A farkasok órája

|

Szép Ernő – Guelmino Sándor: Lila ákác / Szigligeti Színház, Nagyvárad, Gyulai Várszínház

A Szép Ernő szövegeire jellemző gyermeki rácsodálkozáson, naivitáson túl a mélységesen szorongó kamasz szemszögét érvényesítve, a farkasok óráján játszódik Botos Bálint rendezése.

Román Eszter és Sebestyén Hunor         Fotók: Gyulai Várszínház, Kiss László

A férfi életében két Margó túlzás. Bőven elég lenne belőlük egy is. Bizonyosné férjezett és enyhén kurvoid. Amikor őnagysága csókra nyújtja az ajkát, udvarlója rögtön remélhet többet is. A szoba éppúgy megfelel a hevenyészett légyottok helyszínéiül, ahogy az elsötétített ablakú fiáker. Tóth Manci, a másik hölgy még lány. El kell tartania a testvéreit. Ezért a lokálban szórakoztatja a kikapcsolódásra vágyó férfiakat. Éjszakai pillangónak készül a fehér cseléd, holott kevés tisztább lélek akad nála. Mígnem történik egy nap valami, ami megváltoztatja a lány egész addigi életét.

Szép Ernő: Lila ákác. Rövidre szabott dialógusok váltakoznak a mesélő hosszabb vallomásaival. Talán nincs még egy magyar regény, ahol az „és” kötőszócskának ilyen drámai a mondattani helye. Az elbeszélő néhol lazán összefüggő, különleges ritmusú hosszú mondatainak elvileg már vége kellene, hogy legyen, de aztán jön az újabb csökönyös „és”, mögötte ott az idegen, a világot kényszerűségből felfedező fájdalma. A Lila ákác többedszerre olvasva is maradandó élmény, mert a szöveg szecessziós díszítettsége és a cselekmény koherens egészet ad. Amikor a fiatal, még újságíróként dolgozó Márai Sándor Berlinben német fordításban olvasta a regényt, úgy érezte mintha valami régi, kedves pesti pofa tévedt volna a szobájába. Szép Ernő maga írt szentimentális színdarabot a regényből, de a színmű nyelvi ereje a prózai változatét nem éri el.

Jelenet az előadásból

A Gyulai Várszínházban az Erdélyi Hét keretein belül a nagyváradi Szigligeti Színház a Guelmino Sándor jegyezte verziót mutatta be, amely egyaránt támaszkodik a regényre és a drámára is.

„Az egész életemnek egy gene-je van; korlát vár, ha neki akarok szaladni világnak; ha fölemelem a fejemet, mintha beleütném már egy plafonba.” Csacsinszky Pál bankonc huszonéves fiatalember ugyan, de vágyai a nemi érés kellős közepén tartó kamaszéi. Hosszas várakozás és vágyódás után lehozni az égről a legtávolabbi csillagot a kedvesnek. Így szeretne hódítani hősünk.

Botos Bálint rendezése Csacsinszky Pál hónapos szobájában játszódik. Pontosabban a szülők nappalija ez, amelyben a farkasok óráján, tehát amikor még éppen nem válik el az éjszaka a nappaltól, a gyerek számára ijesztő dolgokkal telik meg a máskor ismerős helyiség. A tágasságra és szabadságra vágyó ifjonti lélek és tárgyi világ szűkössége mellett ábrázolódik a lokál mondén mozgalmassága is a parányi színpadon.  A szobában idéződnek meg a főbb helyszínek; a casino és a Városliget például.

