Mayerling – Magyar Állami Operaház
A szereplőgárda két legfontosabb alakja magyar. A trónörököst táncoló Balázsi Gergő Ármin és a Vetsera baroneszt megformázó Felméry Lili meg is kapja a leghangosabb ovációt este háromnegyed tíz után.
Mayerling Scrivener Louis, Nakamura Junnosuke, Okajima Takaaki, Balázsi Gergő Ármin, Lecarpentier Léo Fotók: Rákossy Péter
Makáts úr, a Hyppolit, a lakájból, mindenképpen volt az Operában. Muszáj volt neki, mert már nagy-nagy operahiánya volt. Öt éve nem tette, nem tehette be a lábát Ybl palotájába, be kellett érnie az Erkel hodályával, vagy kibuszoznia az egykori MÁV-telepre, a Kőbányai útra.
Az én Makáts uram utoljára a 2017-es Operabálon járt az egykori Sugár úti dalcsarnokban. Igaz, akkor a színpadra is felléphetett, mert éjfél után ott adott koncertet egy jazz-banda. Most ilyen kegyelemben nem részesült, még csak az kellett volna, a táncosok hatalmas megrökönyödésére. Merthogy egy balett-előadásra tévedt be az én kedves barátom. Mesélte is, hogy egykoron, valamikor a 20. század, azaz a múlt évezred ötvenes éveiben hozták ide először jó szülei. Éppen a három Bartókot adták, akkor még volt olyan csoda a műsorrendben, hogy egyszerre ment le a két balett meg a Kékszakállú. Egy második emeleti páholy mélyén ismerkedett a tizenegyéves gyermek a férfi-nő kapcsolatok rejtelmeivel. Na ja, nem lehet elég korán kezdeni.
Mayerling Carulla Leon Jessica, Balázsi Gergő Ármin
Balettet azóta se látott a lelkem. Valahol olvasott valami marhaságot. Olyasmit írt egy obskúrus és szűkkeblű esztéta, hogy a balett az, amikor a süketnémák megőrülnek. Csak tudnám, hogy ki volt ez a boldogtalan tévelygő, bizisten ide írnám a nevét. Az én Makátsom azért szorgosan látogatta ezt a palotát, főként a karácsonyi Bohéméletek elkergethetetlen rajongója volt, nem hagyott volna ki egy decemberi előadást sem, főként, ha Tokody Ilona és Kelen Péter énekművészek énekelték a főszerepeket. De hol van már a tavalyi hó! Ennek az idézetnek ismerjük a forrását, annak a régi francia vágáns költőnek a pennáján született, s mondogatják is nyakra-főre, akik nagyon műveltnek szeretnének látszani.
Makáts úr tehát hitvesével beült a földszint nyolcadik sorába, miután illendően megbámulta a nemrég átadott felújított épületet. Azt ugyan nem egészen értette, miért babrálja majdnem mindenki a mobilját, miért nyomkodja a beépített fényképező-program gombocskáját? Hát nem tudják a népek, hogy a szem a legjobb fényképezőgép? Ezt is olvasta az én Makátsom, de hogy ki mondta vagy írta, azt végképp borítsa a feledés homálya. Azt biztosan tudta, hogy ez a mostani zsöllye sokkal kényelmesebb, mint a régi volt. De hát akkor Melis György állt föl az asztalra a Don Giovanni fináléjában, és Ilosfalvy énekelte a Hazám, hazámot – amire megint azt mondhatnánk, Villonnal szólva, hogy hol van már a tavalyi hó, hozzá téve, hogy hol volt az idei? Sehol, ugyebár.
Mayerling Felméry Lili, Balázsi Gergő Ármin
A szegény szomorú sorsú Habsburg-fiú, Rudolf trónörökös sorsa elevenedett meg a színpadon. A történelmi pletyka, a rosszindulatú fáma szerint ő is az uralkodóház véres tettének kárvallottja, mert a magyarok Istene a Habsburg-rokonság tizedelésével (lásd Miksa császár mexikói végzetét vagy épp Sisi útját a genfi hajóhídon) vágott vissza az aradi 13-ért. Számoljon után, aki nem unná.
Megy a Mayerling-balett a színpadon, könnyű léptű táncosok hajtanak végre a tornász-vébén 10 pont körüli gyakorlatokat, ám közben az én Makáts uram, aki megélt egyet-mást számos évtizedei során, azon törte a fejét, miért is övezte akkori szenzáció a szerencsétlen Rudolf sorsáról szóló könyvecskét, melyet az átkosban – valaki itt közbeszól, hogy mindig az van, legyünk pontosabbak –, egyszóval anno a nyolcvanas években szétkapkodtak, s ronggyá olvastak. Ennyire kárörvendőek lettek volna az emberek? Most is azok – szól megint egy hang, de sikerül kizavarni a teremből a néptelen büfébe, ott vádaskodjék az emberiségről.
Egy nemzetközi produkciót lát az én Makátsom, amely szcénában a leghíresebb magyar Liszt Ferenc, mármint a zenéje. Hatásos dolog is a Mazeppa szimfonikus költemény remek taktusaira meghalni. A szereplőgárda két legfontosabb alakja magyar. A trónörököst táncoló Balázsi Gergő Ármin és a Vetsera baroneszt megformázó Felméry Lili meg is kapja a leghangosabb ovációt este háromnegyed tíz után. S nem azért ünnepel az idesereglett jónép, mert nem kellett figyelnie a feliratozó masina magyar mondataira. A siker őszinte és a vastaps hosszantartó. Meg is érdemlik a produkció megvalósítói. Makáts urunk a ruhatár felé tartva gyöngülő szemével a kezébe nyomott kis kutyanyelvet silabizálja, hogy megtudja belőle, Sir Kenneth MacMillan és John Lanchbery urak álmodták meg ezt a nagyszerű spektákulumot. Csak azt nem érti, miért A hattyúk tava vezérdallama jár a fülében, amikor a szépségverseny-helyezett ruhatáros kislány a kezébe nyomja a neje és az ő kabátját.
Jelenet az előadásból
A sokat látott s hallott Makáts úr már az Andrássy úton tartva kerülgeti a langyos estén szabadban bulizó ifjakat, s közben azon tűnődik, hogy otthonában melyik polcra is tette a Magánbűnök, közerkölcsök DVD-lemezét.
Sir Kenneth MacMillan / Liszt Ferenc / John Lanchbery: MAYERLING. Magyar Állami Operaház, 2022. március 26.
