2019
Idén is megkérdeztük kritikusainkat, melyik magyar nyelvű színházi előadást találták a legjobbnak, legfontosabbnak 2019-ben. Íme, az összesített listánk.
Kertész utcai Shaxpeare mosó, Örkény Színház, rendező: Bodó Viktor
Kókai Tünde, Csuja Imre, Csákányi Eszter és Hámori Gabriella Fotó: Horváth Judit
Závada Péter újraírt Shakespeare-jével Bodó Viktor olyasmit mond el a korról, amit így – ennyi mocsok közepette, ilyen költőien – még nem mondott el senki. /Kállai Katalin/
Branden Jacobs-Jenkins: Gloria, Radnóti Színház, rendező: Hajdu Szabolcs
Sodró Eliza és Lovas Rozi Fotó: Dömölky Dániel
Hajdu Szabolcs mestere a mindennapi atrocitások ábrázolásának. Annak, amikor lesújtó nézéssel, becsmérlő hangsúllyal, gúnyos grimasszal, hevesen türelmetlen gesztussal szinte ölni lehet. /Bóta Gábor/
Weöres Sándor: Octopus, avagy Szent György és a Sárkány históriája, Színház- és Filmművészeti Egyetem, rendező: Nagy Péter István
Fotó: Éder Vera
A jó nem múlhat el, s a rossz csak pillanat.
De jónak útja nincs, ahol e rém böfög,
s nyomorult létben a rossz pillanat örök. /Weöres Sándor/
Fejes Endre – Tasnádi István: Rozsdatemető 2.0, Katona József Színház, rendező: Máté Gábor
Péter Kata, Szirtes Ági és Rujder Vivien Fotó: Dömölky Dániel
Máté rendezése árnyaltan, érzékletesen s roppant hatásosan jeleníti meg a családtörténetben a történelmi kontextust, a nemzedékről nemzedékre örökített frusztrációt. /Kovács Dezső/
Sam, avagy felkészülés a családi életre, Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, rendező: Bocsárdi László
Sam: Erdei Gábor Fotó: Tamási Áron Színház
Bocsárdi László rendezői színháza ötvözi az abszurd és az epikus hagyományok eszköztárát, miközben egyszerre szórakoztat, kacagtat és elgondolkodtat. /Tölli Szofia/
Shakespeare: A velencei kalmár, Kolozsvári Állami Magyar Színház, rendező: Tompa Gábor
A gyűlöletbeszéd az élet intimebb formáiba is beszivárog. /Kállai Katalin/
Örkény István: Macskajáték, Nemzeti Színház, rendező: Szász János
Nagy Mari és Udvaros Dorottya Fotó: Eöri Szabó Zsolt
Két hatvanas asszony a hatvanas években… Európa két, vasfüggönnyel kettéhasított részéből leveleznek egymással. Özvegy Orbán Béláné (alias Erzsi), aki a tejcsarnok, a társbérleti lakása és a Nárcisz presszó Bermuda-háromszögében éli a létező szocializmus viharos mindennapjait. /Kállai Katalin/
Pintér Béla: Szutyok, Jászai Mari Színház, Tatabánya, rendező: Guelmino Sándor
Bakonyi Csilla és Crespo Rodrigo Fotó: Prokl Violetta, Jászai Mari Színház
Egy többre hivatott közösség széthullásáról szól érvényesen az előadás, amelynek tagjai éppen szeretni való gyarlóságaik, néhol bumfordiságuk miatt kerülnek igen közel hozzánk. /Szekeres Szabolcs/
Shakespeare – Mohácsi István – Mohácsi János: A velencei kalmár, Miskolci Nemzeti Színház, rendező: Mohácsi János
Mészöly Anna és Görög László Fotó: Éder Vera
Megrendítő, nagy alakítás Görög László sebzett és sebezni akaró Shylockja. Kősziklaként áll az utolsó képben, a megtört Jessica és a valamit éppen felfogó Antonio között, s szinte érezni, ahogy belenő a földbe. Az évad nagy pillanata ez. /Gabnai Katalin/
Állami áruház, Kecskeméni Katona József Színház, rendező: Benkó Bence, Fábián Péter
Akár az átkos operettjei. Csak itt a politikai továbbképzésről érkezett Feri szeret bele a munkaversenyben jeleskedő Ilonkába, miközben a szubrett a szocialista tervgazdálkodás alappillérét jelentő dolgozó tömeg két reprezentánsa, Károly és Rezső között őrlődik. /Kállai Katalin/
A nagy Gatsby, Vígszínház, rendező: if. Vidnyánszky Attila
Hegedűs D. Géza és Wunderlich József Fotó: Dömölky Dániel
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében dübörög, robban, pezseg a színpad. /Bóta Gábor/