Az első felvonás inkább hallucinatív történetmesélése jó érzékkel alapoz Bajkó Blanka Alíz látványtervére. A rafinált színpad ugyanis metaforikus és reális. A szoba berendezési tárgyai a főszereplő vágyainak az útvesztőit jelentik. Csacsinszky csakis a lokálban van otthon.  A hivatalban vagy otthon esetleg a ligetben? Ugyan már. A nappal fényei itt nem játszanak. A zöldeskékbe borult, szaggatottan világított színpadon a többszólamúság dominál. A berendezési tárgyak többek saját maguknál, a mindennapi funkcióiknál. A bal oldalon a felborult fotel lesz a lovaskocsi. A háttér szekrényeiből bújnak elő Bizonyosné taszítóan egyszerű gavallérjai, Mínusz (Balogh Attila) és Majmóczy (Kiss Csaba). A teret záró sötétből toppannak elénk a mulató emberei közül a nagyothalló Józsi, főúr (Hajdu Géza), aki talán nem is süket annyira, no meg Angelusz (Kardos M. Róbert) és a nőimitátor Zsüzsü (ifj. Kovács Levente).

„Bizonyosné sohasem tanácstalan, és nem ismeri a kételyt..”

Elvész az illúzió, mire az ember kénytelen beilleszkedni a haszonelvű társadalomba. A három főszereplő játéka azért illeszkedik jól egymáshoz, mert a beszokás különböző fokozatait mutatják. A könnyed felületességtől tart az irány az öngyötrő lélekig. Bizonyosné sok szeretőn van túl, és ki tudja, még hányan tehetik majd magukévá. Tasnádi-Sáhy Noémi egyenes tartású szépasszony a szerepben. Bizonyosné sohasem tanácstalan, és nem ismeri a kételyt. A könnyű flörtök asszonyának a gerince sohasem hajlik meg, de ez csakis külsőség. Tóth Manci a társadalmi idomulás közepe felé tart, de sohasem lesz annyira üres belül, mint a vetélytársa. Román Eszter alakításának a dicsérete, hogy a kezdetektől érezni, hogy a lány érzései mennyire mélyek, például ahogy a saját, elképzelt öngyilkosságát meséli. Kedvenc virága a lila akác. Manci jobb lába a magas sarkút (még) nem bírja. Feszeng a lány a lokálbeli fellépő ruhájában, de már nem sokáig. A Csacsinszky iránt érzett szerelmében kamaszlány, de odaadása a ragaszkodó nőt mutatja.

A sokszínű Sebestyén Hunor Csacsinszky Pált, a szerelmes bankárfiút összetett személyiségnek játssza. Meghittség és távolságtartás jellemzi Sebestyént a történet mesélőjeként és a fő karaktereként egyaránt. Narrátorként az első pillanattól bizalmas barátjaként kezeli a közönséget. Képes elhitetni, hogy csakis nekünk meséli élete szerelmének történetet. A diszharmónia uralja a meghasonlott kamasz tartását, amint a díványon ül. Az ismeretlennel először összetűzésbe került lélek emészti így önmagát. Nem is ül, jóval inkább beesett vállakkal kuporog és gubbaszt. Közös jeleneteiben Bizonyosnéval az esengő fiatalember hangsúlyaival beszél. A magabiztosság nem, a csalfa és a vak remény érzékeltetése meghatározó a játékában. Tóth Mancival játszott duóiban önérzete a szenvtelen férfié. Kissé lekezelő és távolságtartó a lánnyal. Tudtán és akaratán kívül hódít. Sebestyén játékának a legnagyobb erőssége, különösen a második felvonásban, a szakaszosság. Mire átadná magát az édes érzésnek és oldódna a ridegsége, már késő, nagyon késő.

Díszlet- és jelmeztervező:  Bajkó Blanka Alíz

Meglátni a fekete füvet a nő hónaljában. Hercig. Sliget. Dinsztelt úr. Zéderanda. Szükszé. Fess. Az idegen szavak torzításának játékos költőisége és a pesti flaszter bájos romlottságának az együttes nyelve ez. Ezt a színpadi nyelvet beszéli érzéki magabiztossággal, és nemegyszer nevetésre ingerlően az erdélyi társulat.

Bármi is történik, a szerelem az élet nagy adománya. A nagyváradiak érzelmes előadásának újdonsága a hangütésben keresendő. A Szép Ernő szövegeire jellemző gyermeki rácsodálkozáson, naivitáson túl a mélységesen szorongó kamasz szemszögét érvényesítve, a farkasok óráján játszódik Botos Bálint rendezése.

CÍMKÉK: