Molnár Ferenc: Játék a kastélyban / Jászai Mari Színház
Ritkán látni a Játék a kastélyban-előadásokban ennyire összeszokott Turai-Gál párost. Kardos Róbert és Honti György játéka a művész és a polgár kettősségéről szól.
Crespo Rodrigo, Kardos Róbert és Danis Lídia
A Játék a kastélyban azon Molnár-darabok közé tartozik, amelyeknek az ősbemutatója nem Magyarországon volt. A szórakoztató regényeiről nálunk is jól ismert Pelham Grenville Wodehouse adaptálásában több száz előadást ért meg a darab a New York-i Henry Miller Színházban 1926-ban. Szöveghű fordításról nem beszélhetünk ez esetben, hiszen Wodehouse szabadon, cselekményvázlat alapján dolgozott. Évtizedekkel később Tom Stoppard készített belőle változatot, amely szintén hosszú sikerszériát futott be a tengerentúlon.
A hazai premierre néhány héttel az amerikai után, a Magyar Színházban került sor Hegedűs Gyula, Törzs Jenő és Titkos Ilona főszereplésével. Azóta megszámlálhatatlanul sok előadás született a szerző által anekdotának aposztrofált darabból.
A tatabányai Jászai Mari Színház előadásának főszereplője a környezetfestés. Az egyetlen térben játszódó cselekmény helyszínének változásai nem mindig látványosak, de annál fontosabbak. A Horesnyi Balázs tervezte szállodai szoba elegáns, és a darab megkívánta játékosságot is segíti. Az impozáns méretű helyiségben a bútorok kecsesen kicsik. Az erkélyen keresztül látható a tengerpart. A távolba vesző partvidék tónusaival összhangban mutatják a plafon változó színei az idő múlását. Este a víz kékjében, reggel a hajnalpír halvány rózsaszínében úszik a mennyezet.
Fotók: Prokl Violetta
A nézővel szembeni falon elhelyezett festmény és mellette a tükör üveggé változik. Ennek köszönhetően látjuk Annie (Danis Lídia) és Almády (Crespo Rodrigo) tilosban járó szerelmespárját. A világos kék és a halovány szürke árnyalataiban játszó szoba nemcsak a clownra emlékeztető díszítések miatt vonzza a néző szemét, hanem Molnár Ferencre is ráismerhetünk, akinek monoklit viselő papírmasé figurája kukucskál be a színre.
Guelmino Sándor jó ritmusú rendezésének savát és borsát az ehhez hasonló összekacsintások adják a nézővel. Amikor bepillanthatunk a színfalak mögé. A szöveg- és játékbeli utalások többször is a darabírás mikéntjére vonatkoznak. A színházi kiskáté szerint a színpadon a pisztolynak el kell sülnie, még akkor is, ha Csehov, a közhiedelemmel ellentétben, nem mondott ilyesmit. És valóban: a lövés után sirály zuhan a játéktérre. Máskor a felháborodott Turai a citromot átdobja az erkély korlátján. A készséges Lakáj (Megyeri Zoltán) rendezi vissza a sérült háttér kulisszát.
Ritkán látni a Játék a kastélyban-előadásokban ennyire összeszokott Turai-Gál párost. Kardos Róbert és Honti György játéka a művész és a polgár kettősségéről szól. Nehezen elképzelhető a két végpont egymás nélkül. Több mindenben hasonlítanak az írótársak. Azt hiszik, hogy ismerik a nőket, de Annie meglepi őket. Mindketten építenek az apró, az életből ellesett ötletekre. A közös jegyzetfüzetükben rögzítik, ha használható mondatra akadnak.
Kardos Róbert, Mikola Gergő és Honti György
Izgalmasabbak azonban a különbségeik. Turai a művész. Ő az alkotó és a kezdeményező. Gál a polgár. Megbízható mesteremberként nehezen felejti, amit egyszer megtanult. Turai gyorsan alkalmazkodik az új kihívásokhoz, Gálnak több idő kell. Turainak saját racionalitása jótékonyan segít, Gál nem tud felülkerekedni a babonáin. Turai kivár és gondolkodik, Gál azonnal cselekedne, feltéve, ha tudná mit is kellene csinálnia a baj elhárításáért. Kardos játéka a szóbeli poentírozásra épül, Hontinak gesztusai is adják a humort. Saját elmondása szerint például Gál a nagy leleplezés után képtelen akárcsak egy falatot is legyűrni a torkán, miközben titokban minden alkalmat megragad az evésre.
Danis Lídia és Mikola Gergő
A nemcsak szerzőként, de rendezőként is figyelemre méltó, hogy Molnár Ferenc számára az élő színészek mellett az élettelen játszók is fontosak voltak. Az utóbbiak közé tartoznak a látvány elemei és kellékei. Nehéz gyökeresen újat mondani a rengetegszer játszott darabról. A tatabányai Jászai Mari Színház előadása nem áll elő forradalmian új értelmezéssel. Azért működik mégis maradéktalanul Molnár varázslata, mert az alkotók megtalálták a szerző megkívánta bájos harmóniát a színpadi hatás különféle összetevői között.
A márciusi online vetítés alapján
Bemutató: 2017. október 21.
