Móricz klasszikusával kezdte az évadot a Vörösmarty Színház
Október 19-én tartották az évad első premierjét a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. Horváth Csaba Úri muri-rendezése a próza mellett erősen épít a fizikai színház eszközeire.
Horváth Csabának nem ez az első Móricz rendezése, tavaly nagy sikerrel állította színpadra a Kivilágos kivirradtig című produkciót a szombathelyi Weöres Sándor Színházban. A rendező szerint Móricz Zsigmond világa azért egyedi, mert rendkívüli éleslátással, sokszor kegyetlen iróniával, de mégis úgy gyakorol kritikát kora úri társadalmi rétegére, hogy közben hőseit, figuráit érezhetően szereti.
„Magyar virtus vidéki dzsentri módra. Dáridók, anekdoták, népdalok, heccek, sose halunk meg. Szakhmáry Zoltán birtokos bevetné a magyar ugart, de egyedül kevés egy teljes társadalmi renddel szembefordulni. Mi marad hát? Természetesen a nők. Könnyű őket hibáztatni a kudarcokért. De ez sem számít igazán, a dzsentrivilág boldogan járja tovább haláltáncát.” (Vörösmarty Színház, Ismertető, Úri muri)
Az Úri muri is ebben a szellemben idézi meg a dzsentrik világát, ahol az urak csak mulatnak, nem foglalkoznak a problémákkal és tartózkodnak bárminemű változástól. A főszereplő ezen a helyzeten igyekszik javítani, de sem ebben, sem magánéletében nem jár sikerrel. Ez pedig drasztikus következményekkel jár.
A színpadi adaptációt a rendezővel közösen Tóth Réka Ágnes dramaturg alkotta meg. A történet főszereplőjét, Szakhmáry Zoltánt Kovács Tamás alakításában láthatja a közönség; a főhős feleségét, Ballér Bianka, szeretőjét pedig Ladányi Júlia játssza. A címszereplő urak karaktereit Krisztik Csaba, Sághy Tamás, Keller János és Kuna Károly formálja meg. További szerepekben látható: Varga Mária, Kerkay Rita, Váradi Eszter Sára, Kiss Diána Magdolna, Imre Krisztián, Kádas József, Kricsár Kamill, Rovó Tamás, Horkay Barnabás, Pallag Márton, Bari István és Lehel Vilmos.
A produkció látványvilága egy összeszokott alkotócsapat munkáját dicséri, akik már többször dolgoztak Horváth Csaba rendezéseiben. Benedek Mari modern, karikatúraszerű, beszédes jelmezekbe öltöztette a színészeket. A díszletet Kalászi Zoltán és Kiss-Benedek Kristóf tervezte. A kivitelezés során igyekeztek megjeleníteni a magyar vidék jellegzetes elemeit – a gémeskutat, a tanyát, a búzát -, úgy, hogy az alföldi táj megidézésével együtt, egyszerre szolgálni is tudják a fizikai színház követelményeit. Az előadás hangulatát jól megragadja a darabot népi dallamokkal kísérő élő zenekar, Cserta Balázs zenei vezetésével.
Részletes szereposztás, színlap és tájékoztató a következő előadások időpontjáról ITT.