Ithaka – Homérosz Odüsszeiája alapján / Katona József Színház
Az írásos emberi kultúra nemegyszer cibálta már meg az ithakai hős nimbuszát. Ezúttal egy fellengzős, önimádó macsó, lágyan göndörödő, görögös fürtökkel, aki úton-útfélen a trójai háborúval jön. Jó, abban valóban volt egy kis szerepe…
Fotók: Horváth Judit
Az állatok bundája neonkékben világít…
A nők szenyák, a férfi nem. Ő bármit megtehet kedve szerint. Egy egész társadalom áll mögötte.
Székely Kriszta megint új stílust próbál. Nagyjából mindent bevet, amit színházban be lehet vetni. Különböző korok zenéi. (Komoly és könnyű.) Köztük egy emlékezetes, velőtrázó operaária. (Nagy Ervin torkából.) Zenére surranó forgószínpad. (Vagy nem zenére, de surran.) Stilizált mozgás. (Izgatóan újszerű.) Szupermodern lüktetésű, merészen bátor koreográfia. (Hód Adrienn.) Vakmerő váltások, groteszkre formált figurák, újmagyarul kántáló kórus a kulisszák takarásából. Nem más ez, mint sajátos színházi nyelvre fordított, dallamosan hömpölygő epika.
Csupa kellem és csupa irónia.
Pikírt csajok (mind az) rázzák magukat csillogó királykékben, a csillogó kékbe csomagolt színpadon. Énekelnek is. (Zene: Matisz Flóra Lili.) Látványosan unottak. Teszik a dolgukat, mint egy jól idomított revükar, hogy nem sokkal utána szétoszoljanak és önálló individuumként foglalják el a sorsuk kiszabta helyet Odüsszeusz, a legendás antik hős mellett. De egyelőre még csilivili kékben nyomják a csilivili színpadon. Miközben II. Erzsébet neonzöldben világított aznap az évszázad (egyik) esküvőjén, a Katona bemutatóján, úgy látszik, a neonkékre szavaztak. Talán a sztoriban szereplő állatok neonkék bundája miatt. (Díszlet: Balázs Juli. Jelmez: Pattantyus Dóra.) Mindenesetre kezdettől bekavar a revühangulat. És minden, ami mögötte van.
1 óra huszonöt. 1 férfi 8 nő.
Ennyi ideig tart. Ennyi szereplővel. Az élen magával Odüsszeusszal, valamint Mészáros Blanka Pallasz Athénéjével, aki egy lágy androgün fuvallattal mintha átmenetet képezne a két nem között. Egy istentől ez nem olyan furcsa, legyen akár antik isten, egyenesen Zeusz fejéből szabadulva. (Korántsem átvitt értelemben.) Mészáros viszi a prímet. Ironizál, cinkosan kacsingat, tornamutatványokat végez, kellemkedik. Isteni mivoltában támogatja, ugyanakkor modern tiniként sajnálja le az emberi gyarlóságokkal oly bőségesen megáldott Odüsszeuszt.
Nagy Ervin, Mészáros Blanka
Nagy Ervin Odüsszeuszát, aki laza egykedvűséggel viseli felszínes napi örömökben bővelkedő hányattatásait.
Ő maga egy elviselhetetlen macsó, aki úton-útfélen a trójai háborúval kérkedik („Én, Agamemnon és én…”, stb.), és miközben a szintén kissé bárdolatlan jellemű felesége, a hamvasságát erre a sztorira áldozó Pénelopé napi huszonnégyben hárítgatja a kérőit, ő a lehető legtermészetesebb módon dugja végig az útjába kerülő csajokat Trójából hazafelé menet. Jövet. Magától értetődően teszi magáévá őket, kábé úgy, ahogy más reggelente a munkába indul. Ónodi Eszter sertésekre gerjedő Kirkéjét, Rujder Vivien butácska szingliként tetszelgő Nauszikaáját, hogy végül Rezes Judit lomha érzelmeiből föléledt Pénelopéjára is ímmel-ámmal sor kerüljön. Az antik görögök óta az írásos emberi kultúra nem egyszer cibálta már meg az ithakai hős nimbuszát. (Szövegkönyv: Závada Péter, Szabó-Székely Ármin.) Még az volt a legkevesebb, hogy valójában tesz a családjára és inkább utazgatással piheni ki a trójai háború fáradalmait.
Nauszikaá: Rujder Vivien
Ezúttal fellengzős, önimádó, pitiáner csávó göndör, görögös fürtökkel.
Amíg (hogy direkt még egyszer megemlítsük) a királyi esküvő szövegének sok száz éves protokolljából kimaradt, miszerint az ara élete végéig engedelmeskedni tartozik a férjének, addig itt, Európa (keleti) közepén egy mai Odüsszeusz randalírozik, példaként arra, hogy ez ügyben nem rendített meg minket a huszonegyedik század, se a begyűrűző #metoo mozgalom. A helyzet úgy fest, hogy néhány rapid botrány után minden marad a régiben, az évezredes falak köszönik szépen, pillanatnyilag nem kívánnak ledőlni. Amúgy meg, ahogy az elején említettem, a nők is g..ik. Csak nem pacekba. Kicsit furmányosabban.
Jordán Adél, Fullajtár Andrea, Nagy Ervin, Rujder Vivien
Fullajtár Andrea ellentmondást nem tűrő Kalüpszója a gyomrán keresztül közelít Odüsszeuszhoz, miután realizálta, hogy hét együtt töltött esztendő után más testrészeit immár kevesebb sikerrel veheti célba. Női archetípusok mind, látványosan mai karakterjegyekkel. Jordán Adél melltartót villantó Szirénje csakúgy, mint Bodnár Erika érett nőiségében végtelen bölcsességet hordozó, szelíden karaktergyilkos Antikleiája. És hasonlóan modern, némiképp férfias jegyekkel dúsított nőiséget hordoz Kiss Eszter fölhorgadó szexusú Küklopsza is, csak győzzön előle menekülni a nagyszívű Odüsszeusz. A sokattűrt, a fényes, a leleményes Odüsszeusz, aki betelve evéssel, ivással, saját gyönyörérével, végül hazatér Ithakába.
Férfiuról szólj nékem, Múzsa… Kezdi Homérosz, s a múzsa férfiúról szólt.
