pierre Boulez Saal nyitókoncertjére.
Még egy csarnoka a művészeteknek – vélhetnénk, de ezúttal többről van szó, Daniel Barenboim egy újabb merész álma megvalósulásáról. Több évtizedes ismeretségek, barátságok megannyi terve, vágya utóbb folyamattá rendeződött – íródik a történet, alakul a jövő.
Boulez és Barenboim közös munkájának emlékezetes eseményei között tarthatjuk számon Bartók I. zongoraversenyének előadását 1964-ben, és a Notations I-IV című Boulez-kompozíció premierjét 1980-ban. Ebben az évben ismerkedett meg a szerzővel Los Angelesben a kanadai származású amerikai építész, Frank O. Gehry. A történet másik szála: 1992-ben találkozott először Londonban Edward Saiddal Barenboim – kettejük nevéhez fűződik a West-Eastern Divan Orchestra megalapítása, amely napjainkban béke-szimbólum jelentőséggel bír. Miután 2002-ben megjelent közös könyvük, az építész Barenboimmal is személyes kapcsolatot keresett, és a zenekar lelkes híve lett. Egy évtizeddel később 2012-ben hívták életre a Barenboim-Said Akadémiát Berlinben. És – Frank O. Gehry nagyvonalú támogatásával – 2017 márciusában nyílt meg a Boulez-Terem, ahol a berlini Staatskapelle és a West-Eastern Divan muzsikusaiból alakított Boulez Ensemble, Daniel Barenboim művészeti irányításával ad koncerteket.
A terem a modern építészeti lehetőségek kiaknázásával flexibilisen átalakítható. A cél a hallgatóságnak olyan élmények kínálása, melyek során nem pusztán passzívan befogadják a hangzást, hanem – az akusztikai körülményekből következően – értő figyelemmel követhetőek a kompozíciók. Emblematikus, hogy a pódium a Nap sugárzó aranyára emlékeztet, az ovális felület inspirálóan vonzza a figyelmet. A nyitókoncerten a közönség körbevette a pódiumot, így a legtöbben a hagyományos zenehallgatás során „megszokott” hangzásarányokat másképp észlelhették.
A műsort Boulez zenéje keretezte: a mintegy ötpercnyi Initiale nyitotta meg, és a program legterjedelmesebbjeként a sur Incises zárta. A történeti zenéket Schubert és Mozart képviselte, ritkaság-értékűnek számított Alban Berg Kamarakoncertjének remek előadása, a legújabb kortárs zenét Jörg Widmann szolgáltatta, klarinétra komponált Fantáziájának megszólaltatásával.
A DVD nézője-hallgatója kivételes helyzetben van; olyan rálátást is kap a kitűnő felvételtechnika jóvoltából, amilyennel a jelenlévők aligha rendelkeztek. És itt tűnhetett fel az az előadói műgond is, amely kiterjedt a szereplők térbeli elrendezésének a „megkomponálására” is. Kétségkívül elhihető, hogy ennek köszönhetően valamennyi muzsikus a zenei faktúrák teljességének ismeretében játszik, belehelyezve saját szólamukat a hangzó életre keltett komplex tételekbe.
Egy-egy nyitóhangverseny mindig ünnepi légkörben zajlik, az első lehetőségnek fokozott érdeklődés jut – úgy az előadók, mint a közönség részéről. Barenboim célja a „tudatos hallásnak” az állandósítása, hogy a zene ne csupán kellemes kikapcsolódást jelentsen. A nyitókoncert programjának összeállítása pedig arra enged következtetni, hogy továbbra is elkötelezettséget vállal az általa értékesnek tartott művek iránt. Mert, mint sajtóbeszélgetéseken többször rámutatott: nem elég bemutatni egy új kompozíciót, hanem életben is kell tartani, hogy minél többekhez eljusson. És gyakorlatból tudja: ezzel igencsak adós maradt az előadóművész-társadalom az utóbbi évtizedekben. Felfedezésre vár tehát megannyi 20. századi kompozíció is, a születő új, 21. századiak mellett.
