Tóték, A tündérlaki lányok
Válogatott közönségcsalogató darabokkal várja visszatérő és újabb nézőit a Városmajori Színpad, ahol az évad idén is a hagyományos Városmajori Színházi Szemlével indul: június 11-én a Győri Nemzeti Színház előadásával, Heltai Jenő színművével A tündérlaki lányokkal, június 14-én Örkény István halálának 40. évfordulóján pedig a szerző legendás művéből készült Tóték című zenés tragigroteszkkel a Szegedi Nemzeti Színház előadásában, Bezerédi Zoltán rendezésében.
A könnyed és élesszemű Heltai vígjátéka fanyar és szellemes példázat az úgynevezett romlott és az úgynevezett jó erkölcsökről, meg persze a jó öreg polgári képmutatásról. A darab 1914-es bemutatója idején páratlan siker volt, a közönség imádta és hatalmas bevételeket hozott a színház számára. Így történt Bécsben és Berlinben is. Heltai Jenő sikerszerző volt, akinek korabeli kritikusai szerint a „költészet és humor dajkálták bölcsőjét”, A tündérlaki lányok esetében pedig „az őszinteség és a mély érzések alól a publikum egyszerűen nem tudta kivonni magát”. A szenvedély és a kötelesség kifordított konfliktusa kacagtató, rettenetes, szórakoztató és annyira tanulságos, hogy gimnazisták számára is erősen javallt. A mese nagyjából arról szól, hogy Boriskának azért kell a szerelem helyett a báró kitartottjaként élnie, hogy eltarthassa tisztességesnél tisztességesebb húgait és özvegy édesanyját. De a lényeg nem csak az, hogy miről szólnak, hanem az, hogy hogyan szólalnak meg ma is ezek a klasszikussá vált százéves darabok, ezt pedig érdemes mindenkinek újra és újra megtapasztalnia.
Ugyanez vonatkozik Örkény zseniális művére, a sokszor és sokféleképp feldolgozott Tótékra is, amely eredetileg filmforgatókönyvnek készült, azán novella, és nagysikerű színdarab készült belőle, amelyért a szerző 1969-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját. Fábry Zoltán Isten hozta őrnagy úr címmel nagysikerű filmet, Szinetár Miklós emblematikus rádiójátékot rendezett belőle. A Tóték humora ma nemcsak működik, de elevenebb, mint valaha.