A retikül mélye

|

Radu Afrim: Egy zabigyerek kék háttér előtt történetet mesél / Tamási Áron Színház / POSZT

A sepsiszentgyörgyiek a könyörtelenségeink és árulásaink mögötti érzékenységről mesélnek.

Fotók: POSZT

Kurváznak az urak rendületlenül. A szálak és a sztorik a kisváros bordélyházában futnak össze. Itt dolgozik a címben jelzett zabigyerek édesanyja is. Nem is csoda a népszerűség, hiszen melyik hím ne szeretné nyalogatni azt a bizonyos mézescsuprot. Az állandó látogatók közé tartoznak a Polgármester (Szakács László) sleppjének a tagjai is. Az önkormányzat feje rendületlenül bizonygatja, hogy szabad a férfiember a házasságban, de nincs az az eszement, aki ezt elhiszi neki.

Hiába keressük Molnár Ferenc művei között az Egy zabigyerek kék háttér előtt történetet mesél címűt. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Molnár Az üvegcipőjét használja alapanyagként. Idén a Pécsi Országos Színházi Találkozón a versenyprogramot a fenti előadással nyitották meg.

Radu Afrim író-rendező kedvvel merül el a részletekben. Megrajzolja a hátterét a fő cselekményszálnak, a szerelmi négyszögnek. Meglátja a drámát, sőt a tragédiát a kiindulópontként szolgáló színműben. Megjeleníti és elmélyíti azokat a karaktereket, akikről mindössze említés tétetik az eredetiben, vagy nem válnak hangsúlyossá a szövegben. A mellékszereplőkből főszereplők lesznek.

Afrim a naturalizmus írói eszközeit idéző pontossággal érzékelteti az előtörténeteket és a kapcsolódási pontokat. A realista igénnyel íródott dialógusokat kiválóan ellensúlyozza Irina Moscu erősen szürreálisba játszó látványterve, amely René Magritte festményeinek tárgyfetisizmusát és az IKEA katalógusainak mélykékjét kombinálja. A díszlet a művi zártságot húzza alá, amelybe valósággal berobban a külvilág. Legtöbbször a harsány örömlányok zavarják meg a szoba és a (kis)polgári világ harmóniáját és álságos békéjét.

Ebben a változatban Császár Pál ikertestvére Rotics Kasszandrának, a bordély tulajdonosának. Mindkét szerepet Erdei Gábor alakítja. Erdei játéka gyenge férfit, erős nőt mutat. Császár Pál már alig tartja magát. A külvilág és közötte csak a drog közvetíti az impulzusokat. Az eladóként dolgozó fiatalembernek a vízszintes a kedvenc pozíciója: amikor alkalma nyílik, rögtön szétszórja a port, hogy elnyúlva az asztalon, minél előbb szippanthasson belőle. Vélhetően nincs nagy jövője a kapcsolatának a nálánál idősebb Romajzer Adéllal (Gajzágó Zsuzsa).

Erdei másik karaktere ellenben a függőlegest szereti. Sohasem hajlik meg a gerince. Mi mindent rejthet a női kézitáska, főleg ha az Rotics Kasszandráé. Például a megnyugvást adó pénzes borítékot, amelyet több alkalommal is elégedetten simogatnak a tulajdonosának ujjai. Előkerül a biztonságot jelentő apró tükör. Majd a hőséget csillapítandó legyező nyílik szét az elmélyülten és türelmetlenül matató kézben. Aztán a bordélyház tulajdonosa a retikülből előrántja a revolvert. Először a színházi lakodalmas rockot játszó DJ-re (Kónya-Ütő Bence poénos alakítása) lő. Másodszor a plafont veszi célba, feljavítandó az esküvő gyászos hangulatát. Erdei játéka azért kivételes, mert Rotics Kasszandra villanásnyi időre sem karikatúra. Inkább játékosan pikareszk és meglepő. Durvasága, felhorkanásai, visításai, pénzéhsége mögött bújik meg a nyilvánosház lányaiért őszintén aggódó madám. Nem az számít, hogy van-e rajta magassarkú vagy sem. Nem lényeges a rúzsos ajak sem. Külsőségek, manírok nélkül adja a mára jócskán hervadásnak indult, de valamikor dögös nőt.

Megpróbálom, de nem ígérem. Vagy féltucatszor hangzik el a fenti mondat. A Dávid Péter játszotta Gyerek folyamatosan jelen van, ha másutt nem, hát a lelki szemeink előtt, ha éppen nem üldögél valahol.  A nemegyszer rugalmatlanul dőlő felsőtest keskeny vállai, a sapka, a tornacipő egy meghatározhatatlan korú gyermeké, aki azonban megejtően érett személyiség. A Gyerek kétségbeesetten keresi az apját. Sokan esélyesek a státuszra. A panaszos fejhangon mondott monológjai eleinte derültséget keltenek, később a fájdalmáról szólnak.

Emlékezetes Benedek Ágnes Székely Claribella, székely prostituált szerepében. Az egyszerű lány rajong a Lars von Trier rendezte filmekért. Paraszt, teremti le őt nemritkán a kíméletlen Rotics Kasszandra. Ám Claribella nem hátrál meg. Az infantilis copfok és a jellegzetesen bájos tájszólás nem a tinédzser kurváról, hanem, a körülményei ellenére is, a tiszta lelkéről tanúskodnak. Alig várjuk, hogy megszólaljon, mert ritkán tapasztalt súlya van a színpadi jelenlétének.

Ezúttal tehát nem a szerelmi négyszög működteti a cselekményt. Azért Sipos Lajos (Mátray László) IKEA bútortervező designer összejön Irmával, a szolgálólánnyal. Míg Molnár mindössze eljátszik Irma (Korodi Janka) lecsúszásának a gondolatával, addig Radu Afrim változata nem kegyelmez a lánynak.

Két ellentétes felvonásból áll az Egy zabigyerek kék háttér előtt történetet mesél. Az első olykor kicsúszik a rendező kezéből, mert a szürreális képek feszültségét nem mindig tudja tartani az előadás. Ilyen például az, amint  Kónya-Ütő Bence DJ felkonferálásában megjelennek a lányok a bordélyból, illusztrálva a horoszkópgörbe jegyeit. Az első felvonás víziói a kizökkentésünkre törekszenek. De előfordul, hogy nincsenek meg a reális alapok, amelyekből ellendülhetnének a jelenetek.  Harmonikusabb, ahogy a második rész Molnár Ferenc darabjához sokkal inkább kötődő, racionális szituációiba néhol beköszönt az álom logikája. De megbánja a néző, aki feladja.

Összességében ugyanis összeáll a két felvonás. A sepsiszentgyörgyiek a könyörtelenségeink és árulásaink mögötti érzékenységről mesélnek jelentős esztétikai erővel, miközben a kiemelkedő színészi teljesítményekkel sem maradnak adósai a közönségnek.

CÍMKÉK: